hirdetés

Idegen nyelven, idegen közegben

2017. augusztus 11.

Borbély Szilárd könyvének fordítása a National Translation Awards egyik jelöltje, a menekültválság foglalkoztatja a gyermekírókat, Murakami Harukit harminc éve olvassák lengyelül, az indiai nyelvjárásokat használó írók egyre kevesebb olvasóra számíthatnak.  – Heti hírösszefoglalónkat olvashatják.

hirdetés

Díjat kaphat Borbély Szilárd könyvének amerikai fordítása

Az American Literary Translation Association (ALTA – „Amerikai Irodalmi Fordítók Társasága”) közzétette a 2017-es National Translation Awards (Nemzeti Fordítói Díj) jelöltjeinek rövid listáját. Korábban írtuk, hogy a hosszú listán vers kategóriában Borbély Szilárd Berlin-Hamlet című könyvének Ottilie Mulzet által fordított kiadása került be a legjobbnak ítélt 12 közé. Borbély kötete a rövid listán is szerepel, további négy versenytársa mellett. Érdekesség, hogy az öt esélyes közül három fordítás spanyolból készült: Pablo Neruda (Chile), Víctor Rodríguez Núñez (Kuba) és Galo Ghigliotto (Chile) verseskönyve. Ötödikként a mongol Tseveendorjin Oidov fordítója reménykedhet a három különböző nemzetiségű zsűritagból álló bizottság döntésében.  A prózakötetek rövid listáján már nincs rajta a hosszú verzióban még szereplő Krasznahorkai-könyv, Az utolsó farkas. Ebben a kategóriában a legjobb öt fordítás közé egy svéd (John Ajvide Lindqvist), egy szír (Khaled Khalifa), egy franciául író kanadai (Catherine Leroux), egy osztrák (Robert Seethaler) és egy argentin (Antonio di Benedetto) szerző kötetének angol nyelvű változata került. A legjobbnak ítélt fordításért járó 2500 dollár értékű jutalmat az ALTA éves konferenciáján adják át, amely 2017. október 5. és 8. között kerül megrendezésre Minneapolisban. (Forrás: literarytranslators.wordpress.com)

A menekültválság a gyermekirodalomban

Miután a szíriai válság sokkoló fotói közül jó néhány gyerekekről készült, több gyermekkönyvszerző döntött úgy, megpróbálja ábrázolni ezeket a nehezen feldolgozható helyzeteket. A tucatnyi új, muszlim menekült főhősöket szerepeltető könyv között akadnak az óvodás korúaknak szóló képeskönyvek, de ifjúsági regények is. Egyes szövegek olyan nehéz kérdésekkel foglalkoznak, mint az Iszlám Állam létrejötte, illetve a szunnita-síita szembenállás. Alan Gratz a Refugee (Menekült) című könyvében három párhuzamos történetet mutat be. Az egyikben egy zsidó fiú és a családja hajóval menekül a náci Németországból, a másikban egy kubai lány 1994-ben menekül Havannából az élelmiszerhiány miatt, a harmadikban pedig egy tizenkét éves szír fiú története bontakozik ki, aki Európába menekül, miután az otthonukat lerombolták. „Szerettem volna a menekülteket mint egyéneket megmutatni, és a statisztikákat nevekké és arcokká változtatni, amelyekhez a gyerekek tudnak kapcsolódni” – nyilatkozta a szerző a The New York Times-nak. A téma kapcsán született műveket sok tanár és könyvtáros igyekszik figyelemmel kísérni, hogy a könyvek által tudjanak magyarázatot adni a gyerekeknek a szíriai válsággal kapcsolatban. Főként az olyan országokban, mint Kanada, ahová nagy számban érkeztek menekültek, komoly segítséget jelenthetnek az ilyen könyvek abban, hogy az iskolások jobban megértsék, min mentek keresztül új iskolatársaik.

Murakami Haruki lengyel fordítója

A Bostoni Egyetemen japán irodalmat oktató Anna Zielińska-Elliott harminc éve fordítja lengyelre Murakami Haruki könyveit. Neki köszönhetően Murakami annyira népszerű lett Lengyelországban, hogy mikor 2013-ban A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei című könyv megjelent, három lengyel városban nem csupán könyvesboltokban, hanem erre a célra létesített automatákból is hozzá lehetett jutni a vadonatúj regényhez. 1987-ben, főiskolásként találkozott először Murakami nevével, tokiói tanulmányai alatt. Miután megtetszett neki az író stílusa, a barátai ösztönzésére vágott bele a fordításba, habár nehezen talált kiadót a Lengyelországban akkor még ismeretlen szerzőnek. Néhány év múlva viszont már újabb fordításokat kértek Zielińska-Elliott-tól. A fordítónak rendszerint nincs könnyű dolga a határidőkkel, főként oktatói tevékenysége mellett. És az sem könnyíti meg a helyzetét, hogy szerkesztője csak az angol változathoz képest tudja megítélni az elkészült munka minőségét, csakhogy az angol fordítások általában kevésbé pontosan adják vissza a szöveg sajátosságait. A fordító további tervei közt szerepel, hogy közzétesz angolul egy ismertetőt arról, hogyan jelenik meg Tokio Murakami műveiben. (Forrás: The Christian Science Monitor)

Nehéz helyzetben az indiai írók

Indiában nehéz helyzetben vannak azok az írók, akik saját anyanyelvükön szeretnének írni – számol be a The Times of India. Bár a könyvkereskedőknek nem kell aggódniuk az olvasási tendenciák miatt, az írók közül inkább csak az angolul és hindi nyelven publikálóknak jelenthet ez megélhetési forrást, a más indiai nyelveken (pl. maráthi, pandzsábi, orija) alkotóknak egyéb kereseti lehetőségek után kell nézniük. Annak ellenére, hogy egyre kevesebbet tudnak publikálni és egyre kevesebb olvasójuk van, ezek az írók hobbiként is szívesen folytatják tovább az írást. Akad köztük olyan, aki például főállásban egy biztosítási társaságnál dolgozik, mint a maithili nyelvű Chandan Kumar Jha. Ő úgy gondolja, „Lehet egy költő sikeres az adott pillanatban, azonban nem szükségszerű, hogy az írásait később is értékelni fogják.” A regionális nyelvek írói számára különösen nehéz megnyerni a kiadók bizalmát, akik inkább csak akkor vállalják a kiadással járó kockázatot, ha az adott író már elég ismert. Ezt viszont egyre nehezebb elérni, hiszen a fiatalság egyre erősebben afelé hajlik, hogy angolul olvasson. A nyelvjárásban írók mégis hisznek abban, hogy akármennyire is beszűkül az olvasóik rétege, mindig akad majd valaki, aki kíváncsi lesz a műveikre.

Szihalmi Csilla

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.