hirdetés

Itt a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj három jelöltje

2013. október 3.

Dr. Horváth Péter üzletember, a stuttgarti székhelyű Horváth & Partners alapítója irodalmi ösztöndíjat hozott létre a fiatal magyar alkotók megsegítésére. A 6 ezer euróval járó ösztöndíj három végső esélyesét mutatjuk most be.

hirdetés

Mint arról már korábban beszámoltunk, dr. Horváth Péter üzletember, a stuttgarti székhelyű Horváth & Partners alapítója, a magyar kultúra németországi közvetítésének, megismertetésének Pro Cultura Hungarica-díjjal kitüntetett mecénása, támogatója irodalmi ösztöndíjat hozott létre a kortárs magyar irodalom fiatal alkotóinak megsegítésére.

Az ösztöndíj célja a legtehetségesebb pályakezdők, a már rendszeresen publikáló, 35 évesnél nem idősebb szerzők (írók, költők, kritikusok, esszéisták) támogatása, számukra egy évre nyugodt munkakörülmények biztosítása, új művek megszületésének ösztönzése, a kiadott mű németországi megjelentetésének elősegítése. A 6 ezer euróval járó ösztöndíj nyertese a pénzjutalom mellett lehetőséget kap a Solitude Akadémia által biztosított egyhónapos stuttgarti alkotói tartózkodásra is.

Az ösztöndíjat minden év őszén a sajtó jelenlétében adják át a kultúrát, az irodalmat támogató budapesti vendéglátóhelyek valamelyikén – első ízben 2013. október 10-én (csütörtök) 19 órakor a Kék Ló Fashion Pubban (Budapest, Kazinczy u. 11.)

Az ösztöndíj kuratóriuma előzőleg tíz alkotót nevezett meg, akik esélyesek lehetnek az elismerésre. A kuratórium tagjai - Esterházy Péter, Keresztury Tibor és Szilasi László - a következő szerzőket jelölték a díjra: Bartók Imre, Csobánka Zsuzsa, Krusovszky Dénes, Simon Márton, Sirokai Mátyás, Szabó Marcell, Szálinger Balázs, Szőcs Petra, Vári György és Závada Péter. 

Most pedig megszületett a majdnem végső döntés, kiderül annak a három szerzőnek a kiléte, akik megnyerhetik az ösztöndíjat és akik az október 10-i díjátadón fel is fognak olvasni műveikből. 

A 2013-as Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj jelöltjei tehát, névsorban: 

Csobánka Zsuzsa

Csobánka Zsuzsa (Miskolc, 1983) költő, prózaíró, kritikus, magyartanár, drámapedagógus. Jelenleg PhD hallgató az ELTE PPK-n, témája a kortárs magyar irodalom tanítása. 2010-ben Móricz-ösztöndíjat, 2012-ben NKA Alkotó Ösztöndíjat kapott. 2005 óta rendszeresen publikál neves folyóiratokban verset, novellát és kritikát egyaránt. (A Literán tárcaszerzőnk volt a 2Flekken rovatban, valamint a Litera Duna Legendárium pályázatának különdíjasa volt 2011-ben. Netnaplója itt olvasható.)
Eddig négy kötete jelent meg: 2009-ben a Bog című verseskötettel jelentkezett (Szoba Kiadó), ezt követte 2011-ben a Hideg bűnök című szintén verses könyve (Kalligram), majd két prózakötete jelent meg, a szintén 2011-es Belém az ujját (PRAE-JAK), és idén, 2013-ban a Majdnem Auschwitz (Kalligram). 

Legújabb kötete megjelenése kapcsán a Bárka Online-on Ménesi Gábor kérdezte őt többek között arról, hogyan és miért fordult a versek után a prózai írások és kötetek megjelentetéséhez:

"Olyan ez, mint egy hosszú út különböző állomásai. Bizonyos szempontból ugyanazt csinálom, csak más lett a forma. Ugyanúgy a széttagolt, pillanatnyi képek, hangulatok, viszonyok érdekelnek, a belső beszéd ritmusának működése is ugyanaz. Ami persze még számomra is kérdés, hogy ki az a Csobánka Zsuzsa, aki mindezt csinálja, aki érzékeli a körülötte lévő világot, aztán magán átszűrve újra és újra kiárasztja. Talán azért is jött a próza, mert többet akarok, több akar megnyilvánulni. A versek rebbenékenysége, villanása minden bizonnyal prózámban is tetten érhető, és ott egyfajta hálózatosságot épít. Amiben látom, az olvasó el tud veszni, viszont számomra nagyon izgalmas, az egyetlen élhető térré válik. Ahol természetesen el lehet, el kell veszni. Régen semmi tudatosság nem volt bennem az olvasók felé, most annyi van, hogy utólag szépen megmagyarázom ezt a teremtett erdőt: igenis szeretném, ha helyzetbe tudnám hozni az olvasót, hogy folyamatosan készenléti állapotban legyen. Ne legyen ideje a jelenen kívül mással foglalkozni. Ez így önzésnek tűnik – és az én szemszögemből az is –, de hiszek abban, hogy egy ponton mindez átfordul, és önmagával kell, hogy találkozzon, önmagára kell, hogy rákérdezzen a befogadó az olvasás során. Mondhatjuk, szeretnék eszközzé válni." (A teljes interjú itt olvasható.)

 

 

Krusovszky Dénes

Krusovszky Dénes költő, író és műfordító, Debrecenben született 1982-ben. Felsőfokú tanulmányait az ELTE Bölcsészkarán végezte. Junior Prima díjjal, Solitude ösztöndíjjal, Artisjus Irodalmi Díjjal és József Attila díjjal is kitüntették. 

Eddig megjelent kötetei: Az összes nevem (Széphalom Könyvműhely, 2006.), Elromlani milyen (Kalligram, 2009.), Wie schön das Kaputtgehen ist: Gedichte (Merz und Solitude, Stuttgart, 2011), A felesleges part ( Magvető, 2011.),  A befelé nyíló ajtó (mesejáték, 2012)

A Litera Írogatsz még? című interjúsorozatában 2009-ben mesélt nekünk arról, hogy milyen számára a vers születése: "(...) t
eljesen kiszámíthatatlan, ami nem azt jelenti, hogy ne lenne működőképes gyakorlat mögötte. A kiindulópont általában egy szó, szókapcsolat, mondattöredék. Van egy kis jegyzetfüzetem, amit mindig magammal hordok, abba szoktam ezeket felírogatni. Aztán egy idő múlva ezekből a részletekből összeáll valami, elkezdenek előbb mondattá, versszakká, majd verssé szervesülni, de olyan is van, amikor egyetlen ilyen mag köré nő ki a vers. (...) Ez hol több, hol kevesebb ideig tart, de, lényegét tekintve, befejezhetetlen folyamat, úgy értem, hogy akarni kell a végét, mert különben soha nem tudnék lezárni egy szöveget sem. De így is elhúzódik néha hetekig, hónapokig, arról nem is beszélve, hogy mielőtt kötetben megjelennének, még egy kört futok mindegyikkel. Az Elromlani milyenben is sokat változtattam néhány versen a nyomdába adás előtti utolsó pillanatban. Szóval, a kiindulópont nálam mindig valami nyelvi jelenség vagy helyzet, ami persze soha nem választható le teljesen a belső történéseimről, de nem is olyan egyértelmű a kapcsolat, mint ahogy sokan hiszik. Valójában mindig előttem jár a vers, és gyakran azt sem tudom eldönteni, ő manipulál-e engem vagy én őt." (A teljes interjú itt olvasható.)

A Literán írt netnaplója itt, a Litera bemutatja rovatban pedig Borbély Szilárd ajánlása mellett versei itt olvashatók.  
 

 


Závada Péter

1982-ben született, az ELTE angol-olasz szakán diplomázott, kamaszkorától Akkezdet Phiai formáció tagja, 2009 óta publikál verseket neves folyóiratokban, 2012-ben jelent meg az első kötete Ahol megszakadcímmel a Libri Kiadónál, emellett a slam poetry egyik magyar úttörője. 

A Litera bemutatja rovatban Darvasi László mutatta be verseit (itt olvashatók), az ehhez kapcsolódó interjúnkban a többféle előadói műfajhoz való vonzódásáról így beszélt:

"Egyszerűen csak szeretek szövegekkel foglalkozni, gyúrni, formálni, pofozgatni őket. Érdekelnek a különböző műfajok, a halmazok határvonalai, metszete és különbsége. Truman Capote is úgy gondolta, hogy írni úgy tanul meg az ember, ha sok különböző stílust kipróbál. Számomra a folyamat értékes része az, amíg egy-egy anyag elkészül. Az, hogy elő is adjuk őket, valószínűleg csak annak tudható be, hogy alapvetően társasági ember vagyok, szeretek kávézókba, kocsmákba járni, és ezt az esendőséget valami hasznosnak tűnő tevékenységgel próbálom palástolni. (...) Szerettem volna megtudni, mitől vers a vers. Tudatosan kerestem a nyelvet, a gondolatritmust, amivel versben meg tudok szólalni. Lehet, hogy még ma is felfedezhető a rap hatása a szövegekben, és nem is akarom feltétlenül kiirtani ezeket a vadhajtásokat. Leginkább talán a rímek, a ritmus szeretetén érződik."  (A teljes interjút itt találják.)

Az első három közé nem jutott, de szavazatot kapott még: Simon Márton és Szabó Marcell.


hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.
Pifipuffancs Pifipuffancs 2013-10-06 21:23

Belterj Junior. A teljes jogú tagság első, de elengedhetetlen deklarált állomása.

jomtov jomtov 2013-10-05 15:18

szerintem is fontos volna a "szociális" szempont is, vagyis az is, hogy kinek van rá szüksége.. hiszen ugye a díj az alkotást akarja támogatni. márpedig ennek ott kell a feltételeit megteremteni, ahol amúgy nincsenek meg... máskülönben kevéssé éri el a célját az ilyesmi..

remiz remiz 2013-10-05 15:12

egyébként amit még nem értek:

2 dolog egyértelmű a fiataloknál:
a) minőségi szöveggyárosokat választottak ki, nem került be polit, urbán-népi stb alapon senki
b) nincs köztük 'zseni', aki kiugróan nagyon jó lenne
(c) a)-ból és b)-bőll következik, hogy bármely 2 delikvens látótóvolságon belül van egymáshoz képest)

Akkor mi a fenének egy helyre koncentrálni a díjakat? Krusovszky már kapott a Demján lopott pénzéből, akkor hogy kerülhet szóba megint?

irodalmimusor irodalmimusor 2013-10-05 14:52

Hallgass velük beszélgetést!


http://belsokozles.blog.hu/2013/06/18/6_adas_csobanka_zsuzsa

http://belsokozles.blog.hu/2013/07/01/krusovszky-denes

http://belsokozles.blog.hu/2013/06/05/2_adas_zavada_peter

jomtov jomtov 2013-10-05 14:43

ja, ugyanezt le lehetett volna az idétlenségek nélkül is vezényelni.. s hát egy napon a nobellel!

remiz remiz 2013-10-04 10:15

"Az első három közé nem jutott, ám a díjra legesélyesebbek közé került még: Simon Márton és Szabó Marcell."

ám.
ilyet még nem olvastam, de
made my day)

nagyon tisztán demonstráljátok a minden irodalmi díjakban létező idiotizmushányadost.
De csapassátok csak lelkesen, én jól fogok szórakozni.
Ám.