Az idei Athe Sam! - Itt vagyunk! fesztivál második napján a nemzetközi fellépők ismét emberükre, sőt, embereikre találhattak, hiszen egy multikulturális befogadó tábor volt kíváncsi rájuk, éjt nappallá téve. Köszönhetően a turisták és a hazai közönség előtt egyaránt nagy népszerűségnek örvendő budapesti Gödör Klub programjainak, melyek egyik legfontosabb, immár tradícióvá érett eseménye a nemzetközi roma fesztivál.

A koncertek, a tánc- és színházi, film- és táncházi, valamint a gasztronómiai programok, s a kiállítások a roma kultúra mindennapjaiba invitálják az érdeklődőket. Szomorú és vidám, olykor megrázó pillanatok tanúi lehetünk – mint „általában” egy össz-művészeti találkozón. Igaz, itt többször jut eszünkbe, hogy milyen szerencsések vagyunk mi, akiket nem rekesztettek ki sehonnan (sic!), akik nem az egzisztenciális mélypontok között lavírozunk, akiknek gyermekei óvodába, iskolába, egyetemre járnak, és nem csak egy szelet kenyér jut ebédül-vacsorául nekik, nap mint nap.
Igaz az is, hogy a zene és a tánc öröme is elementárisabb erővel tör fel a fesztiválokon megszokottnál, hiszen a romák olyan intenzitással őrzik hagyományaikat, ami csak a kisebbségben és kivetettségben élőkre jellemző igazán.

A kerekasztal-beszélgetések természetesen meg is fogalmazzák azokat a nagy kérdéseket, melyek a levegőben lógnak, sőt: néha, mázsás kőként ránk is zuhannak.
Az elkövetkező néhány napban az oktatásról, a hagyományőrzésről és többek közt az irodalomról mint a nyelvben megfogalmazott jelenlétről is szó esik.
Az irodalom persze „magáért beszél”: két költővel ismerkedhettek meg a második napon a verskedvelők – plusz egy író-műfordítóval.

Az egyikük filmrendezőként is figyelmet keltett Boldog új élet című filmjével. Bogdán Árpád most a hazai poetry slam egyik szépreményűjeként debütált: nagy átéléssel, fejből is előadta - nem csak olvasta - verseit. Vágyódás a méltóságteli élet után – ez verseinek elsődleges üzenete, bár a szerző, sajátos humorral, olykor kiköszön számos nyelvi kultúra nagyja felé, Csehovot és Elliotot külön kalapemeléssel illetve a Gödörben.

Kalla Éva költő elsősorban a női sors Erdős Virág-i tragédiáinak és komédiáinak megéneklője, a nagyvárosi folklór számos elemével nyelvében, képeiben, metaforáiban - különös tekintettel az aluljárókban megélhetést keresők és a (kar)hatalom viszonyára. Az előítéletek okán a cigányságot érő, már-már népmesei méretű megpróbáltatásokat csodás elemek teszik elviselhetővé - a „ki tudja, meddig” baljós árnyával a rövid távú jövőkép látómezejében. Kalló Éva verseit Kökény Panni színművész szavalta.

A harmadik író nem csak testben, legújabb könyvében is jelen volt, úgyhogy az Ünnepi Könyvhét után két nappal ismét dedikáltak a Gödörben!
Nagy Gusztáv, a „Cigány álomfejtő” szerzője, Európában ismert író és műfordító, „bibliai történetektől kezdve, Csokonain át József Attiláig” és tovább, fordítja az irodalmat népe nyelvére. Legújabb könyvének megjelenését fáradhatatlan gyűjtőmunka előzte meg – ahogy az előszóban Rézműves Melinda néprajzkutató írja. Külön érdekesség, hogy az adatközlők közt találhatjuk Choli Daróczi Józsefet is. A könyv a Wesley János Kiadónál jelent meg, feltűnően szép borítóján Illés Bódi Barbara képzőművész alkotásával.
Visszatérve a fesztiválra: felemelő hangulatban, lelkes teltház előtt zajlott az irodalmi esemény, csak úgy, mint a könnyebben emészthető, a szórakoztatás önfeledtségét kínáló produkciók, hirdetve, hogy a romák nem csak itt vannak, de velünk együtt vannak itt. Együtt vagyunk – hisszük, hogy nem csak a fesztiválon…

***

A fesztivál megnyitó-szövege

Harmadik Athe Sam!

Sok szeretettel üdvözlök mindenkit a III. Athe Sam! Roma Összművészeti Fesztiválon. A fesztivált azért hoztuk létre, hogy a látogatók minél teljesebb képet kapjanak a roma kultúráról. A programban szerepel a legkülönbözőbb zenei stílusok mellett tánc, képzőművészet, film, színház, képzőművészet és költészet is, emellett pedig szimpóziumokra, kerekasztal-beszélgetésekre is sor kerül.
A fesztivál mottójául egy Martin Luther King idézetet választottunk „Természetesnek tartjuk azon igazságokat, hogy mindenki egyenlő és szabadnak születik.”
Ez a mondat szerepel az amerikai alkotmányban, onnan került át az ENSZ Emberi Jogok Alapokmányába, mint első paragrafus. Ezekről a deklarált, de sokak által kétségbe vont „igazságokról” mondja Martin Luther King, hogy „természetesnek” tartja őket. Tudjuk, hogy Magyarországon még ma sem tarják természetesnek ezen igazságokat, pedig itt is törvény tiltja a fajgyűlölet minden formáját. Azt látjuk, hogy az átalános gazdasági és morális válság történelmi példákból fájdalmasan ismerős irányba viszi a társadalmat, maroknyi szélsőséges a kirekesztés, a gyűlölködés és félelemkeltés eszközeivel fanatizálja a tömegeket. Ugyanazok vannak a célkeresztben, mint a háború előtt, ugyanazokat a szövegeket halljuk. Ha nem fasiszta, nem náci, akkor nyilas szövegeket, melyek a hatályos magyar jogrend szerint a legszigorúbban tilosak és elvben súlyosan büntetendők. De hiába a jogi deklarációk, ha senki sem veszi azokat komolyan, hiába a törvények, ha maguk az ügyészek és bírók sem tartják és tartatják be azokat.  Mert ma nem csak a faji alpon acsarkodó elvakult gyűlölködők nem értik, és tartják be e szabályokat, hanem a magukat szofisztikált filózófusoknak képzelő, gyakran jogot végzett uszítók sem, akik az tenyérbemászó magabiztossággal törlik az ember képébe, hogy nincs, és nem is lehet se szabadság, se egyenlőség. Igaz, hogy nincs, de kéne, hogy legyen. Azért, mert - folytatódik a szöveg – „Mindenkinek joga van a máltósághoz”. Aki előítéletes, az törvényt sért. Mert senki sem tehet olyat embertársának, amit magának nem kíván.  Buddha azt mondja – „Minden bűn oka a tudatlanság”. Jézus így fohászkodik a kereszten – „Bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit cselekszenek”.  A legfontosabb határvonalat - az élet szentségének tiszteletben tartását – már átléptük.
Mi most, ebben a kilátástalan helyzetben sem tehetünk mást, mint próbáljuk oszlatni a tudatlanságot, oszlatni az előítéletességet, mert tudjuk, milyen tiszta és mély kapcslatoktól fosztja meg magát, aki előítéletes. Persze azok, akik harcot akarnak, nem szeretik hallani azt, aki a békéről papol. Jól tudjuk, mi történik, ha békeszeretettől eltelve megyünk a sötét mellékutcában, ahol szembe jön valaki, aki elhatározta, hogy még ma leüt valakit. Mi mégis elutasítjuk az erőszak minden formáját, hiszünk az empátiában, a toleranciában, biztosak vagyunk benne, hogy egymás megismerése a legjobb ellenszere az előítéletességnek, és azt szeretnénk, ha a fesztivál előmozdítaná a megbékélést, amelyre mindannyiunknak a legnagyobb szüksége van.
Szeretném még megköszönni Csík Jucinak, Szilvási Pistinek és Kovács Antinak az a sok önzetlen munkát, amivel a fesztivál létrehozához hozzájárultak.
A III. Athe Sam! Roma Összművészeti Fesztivált - melyhez a Gödör Klub és minden résztvevő és szervező nevében jó szórakozást kívánok – ünnepélyesen megnyitom.

Víg Mihály
a Gödör Klubért Kulturális Egyesület elnöke

Bárdos Deák Ágnes