Meglepetésként érte a szakmát, hogy rövid, majd féléves főszerkesztői munka után leköszön posztjáról Péczely Dóra és helyét a Magvetőnél nem veszi át más. Miért döntöttek így?

Tavaly nyáron hagyta el a kiadót Sárközy Bence és Dunajcsik Mátyás és teljesen természetes döntés volt, hogy Péczely Dóra vegye át Bence helyét, hiszen a szakmai tudása, az irodalmi életben elfoglalt helye alapján is ő volt a legalkalmasabb a főszerkesztői posztra. A sajtóból is tudható és a szakmában is látványosan látható az a változás, amelyet a Libri új stratégiája jelent, és amihez most újabb könyvkiadók társulnak - azaz újabb kiadó került a Libri portfóliójába és ennek élére újra nálunk találták meg a megfelelő személyt. Tanulságosnak tartom, hogy amikor korábban történtek ilyen változások, akkor még nem volt ez a fajta sajtónyilvánosság és figyelem. A szakmai közélet rétegződésének változása és az elképesztő méretű információéhség is közrejátszik abban, hogy ami korábban csak pletykaként terjedt vagy több kézen keresztül jutott el a szakmabeliekhez, azt most egy egész maroknyi közönség figyeli. Jóllehet, én nem tartom kulcskérdésnek, hogy ki a főszerkesztő, vagy hogy egyáltalán van-e főszerkesztő a kiadónál.  

Miért?

A rendszerváltás utáni piaci fejlemények azt diktálták, hogy minden kiadó áramvonalas szerkezetben működjön. Sokan fájlalták, hogy bizonyos hagyományos kiadói munkakörök megszűntek, és ebben sok igazság van. A helyzet azonban az, hogy a könyvkiadás a kulturális ágazatok közül a legelsőként került ki a piacra, tehát úgy kellett kialakítani a szerkezetet, hogy figyelembe kellett venni, hogy mit hajlandó megfizetni a piac, azaz a vásárló. Ebből a folyamatból például a kézirat-előkészítők teljesen kiestek, ám mindezt ellensúlyozza az a könnyebbség, amit a számítégép elterjedése jelent. Másrészt pedig a szerkesztők, a korrektorok és a tördelők az esetek többségében elvégzik ezeket a pluszfeladatokat.
Lényeges kérdés, hogy az ember milyen típusú könyvekkel akar foglalkozni, mennyire érdekli csak a számszerűsíthető nyereség, és mennyire a presztízs, mennyire dominál a választásaiban valamifajta személyes ízlés. Engem a könyvkiadásnak ez utóbbi fajtája érdekelt világéletemben, vagyis, hogy nagyon szigorú gazdálkodással igyekezzünk mindazt megcsinálni, amit fontosnak tartunk. Ízlésről és preferenciákról van szó, a könyvkiadás minden ágában csak nagyon lelkesen lehet dolgozni, szenvedély kell hozzá, különösen, ha bizonyos könyvek esetében tudjuk, hogy nem lesznek nagy bevételeink, sőt inkább áldozni kell rájuk.
Visszatérve a személyi kérdésekhez: az adott főszerkesztőnek mindig meg kellett vívnia bizonyos kérdésekben a harcait velem, de szó sincs arról, hogy ez valamifajta kellemetlenség lett volna. Fontos, hogy egy szerkesztőnek legyen erős elképzelése arról, hogy milyen könyvekben, szerzőkben akar gondolkodni. Biztos vagyok benne, hogy a mostani helyzetben minden szerkesztőkollégám - Király Levente, Szegő János és az újonnan csatlakozott Turi Tímea is - a saját tudása, ízlése, érzékenysége jogán éppen olyan szellemi rangot tud kivívni magának, mintha ott lenne a neve előtt a fő szócska. Ami pedig a munka érdemi részét illeti, a döntések nem az én egyszemélyes döntéseim, hanem az együttgondolkodás a lényeg, és ebben nincs hierarchia köztünk.  

Ön mégis inkább szeret a háttérben maradni, és a főszerkesztőnek meghagyni azokat az alkalmakat, amikor a nyilvánosság előtt kell szerepelni. Ez így lesz a továbbiakban is?  

Magam is nagyon szívesen, sőt örömmel beszélek a könyveinkről, de én már eleget szerepeltem, a fiatalokat sokkal izgalmasabbnak vélem, legyen ez már inkább az ő műfajuk. Élőszóban és a már megkerülhetetlen interneten egyaránt. Úgy alakult, hogy az elmúlt fél évben bár számos nagyszerű könyvünk jelent meg, mégis a múlt őszi Ulickaja-nagyregény, az Imágó, volt a legfontosabb megjelenésünk, erre irányult a legnagyobb sajtófigyelem. Ám örömmel mondhatom, hogy idén is lesz több olyan kötet, amiket nagyon fognak szeretni az olvasók.  

Mik lesznek ezek?

Az első a napokban megjelenő Fehér Béla-regény, a Kossuthkifli. Fehér Béla pár éve került a Magvetőhöz, akkor egyeztünk meg vele, hogy kiadjuk ezt az akkor még csak készülő hazafias kalandregényét. A korábbi Filkó című regény és a Lecsó című tárcagyűjteménye után ebben a könyvben is megjelenik a szerző sokak által szeretett markáns, szatirikus hangja.
A Kossuthkifli kiélezett politikai helyzetben játszódik. Közben pedig egy roppant mulatságos utazás története is. Benne van a regényben a kuruc-labanc ellenét, emellett lányszöktetés és ahogy a jó kalandregényekben dukál, titokzatos szereplő is fűszerezi a cselekményt. A titkos hős élete mesébe illően oldódik meg. Az egyik legfontosabb cselekményszál pedig egy láda mákos bejgli átszállítása az ország egyik feléből a másikba.  

Egy másik könyvünk, amelyik nemsokára jelenik meg, szintén a XIX. században játszódik és nevezhető misztikus kalandregénynek, ám egyúttal thrillernek is. A történet főszereplője egy fiatal orvos, aki olyan esettel találja szemben magát, amely előtt értetlenül állnak a korabeli orvosok: egy nő egyre-másra békákat szül, amelyre épeszű magyarázat nincs. Ez a bizarr eseménysor indítja el a főhőst egy olyan úton, amelyen számos veszéllyel és a túlvilági hatalmakkal is szembe kell néznie. Ennek a fordulatos, mulattató és éterien misztikus történetnek a szerzője egy bizonyos Szeghalmi Lőrincz, akiről nem meglepő, hogy még nem hallottak az olvasók. Ugyanis a könyv formája levélregény, a történet közreadója pedig ez a Szeghalmi Lőrincz, akinek kilétét egyelőre nem szeretnénk felfedni a nyilvánosság előtt.  

És hogyan fog akkor megjelenni a szerző a könyv bemutatóján? Netán levelet küld?

Jó kérdés, egyelőre még nem tudjuk, lehet egy levelet fog küldeni, lehet hogy online lesz jelen a bemutatón. Mindenesetre a regény formája azt kívánta, hogy egyelőre ne derüljön ki, hogy ki van a név mögött; érdemes belemenni a játékba.  
Még a Könyvfesztivál előtt, február végén jelenik meg Nem kérdez, nem válaszol címmel Krasznahorkai László új könyve, amelyben a szerző a vele készült interjúkat dolgozta kötetbe, esetenként átdolgozva, kibővítve őket. Ezekből az interjúkból nagyon sok írói műhelytitkot lehet majd megtudni, új fénytörésben mutatkoznak meg a Krasznahorkai-művek, és vele együtt az az írói személyiség is, amely ezeknek a műveknek a kontextusában kialakult.
Ezen kívül jön Vajda Miklós új kötete is Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon címmel. Nagyon örültünk, mikor Miklós az Anyakép, amerikai keretben című könyvének sikere után azzal az ötlettel keresett meg minket, hogy szívesen kötetbe rendezné az általa írt portréesszéket. Impozáns a névsor: többek közt Abody, Pilinszky, Orbán Ottó, Ferenczy Béni élete és alakja elevenedik meg a lapokon. Ez a könyv is bizonyítani fogja, hogy milyen nagy stilisztával van dolgunk Vajda Miklós személyében.  

Az idei Könyvfesztivál díszvendégei a skandináv szerzők lesznek. Kiket készülnek közülük elhozni Magyarországra?

Még a Könyvfesztivál előtt fog megjelenni Elina Hirvonen, finn írónő legújabb kötete. A 2009-ben megjelent Hogy ő is ugyanarra emlékezzen… című kötete után Legtávolabb a haláltól részben Finnországban, részben Afrikában játszódik és ugyanaz a szép, minőségi próza, amely azt az életet mutatja be, amiről nekünk csak sejtésünk lehet. Az egész szöveget talán egy Kaurismäki-filmhez lehet hasonlítani. Mivel az írónő időközben terhes lett, a Könyvfesztiválra már nem tudjuk elhívni, de március elején, a szülés előtti utolsó repülőútjával még ellátogat hozzánk. A Könyvfesztiválon látjuk vendégül Sjónt, izlandi szerzőnket, akinek Macskaróka című kisregénye titkos favorit, sokak kedvence lett. Délről is izgalmas könyv érkezik: megjelenik César Aira új kötete Kísértetek címmel, valamint Michela Murgia A lélekanya című Szardínián játszódó, komor, rusztikus regénye; és jön az új Jean Mattern-könyv is. És ki ne hagyjam Nicole Krauss A nagy palota című regényét, korábbi könyve A szerelem története néhány éve nagy siker lett. Ezen kívül még négy gyerekkönyvünk is megjelenik a Könyvfesztiválra: Ulickaja meséi, Szabó T. Anna gyerekversei, Máté Angi Kapitány című könyve és Darvasi László harmadik mesekönyve Pálcika, ha elindul címmel. Maros András pedig új novelláskötetével lesz magvetős szerző. A könyv címe jó tanács mindnyájunknak: Csinálni kell.  

Szekeres Dóra