hirdetés

Jánossy Lajos: Bernhard in Ungarn

2018. július 14.

Esterházynál, nem túl bonyolult a képlet, magyar könyvet olvastam. Diktatúrában olvasni nem lehet szabadon. Aki diktatúrában olvas, a tiltottat, a ki nem mondhatót, a némaságra ítéltet kutatja, sorok mögé leselkedik, főnevek között bogarász, az igékben bízik. – Esterházy Péter könyvtárából Jánossy Lajos választott könyvet, méghozzá Thomas Bernhard A mészégető című regényét.

hirdetés

Esterházy Péter: A szív segédigéi (részlet)

OLYAN VILÁG EZ, AMELYIK AZT ÁLLÍTJA MAGÁRÓL, HOGY VAN BENNE BECSÜLET, HOLOTT EGÉSZEN NYILVÁNVALÓAN NINCS BENNE BECSÜLET, HELYESEBBEN, SOHA MÉG CSAK BECSÜLETHEZ HASONLÓ EZ VAGY AZ SE VOLT BENNE, NEMCSAK FÉLELMETES, NEMCSAK MEGFÉLEMLÍTŐ, DE NEVETSÉGES VILÁG IS, HANEM HOGY ITT ÉLÜNK, EGY ILYEN NEMCSAK FÉLELMETES, MEGFÉLEMLÍTŐ ÉS NEVETSÉGES VILÁGBAN, EBBE MINDENKINEK KÜLÖN-KÜLÖN BELE KELL TÖRŐDNIE, ÉS HÁNY SZÁZEZER ÉS HÁNY MILLIÓ EMBER BELETÖRŐDÖTT MÁR EBBE, EZT KELL GONDOLNIA, HÁNYAN, DE HÁNYAN BELETÖRŐDTEK ELSŐSORBAN ITT, EBBEN A KÉTSÉGKÍVÜL FÉLELMETES, MEGFÉLEMLÍTŐ ÉS NEVETSÉGES ORSZÁGBAN, EBBEN A LEGNEVETSÉGESEBB ÉS LEGFÉLELMETESEBB HAZÁBAN. AMI EZT AZ ORSZÁGOT, EZT A HAZÁT ILLETI, ITT, HOGY EGYÁLTALÁN LÉTEZHESSÜNK, HOGY CSAK EGYETLEN NAPPAL IS TOVÁBBZÖKKENJÜNK, SOSEM SZABAD MEGMONDANI AZ IGAZSÁGOT, SENKINEK ÉS SEMMIRŐL, MERT EBBEN AZ ORSZÁGBAN CSAK A HAZUGSÁG VISZ ELŐRE BÁRMIT, A HAZUGSÁG, A TÖMÉRDEK LEPLEZÉSSEL ÉS CIRKALMAZÁSSAL ÉS TORZÍTÁSSAL ÉS MEGFÉLEMLÍTÉSSEL. EBBEN AZ ORSZÁGBAN A HAZUGSÁG: MINDEN, ÉS AZ IGAZSÁGNAK CSAK VÁDEMELÉS, ELÍTÉLTETÉS ÉS MEGCSÚFOLTATÁS LEHET A KÖVETKEZMÉNYE. EZÉRT NEM HALLGATHATJA EL Ő, CSÁTH, HOGY ENNEK AZ ORSZÁGNAK AZ EGÉSZ NÉPE A HAZUGSÁGBA MENEKÜLT. AKI IGAZAT MOND, MÁRIS BÜNTETHETŐ ÉS MÁRIS NEVETSÉGES, A TÖMEGEK VAGY A BÍRÓSÁGOK DÖNTIK EL, KIT KELL MEGBÜNTETNI VAGY NEVETSÉGESSÉ TENNI, VAGY MEGBÜNTETNI ÉS NEVETSÉGESSÉ TENNI. HA NEM LEHET MEGBÜNTETNI AZT, AKI IGAZAT MOND, AKKOR NEVETSÉGESSÉ KELL TENNI, HA NEM LEHET NEVETSÉGESSÉ TENNI, AKKOR TENNI KELL RÓLA, HOGY BÜNTETHETŐ LEGYEN, NEVETSÉGESSÉ VAGY BÜNTETHETŐVÉ TESZIK EBBEN AZ ORSZÁGBAN AZT, AKI MEGMONDJA AZ IGAZSÁGOT. MIVEL AZONBAN A LEGKEVESEBBEN AKARJÁK MAGUKAT NEVETSÉGESSÉ VAGY BÜNTETHETŐVÉ TENNI – – –

***

Nem tudom szétválasztani, mi volt előbb, az Esterházy által vendégül látott Bernhard, vagy A mészégető személyesen. A két felcserélhető esemény egybeesett. A szív segédigéi, amelynek intarziájában a fenti szövegrész az egyik, pusztán a Csáth név beillesztésével módosított, karakteres berakás, 1985-ben jelent meg. Bernhard is ekkor jött nekem (sic!). Ám a regényben másképp hangzott, az egyik történetmondó, ha jól emlékszem, Floh monológjának nevezetes szakasza. Osztrák könyv volt a kezemben, a legjobbak egyike. Tandori Dezső fordításában. A tébolycellát, amelyben a feleségén kísérletező férj műveleteit végrehajtja, valahova az Alpokba teszi Bernhard.

Esterházynál, nem túl bonyolult a képlet, magyar könyvet olvastam. Diktatúrában olvasni nem lehet szabadon. Aki diktatúrában olvas, a tiltottat, a ki nem mondhatót, a némaságra ítéltet kutatja, a sorok mögé leselkedik, a főnevek között bogarász, az igékben bízik. Az irodalom egyszerre korlátozott és küldetéses, szükségképpen politikai művészet. A Kádár-korszakban sem volt másképp. Ha a kortárs magyar irodalmat olvastam, nem tekinthettem el a helytől, ahol vagyok. Attól, hogy itt nem lehet élni, és mégis itt kell élni. Erre voltam kíváncsi: hogyan lehetséges olyképpen itt lenni, hogy nem vagyok itt. Van-e, nem földrajzilag értett, menekülő útvonal. Esterházy, sok más mellett az egyik irány volt. Rendkívüli esély.

A fenti Bernhard-textus letaglózott. Kiugrott a korpuszból. A bernhardi átokária megrázta a csillárt, dörgött a mennyezet.

Anélkül, hogy elmerülnék abban, milyen is ez a mostani hely, ahol vagyunk, és abban, hogy A szív segédigéi milyen értelmezési rétegeket hívott meg az elmúlt harminc évben, annyit fájdalmas és emelkedett tárgyilagossággal nyugtáznom mégis elkerülhetetlen, hogy Bernhard jött, látott és maradt. 1990 óta jobban értjük őt is, Ausztriát is – magunkat is.

(Tegyem-e vajon zárójelbe, hogy az élet utánozza az irodalmat?)

© Esterházy Péter Archívum / Esterházy Marcell

Jánossy Lajos

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.