"Az Ulyssesnek igazán nem ártott volna, ha egy jó szerkesztő kezébe kerül”, mondta Doyle a döbbent közönségnek, akik azért gyűltek össze, hogy megünnepeljék az író születésnapját, akit sokan a modern regény atyjaként tisztelnek. "A Finnegan’s Wake-ből három oldalt olvastam el, és mondhatom, nagy időpocsékolás volt”, tette még hozzá az ír szerző, aki a Dublini emberek című novelláskötetet tartja Joyce egyetlen valamirevaló művének.

Doyle magánvéleménye az időzítés miatt keltett hatalmas felzúdulást: az ír kormány, részben talán azért, hogy jóvátegye mindazt, amit a nagy író ellen szülővárosa elkövetett, részben jól felfogott gazdasági érdekből óriási összegeket invesztál abba a hat hónapos ünnepségsorozatba, amelyet a Bloomsday centenáriuma alkalmából fognak megrendezni. A Bloomsdayt (június 16.) annak a napnak az emlékére ünneplik meg minden évben, amelyen az Ulysses cselekménye zajlik. Az idei, erősen felduzzasztott Bloomsday Bloom-reggelivel fog kezdődni, amelyen tízezer ember ül le majd Dublin főutcájára, és Joyce emlékére pirított vesét fogyaszt, és Guinness-sel öblíti le.

Doyle Joyce regényein kívül gúnyos szavakkal illette a "Joyce-ipart” is, valamint David Norris szenátort és Joyce-tudóst, aki szinte egy személyben felelős az írországi Joyce-kultusz megteremtéséért. Norris válaszképpen közepes tehetségnek nevezte Doyle-t, és megjegyezte, hogy ma Írországban sok Doyle-féle író él, akik írói létükben érzik fenyegetve magukat Joyce zsenije által, és akik Doyle-hoz hasonlóan azzal akarják megalapozni hírnevüket, hogy Joyce-ot megpróbálják lerángatni a piedesztálról.

"Ha egy dublini író pár sort ír, tüstént rábizonyítják, hogy Joyce-tól vette”, panaszkodik Doyle. Flann O’Brien is ellenérzésekkel viseltetett Joyce iránt: "Ha még egyszer meghallom azt a nevet, hogy Joyce, kiköpök”, mondta egyszer.

Maga Joyce egyébként 1904-ben emigrált Dublinból, amit "a sikertelenség, a gyűlölködés és a boldogtalanság városának” nevezett, és ahol a 60-as évekig nemigen olvasták a regényeit. Ma azonban Joyce jelentős jövedelmet hajt Dublinnak. A centenáriumi ünnepségsorozat (ReJoyce 2004) várhatóan százezreket fog vonzani – számos kiállítást, szimpóziumot és koncertet szerveznek, sőt egy új Ulysses-film is készül.