hirdetés

Juan Marsé: Az álmok kalligráfiája (részlet)

2017. november 10.

Juan Marsé nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, és ez a mesterműve mintegy összegzése és betetőzése a szerző sok, már ismerős motívummal átszőtt életművének. Az író Cervantes-díjas regénye Dobos Éva fordításában, Potozky László utószavával a L'Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg. Részletet közlünk.

hirdetés

Juan Marsé: Az álmok kalligráfiája (részlet) by Litera Portal on Scribd

Juan Marsé 4 éven át írta ezt a regényét, melyért 2009-ben Cervantes-díjjal tüntették ki. A szerző nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, és ez a mesterműve mintegy összegzése és betetőzése a szerző sok, már ismerős motívummal átszőtt életművének. Ez a regény is a Franco-korszak első éveinek Barcelonájában játszódik, a Güell park környékén élő kisemberek, andalúziai bevándorlók, rongylabdát rugdosó utcakölykök, a kínai negyed prostituáltjai, cigányok és kenetteljes papok világában, ahol még elevenen él a köztársaság tiltott emléke.
Ringo, az érzékeny kamasz fiú szemével látjuk a negyed lakóit, a kocsma vendégeit, apját, a Patkányölőt, a megkeseredett egykori ellenállót, aki most már csak „a kék patkányokon" töltheti ki dühét, és a szerelemre éhes, öregedő Mir asszony románcát Alonso úrral, a volt futballistával. A vereség, a félelem és a tehetetlenség érzése telepszik rá mindenre, és még az érzékeit rabul ejtő Violeta iránti kamaszszerelem is furcsa, felemás történetté válik. Ringo megpróbálja helyrehozni a hibát, amikor egy részeg éjszakán beleejtett egy fontos levelet a csatornába. Csakhogy ebben a hazugsággal átszőtt világban semmi sem az, aminek látszik, és visszamenőleg lesz mocskos még az az egyetlen dolog is, ami szépnek és tisztának tűnt, és annyi szívfájdalmat okozott a kamasz fiúnak.
Ez Juan Marsé leginkább önéletrajzi regénye; az egykori ékszerésztanonc kamaszt itt már nem bújtatja álruhába, mint más regényeiben, és itt vall először örökbefogadása történetéről.

Juan Marsé, a kortárs spanyol irodalom egyik legnagyobb alakja, 1933-ban született Barcelonában. 13 éves korában ékszerésztanoncként kezdett dolgozni. 1947-ben jelennek meg első elbeszélései, 1958-ban pedig első regénye. 1960-tól Párizsban dolgozik laboránsként a Pasteur Intézetben, közben filmforgatókönyveket fordít és spanyolórákat ad. Barcelonába visszatérve megjelenteti „Utolsó délutánok Teresával” című regényét. Számos filmforgatókönyvet ír, és több regényét filmre viszik. 1978-ban „Az aranybugyogós lány” című regényével megnyeri a Planeta Díjat, s egy csapásra népszerű lesz. Rangos irodalmi díjak egész sorát nyeri el. Több regénye is a háború utáni Barcelona egyik szegénynegyedében játszódik, kallódó kamasz fiúk között. Magyarul megjelent regényei: Gyíkfarkak (2005, Magvető), Szerelmi dalok a Lolita Klubban (2006, Magvető), Utolsó délutánok Teresával (2008, Magvető).

Dobos Éva (1944–2016) műfordító, költő, Balázs Béla-díjas szinkrondramaturg. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának spanyol szakán végzett. Spanyol és latin-amerikai klasszikus és kortárs szerzők verses és prózai műveinek fordítója. Többek között az alábbi szerzőket ültette át magyarra: Lope de Vega, Ávilai Szent Teréz, Jesús Carrasco, Gabriel García Márquez, José Álvaro Mutis, James Aldridge, José Carrasco, Octavio Paz, Alejo Carpentier. José Rizal-fordításaiért Fülöp-szigeteki irodalmi díjban részesült. Juan Marsé három másik regénye (Gyíkfarkak, Szerelmi dalok a Lolita Klubban, Utolsó délutánok Teresával) is az ő fordításában jelent meg magyarul.

Juan Marsé: Az álmok kalligráfiája, L'Harmattan, 2017, 368 oldal, 3490 Ft

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.