Karácsonyi Zsolt: A Nagy Kilometrik

A Magvető Kiadó ajánlata

2006. április 5.
A fiatal tehetség saját erdélyi irodalmi szubkultúrájának ízeit szólaltatja meg hihetetlen formaérzékről árulkodó költeményeiben.

Karácsonyi Zsolt: A N agy Kilometrik
Budapest, Magvető Kiadó, 1690 Ft
ISBN 963 14 2523 1
Keménytábla védőborítóval
 
 
Az aradi születésű szerző az Irodalmi Jelen és a Helikon folyóirat munkatársa. Rendszeresen közöl verseket erdélyi és magyarországi folyóiratokban. Első kötete 2001-ben jelent meg az Erdélyi Híradó gondozásában, az Előretolt Helyőrség Könyvek-sorozatban Téli hadjárat címmel, azután 2003-ban Sárgapart című második kötete is ugyanitt látott napvilágot. 1999-ben Látó-nívódíjban, 2001-ben a Romániai Írók Szövetsége debüt-díjában részesült.
 
A nagy Kilometrik a szerző első könyve a Magvetőnél. A fiatal tehetség saját erdélyi irodalmi szubkultúrájának ízeit szólaltatja meg hihetetlen formaérzékről árulkodó költeményeiben. Jó kedélyű líra; visszacsengnek belőle Kovács András Ferenc, Parti Nagy Lajos nyelvtekerései, a pályakezdő Orbán János Dénes radikális hangja és Faludy György pajzán tréfái egyaránt – ám vitathatatlanul egyedi konstellációban.
 
A Magvető Kiadó honlapja itt elérhető. 
 
Sziklazsír
 
Az égi, titkos drágakő lenn ég a sziklazsírban,
míg idefenn két tiszta úr egymásra néz a ringben,
üvegszemükben tiszta űr, s két régi ár a számlán,
ma még a vérük elvegyül – mielőtt kitalálnám,
kik voltak ők, mit és miért, egymásért, egymás ellen,
az arc-ököl, ha összeér, már messze száll a szellem,
és persze itt pusztulnak ők, a régen üres ringben,
amíg a titkos drágakő lenn ég a sziklazsírban.
 
Amíg a tikos drágakő lenn ég a sziklazsírban,
addig a világot a hús már elképzeli szebben,
a jobbhorog s a horgasín közötti vékony sávban,
már látható, hogy szerelem lárvázik benn a lányban,
álmában pillangó repül, és felszarvazott férjek
részegen és kegyetlenül új késeket cserélnek,
s a lány ébred tudatlanul, talán ezerszer szebben,
akár a titkos drágakő, mi ég a sziklazsírban.
 
Akár a titkos drágakő, mi ég a sziklazsírban,
úgy nézel át a testemen, közben szemed se rebben,
s hiába látlak, mert csaló csodák hordják a nézést,
kastélykapud nem nyitható, elnyúl a közelítés.
Nincs Nyúl-sziget, se örökös, öröklött nyúl-vadászat,
a Szűzies Mellek hegyén karóba húzva látlak.
Sötétlő fényed nézem, közben szemed se rebben,
akár a titkos drágakő, mi ég a sziklazsírban.
 
 
 
Ady Endre levele Karának
 
Én itt vagyok, te ott ragyogsz a tájban,
itt semmi nincs, de ott a kincs a Nyárban.
 
Figyelj tehát! Száz évre rá, hogy én is megszülettem,
kacor bicskás kemény fiú lángolt fel énhelyettem.
 
Mint bús kuruc, ne ülj tovább! A század
csak vár, nem érti önmagát, és legvégül kiszárad.
 
Legyél helyettem új lovas, vagy új ló – legalább;
kováccsá patkol át a kín – míg új szabályt találsz!
 
Tudd meg: a versem semmiképp se céda, léha Léda,
szárítsd a Lágyak mocsarát, csak így juthatsz a célba!
 
Maradj szikár, savas, sikoltó és ösztövér, kegyetlen,
intézd a világ dolgait, s a versemét helyettem!
 
Kigombolt ingem tépdesik poklok, és némi niccsék,
lépd túl szavam határait, és a való kilincsét
 
dobd messzire! Két szesznyire vár rád a diadal,
széthullt agyad forgácsain táncol az ős vihar.
 
A majmok bokszolása ez? Te hogy is nevezed?
Minden folyik és átfolyik. Ez legyen kezdeted.
 
A pénz, a nők és egyebek? Hagyd Gangesznél a gondot.
A senki gyötri önmagát, a versvezér a boldog.