hirdetés

Kari Györgyi: A kedvenceimet mondom

2013. október 20.

Október 24-én a Pepita Ofélia Bárban láthatja a közönség a Magyar mesék színházi adaptációját Kari Györgyi válogatásában és előadásában. A kortárs nép performanszként is tekinthető előadásról és magukról, Parti Nagy Lajos meséiről Kari Györgyivel beszélgettünk.

hirdetés

Kortárs népi performanszként aposztrofáljátok az előadást, mesélnél egy kicsit bővebben arról, hogy mit is jelent ez?

Kortárs, mert a szerzője élő magyar költő. Népi, mert a nép nyelvét használja a szöveg. Performansz pedig azért, mert nem egy drámai mű színpadra állításáról van szó. Az előadásunk egy erős képi és hangzásvilággal bíró, szöveg ihlette gesztus.

Egyből megfogant benned az ötlet, hogy egyszer színpadra viszed a Magyar meséket, ahogy először találkoztál velük?

Igen is, meg nem is. Amikor elolvastam, azonnal hangzásában jelent meg a szöveg. Azonnal mondani akartam, és mondtam is magamnak. És ahogy mondtam magamnak, rögtön láttam a népviseletet. Később egyre bővült ez a kép.

Fotó: Szilágyi Lenke


Mi alapján válogattad a mostani előadásba kerülő meséket?

Kizárólag egy szempontom volt, azokat a meséket mondom, amiket a legjobban szeretek. Bár a kötetben megjelent mesék mindegyikét nagyon szeretem, de mégis vannak kedvencek. A kedvenceimet mondom. Már ez a hét mese így együtt is teljes képet ad arról, amivé ez az ország három év alatt átváltozott.

És mi alapján lett pont A tempó meg a móres és a Két disszidens megfilmesítve?

Három mesét mondtam el egy alkalommal Parti Nagy Lajos felolvasóestjén a Nyitott Műhelyben. Ezt a kettőt, és A bocskaivarrógépet hallotta tőlem először a mester. Ő javasolta, hogy érdemes lenne jó hang és képminőséggel megörökíteni őket, mert egy kalózfelvételen mindig akad hiba. Két mesét azonnal felvettük egy stúdióban. Maly Róbert, az operatőr hozzáadta a saját elképzelését, ettől jóval több lett a felvétel, mint dokumentáció. Én kerestem meg Robit, és kértem föl a munkára. Gothár-tanítvány volt, és ezt tudtam róla. Nagy szükségem volt a látásmódjára. Annyira okos, érzékeny, és olyan fiatal, majdhogynem csak jelen ideje van. Bízhattam abban, hogy amit gondol, az célba ér.

Tervezitek, hogy még több Magyar mesét megfilmesítetek?

Pillanatnyilag az előadásokra koncentrálok, és Robi nagy játékfilmet forgat, nem ér rá.

Mit gondolsz, mitől működnek ezek a szövegek?

Az egyszerű válaszom: mert zseniálisak. Ezt persze lehet ragozni, és ezt mindig meg is tesszük, amikor meg akarunk fejteni egy jelentős művet, de nem akarok okoskodni, és amit zseniálisnak érzek a Magyar mesékben azt színészként, könnyebb elmondanom az előadásban.

A humor miatt, a politikai tartalom miatt, amiatt, mert a mára reflektálnak, vagy a mese-keret miatt ennyire népszerűek? Esetleg mindezek egyben? Téged mi fogott meg bennük?

Jól mondod, mindez együtt. De legfőképpen a nyelv, amin megszólalnak ezek a mesék. És a költőisége. Tulajdonképpen próza, de én az első pillanattól kezdve költészetnek éreztem.

Az előadással már részt vettél a THEALTER fesztiválon is, amelyről fontos tudni, hogy hazánk egyetlen nemzetközi színházi fesztiválja. Hogy tapasztaltad, mennyire működik ez az anyag nemzetközi közegben, értik-e a mondanivalót azok, akik nem tudnak magyarul?

Nem tudom, hogy látta-e külföldi az előadásunkat, de kisgyerekek látták, akik természetesen nem fogták fel a szöveg politikai tartalmát, de az előadást az első perctől az utolsóig végignézték, és végig is nevették. Valószínűleg a tájnyelv zenéje, és a huszár mozgása, a harsogó zene és a naturalista, erős színeket használó festmény hatott rájuk.

 

Mennyit változott a most bemutatandó darab azóta, hogy először előadtátok a Nyitott Műhelyben?

A Nyitott Műhelyben még csak zenei kíséret volt. Mostanra már megjelent a főszereplő, a szabadságharcos, kicsi, ám pöffeteg huszár.

Változtattál bármit is a szövegen vagy akár a sajátos nyelvhasználaton - tájszóláson, hogy élőszóban még jobban működjön a szöveg?

Ez egy megbonthatatlan szöveg, szinte matematikaian egzakt. Olyan, mint egy vers, amiből még a kötőszót sem hagyhatod ki, mert borul az egész. Ráadásul tökéletes, miért kellett volna rajta bármit is változtatnom?

Sajnos ebben nem vagyok szakértő, és szerintem sok olvasónk sem – mennyire autentikus az a tájszólás, amelyben beszélsz a darabban, egyfajta sajátos keveréket hallunk, vagy egy pontosan azonosítható dialektust használsz?

Gyergyói dialektust használok benne, amit megbolondítok egy kis palóccal. A székely dialektus esetében megpróbálok a legpontosabb lenni, főként azért, mert édesapám szülőföldje az erdélyi Gyergyószentmiklós, és nem hoznék szégyent rá. Zárt 'a' –val, ejtett e-vel pedig palóc földön beszélnek.

Egyeztettél Parti Nagy Lajossal a színpadra állítás során? Ott volt az első bemutatókon? Mit szólt?

Nem egyeztettem vele, de természetesen meghívtam az első előadásra. Az előadással meg volt elégedve, és szerette volna, hogy teremtődjék lehetőség a Nyitott Műhelyen túl is játszanom. Sőt Szegednek ajánlotta is.

Hogyan választottad magad mellé a zenészt és a táncost?

A legjobb zenészt hívtam el, hogy gyönyörűen szóljon a duda, és mindenképpen olyan táncost szerettem volna partneremnek, akinek a személyisége önmagában, minden rájátszás nélkül képes megjeleníteni azt a groteszkséget, ami a Parti Nagy szövegeiben van. Vati Tamás képzelni sem lehet jobbat.. Nagyon régóta ismerem, számomra ő a number one.

Miért a bőrduda és a furulya a választott hangszer?

Amikor elkezdtem a Parti mesékkel foglalkozni, beiratkoztam a Hagyományok Házába, egy akkreditált népmesemondó képzésre. Az órákon hagyományőrző mesemondókkal találkoztam. Pál Pista bácsi, a 97 éves nógrádi pásztorember, egy vasárnap, reggeltől-estig mesélt. Szó szerint. Amikor elfáradt, lazításképpen felfújta a dudáját és játszott rajta. Azóta nekem, nincs mese dudaszó nélkül. A furulyát, Szokolay Dongó Balázs harcolta ki magának. Meggyőzött arról, hogy a Kossuth nóta, szebben szól furulyán, mint dudán.

A színészi feladatok mellett rendszeresen szoktál írásokkal is jelentkezni. Van olyan irodalmi anyag, amin most dolgozol / átdolgozol? Írsz most valamit?

Van két írásom. Az egyik egy a női elesettségről szóló szürreális színdarab, a másik egy tollba mondott szöveg: a mamám halála előtt egy éven át az életéről beszélt. A vallomását leírtam, egyszer majd szeretnék belőle színházi előadást csinálni.

 

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.