Csobánka Zsuzsa: Nyakrejtők, Betakarítás
"Kihordható az éjjel, / lyukakat ások a homokba, / oda rejtem őket el." -
Az Alföld májusi számát Csobánka Zsuzsa verseivel ajánljuk a Literán.
- 2011. június 12.
CSOBÁNKA ZSUZSA
Nyakrejtők
Mintha a bőröd földfelszín lett volna,
ködös ígéret arról, a test bejárható.
Mire kimásztam, alig múlt éjfél,
a szomszéd már be is csukta az ajtót.
Visszabújni újra figyelmet jelentett,
talán félreérthettem, amit mondtál.
A hátadból most pipacsok nőttek,
amelyekről elhiszem, mindez elmesélhető.
A vörös kelyhek a kora reggeli lankán,
ahogy a HÉV-en ülök, felidézik az álmot,
de a simaság megint néma marad,
hátpáncélos teknősök a terráriumban,
kérdezted, szeretnék-e én is.
Vajon az ékszerre gondolsz és az üvegfalra?
Meg a hosszú életre és a lassúságra,
a haspáncélból jósolok megint.
A világot a vállukon hordozó elefántok
teknősökön állnak a legenda szerint.
Akkor a hátad, amin alszom,
vajon melyik tér a három szent hegy közül.
Teknőstojások lengedeznek,
a méhem cérnaszálra gyűjti a meszes héjakat,
és a puha, pergamentszerűeket,
akik tengerre éhesek, vízen járók.
Kihordható az éjjel,
lyukakat ások a homokba,
oda rejtem őket el.
Betakarítás
A csigákat a lélek nejlonba gyűjti, csomót köt rá.
Nem esett sok eső, mégis elszaporodtak,
a hétköznapok arra jók, hallgasson,
kis éji zenét a kertben. Rágnak. A fügelevelekre telepedve
testük alatt lyukakat vájnak, hiába, mérgezők.
Iszamos testükbe szívják,
hajnalra szabadulnak ki, tele áttéttel.
Aludj, a szíved legyőzhető.
Lassan lebomlik, a senkiföldjéig kúsznak
a sebes bőrizomtömlők,
valaki most is meghal odébb, belülről oldoz,
az apró sejteket a sarkon eltérítették.
Lehetnél taxi vagy teherautó, nem mindig villamos,
kialvatlan sofőr egy metróvagonban.
Néma legalább.
Alföld 2011 május
Tartalom:
KISS ANNA versei: Valami madár-álom; Mint; Süvöltő halmok földjén
GYÖRE BALÁZS versei: röltex(t); körforgás; üresség
KŐRÖSI ZOLTÁN: Történetek a titkos focikönyvből (regényrészlet)
GÉCZI JÁNOS verse: Megjegyzés egy vándormotívumhoz
POLLÁGH PÉTER verse: Nem volt lámpa
EGRESSY ZOLTÁN: Szaggatott vonal (regényrészlet)
CSOBÁNKA ZSUZSA versei: Nyakrejtők; Betakarítás
SZOLCSÁNYI ÁKOS versei: Hope Town, Panamá; A színészek
KORPA TAMÁS verse: Metapillanat (3)
SZÁNTÓ T. GÁBOR: Őrizd meg a szombatot! (novella)
TORNAI JÓZSEF versei: Palavas-les-Flots (Provence); Zongora; Félelem; Ha minden arca volnék
KERESZTURY TIBOR: A kortárs levelei (Édeshazám egy)
tanulmány
FRIED ISTVÁN: Nat Roid – több kérdőjellel
PETHŐ ANITA: „Nem az eseménysor a fikció” (Az elbeszélői szólam néhány jellegzetessége Márton László Jacob Wunschwitz igaz története című regényében)
ORCSIK ROLAND: Befejezni és elkezdeni a regényt (Balázs Attila és Darvasi László Ivo Andrić-ot olvas)
műhely
SZILI JÓZSEF: Egy pohárköszöntő tanulságai (Mallarmé: Salut)
MAGYAR MIKLÓS: Egységes vagy törésekkel terhelt a camus-i életmű?
KISS CSILLA: Egy jó házból való militáns visszaemlékezései (Jorge Semprun önéletrajzai)
BACSÓ BÉLA: Ön-arc-kép
BOJTÁR ENDRE: A romantika árnyoldalai
szemle
RITOÓK ZSIGMOND: Megismerés és azonosság (Simon Attila: Dionysos színrevitele)
ONDER CSABA: A változás állapotai (Debreczeni Attila: Tudós hazafiak és érzékeny emberek)
FARKAS ZSUZSANNA: Világképek metszéspontjában: a kert (Géczi János: Honvágy. A paradicsomba)
KESERŰ JÓZSEF: „valahogy mindig lemaradunk a jelöltről” (Vida Gergely: Babits-olvasatok)
KISS HERMINA: Gróf Batthyány Lajos naplója (Kelemen Erzsébet: Tiszta szándék)
képek
TRÓN ÁRPÁD grafikái
Nyakrejtők
Mintha a bőröd földfelszín lett volna,
ködös ígéret arról, a test bejárható.
Mire kimásztam, alig múlt éjfél,
a szomszéd már be is csukta az ajtót.
Visszabújni újra figyelmet jelentett,
talán félreérthettem, amit mondtál.
A hátadból most pipacsok nőttek,
amelyekről elhiszem, mindez elmesélhető.
A vörös kelyhek a kora reggeli lankán,
ahogy a HÉV-en ülök, felidézik az álmot,
de a simaság megint néma marad,
hátpáncélos teknősök a terráriumban,
kérdezted, szeretnék-e én is.
Vajon az ékszerre gondolsz és az üvegfalra?
Meg a hosszú életre és a lassúságra,
a haspáncélból jósolok megint.
A világot a vállukon hordozó elefántok
teknősökön állnak a legenda szerint.
Akkor a hátad, amin alszom,
vajon melyik tér a három szent hegy közül.
Teknőstojások lengedeznek,
a méhem cérnaszálra gyűjti a meszes héjakat,
és a puha, pergamentszerűeket,
akik tengerre éhesek, vízen járók.
Kihordható az éjjel,
lyukakat ások a homokba,
oda rejtem őket el.
Betakarítás
A csigákat a lélek nejlonba gyűjti, csomót köt rá.
Nem esett sok eső, mégis elszaporodtak,
a hétköznapok arra jók, hallgasson,
kis éji zenét a kertben. Rágnak. A fügelevelekre telepedve
testük alatt lyukakat vájnak, hiába, mérgezők.
Iszamos testükbe szívják,
hajnalra szabadulnak ki, tele áttéttel.
Aludj, a szíved legyőzhető.
Lassan lebomlik, a senkiföldjéig kúsznak
a sebes bőrizomtömlők,
valaki most is meghal odébb, belülről oldoz,
az apró sejteket a sarkon eltérítették.
Lehetnél taxi vagy teherautó, nem mindig villamos,
kialvatlan sofőr egy metróvagonban.
Néma legalább.
Alföld 2011 május
Tartalom:
KISS ANNA versei: Valami madár-álom; Mint; Süvöltő halmok földjén
GYÖRE BALÁZS versei: röltex(t); körforgás; üresség
KŐRÖSI ZOLTÁN: Történetek a titkos focikönyvből (regényrészlet)
GÉCZI JÁNOS verse: Megjegyzés egy vándormotívumhoz
POLLÁGH PÉTER verse: Nem volt lámpa
EGRESSY ZOLTÁN: Szaggatott vonal (regényrészlet)
CSOBÁNKA ZSUZSA versei: Nyakrejtők; Betakarítás
SZOLCSÁNYI ÁKOS versei: Hope Town, Panamá; A színészek
KORPA TAMÁS verse: Metapillanat (3)
SZÁNTÓ T. GÁBOR: Őrizd meg a szombatot! (novella)
TORNAI JÓZSEF versei: Palavas-les-Flots (Provence); Zongora; Félelem; Ha minden arca volnék
KERESZTURY TIBOR: A kortárs levelei (Édeshazám egy)
tanulmány
FRIED ISTVÁN: Nat Roid – több kérdőjellel
PETHŐ ANITA: „Nem az eseménysor a fikció” (Az elbeszélői szólam néhány jellegzetessége Márton László Jacob Wunschwitz igaz története című regényében)
ORCSIK ROLAND: Befejezni és elkezdeni a regényt (Balázs Attila és Darvasi László Ivo Andrić-ot olvas)
műhely
SZILI JÓZSEF: Egy pohárköszöntő tanulságai (Mallarmé: Salut)
MAGYAR MIKLÓS: Egységes vagy törésekkel terhelt a camus-i életmű?
KISS CSILLA: Egy jó házból való militáns visszaemlékezései (Jorge Semprun önéletrajzai)
BACSÓ BÉLA: Ön-arc-kép
BOJTÁR ENDRE: A romantika árnyoldalai
szemle
RITOÓK ZSIGMOND: Megismerés és azonosság (Simon Attila: Dionysos színrevitele)
ONDER CSABA: A változás állapotai (Debreczeni Attila: Tudós hazafiak és érzékeny emberek)
FARKAS ZSUZSANNA: Világképek metszéspontjában: a kert (Géczi János: Honvágy. A paradicsomba)
KESERŰ JÓZSEF: „valahogy mindig lemaradunk a jelöltről” (Vida Gergely: Babits-olvasatok)
KISS HERMINA: Gróf Batthyány Lajos naplója (Kelemen Erzsébet: Tiszta szándék)
képek
TRÓN ÁRPÁD grafikái
Hozzászólás