Október 21-én, szerdán este héttől folytatódik a litera és a Nyitott Műhely közös kritikai sorozata, melyben évtizedekkel ezelőtt megjelent, de máig nagy hatású, jelentős regényeket és novellásköteteket boncolnak és értelmeznek újra a meghívott beszélgetőpartnerek. A széria 2008 tavaszán egy 1968-ban megjelent nagy művel, Mészöly Miklós Saulusával indult. A minden hónap közepén, szerdán este hétkor kezdődő esteken szó esett Mándy Iván (Előadók, társszerzők), Konrád György (A látogató) és Galgóczi Erzsébet (Kinek a törvénye?) egy-egy jelentős művéről is.
Az őszi folytatásban a vitázók a soron következő évek nagy könyveit vették elő újra, "előhívták" Sánta Ferenc (Isten a szekéren), Déry Tibor (Kedves Boóper!), Ember Mária (Hajtűkanyar) és Szilágyi István (Kő hull apadó kútba) műveinek világát és gondolatait. Majd a harmadik, tavaszi szériában olyan művek kerültek nagyító alá, mint Kardos G. György: Avraham Bogatir hét napja című, 1968-ban megjelent regénye, Csurka István elbeszéléskötete, az Egy fogadó lelkivilága, a kiváló szociográfus író, Csalog Zsolt: A tengert akartam látni című műve és Tar Sándor egyik legjelentősebb műve, A 6714-es személy című, 1981-es elbeszéléskötet.

A sorozat beszélgetései már nem ragaszkodnak az első időkben bevett lépésrendhez. Nem évről évre haladnak tovább, hanem azokat a mai napig nagy hatású munkákat tárgyalják, amelyeket fellépőink a 60-as, 70-es és 80-as évek egy-egy kiemelkedő művének tekintenek, és a beszélgetések témájául választottak.

A beszélgetőtársak továbbra is szerzőink (írók, kritikusok): Bán Zoltán András, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György. Az esteket a litera szerkesztője, Jánossy Lajos író, kritikus moderálja.

A beszélgetésekhez a kezdetektől filmvetítések is kapcsolódnak. Levetítjük a disputa fókuszában álló mű filmes adaptációját, vagy ha ilyen nem létezik, vagy nem áll módunkban nézőink elé tárni, a könyvhöz vagy a szerzőhöz kapcsolódó más játék- vagy dokumentumfilmet.

2009. október 21-én Császár István Fejforgás című, 1971-ben a Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent könyve áll a beszélgetés fókuszában. A művet Bán Zoltán András választotta. A Fejforgás fülszövegében olvasható: "Ezzel a furcsa címmel egy első kötetével bemutatkozó író jelentkezik az olvasónál meghallgatásra. A fejforgás gyerekes szólelemény, valami képtelen mutatványt jelöl, 'a világ legnehezebb mutatványát'. 'Rájöttem - mondja Császár egyik elmélkedő hőse -, hogy az emberek szinte sohasem tudják igazán megokolni tetteiket. Sodródnak csupán...' Máshol, mintha ezt a gondolatot folytatná, így ír: 'Az ember megdühödik attól, amit az élet kínál, és dühében elfogadja. Irgalmatlanul mások és önmaga iránt.' Ilyen alaphelyzetből indulnak Császár hősei, de a sorsuk 'a világ legnehezebb mutatványához' viszonyítva nyeri el a maga értékét. Elvesztegetik néha a lehetőségeiket, vagy elbuknak, de ott vannak mellettük a tanúk, akik mindent láttak, mint saját sorsuk lehetséges variációját fogják fel, ami előttük - és az olvasó előtt - lejátszódott, és tovább viszik a törekvést, 'Mert vagy emberfeletti érték az ember, akinek minden tette több lehet annál a pillanatnyilag létezőnél, aki cselekszik, vagy pedig egyszerűen része egy öntudatlanságba önmagát a végtelenségig ismétlő fajtának.'
Császár szerencsésen egyesíti a cselekményességet a gondolatisággal. Mindig a földről indítja hőseit és olvasóit, ha nem is a fellegekbe, de a dolgok rendszert alkotó kapcsolatai felé. Nem a különös sors, a bizarr helyzetek teszik a történetek szereplőit érdekessé, hanem az, hogy ez az elsőkönyves író, aki korosztálya legjobbjai közül való, képes meglátni és megmutatni a legapróbb eseményből is messzire gyűrűző hullámokat."

A vita után Dömölky János Nem érsz a halálodig című tévéfilmjének vetítését tervezzük. Az 1990-ben készült, 82 perces filmnek Császár István a forgatókönyvírója, és olyan színészek játszanak benne, mint  Andorai Péter, Haumann Péter, Kiss Mari, Rajhona Ádám, Balkay Géza és Drahota Andrea. A film Császár alapmotívumát bontja ki.

A 2009. november 18-ai beszélgetésre Vári György Fejes Endre Rozsdatemető című művét választotta. Fejes Endre klasszikusa 1962-ben, a Magvető Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. Alaptémája egy gyilkosság. Mint olvasható a könyv fülszövegében: "Az egyik budapesti ipari nagyüzem ócskavas telepén, a 'rozsdatemetőben', ifjabb Hábetler János esztergályos megöl egy segédmunkást, aki történetesen a sógora volt. Hábetlert letartóztatják, a tragikus eseménynek nincs szemtanúja, a tettes pedig nem vall. Az író felteszi a kérdést: gyilkos-e ifjabb Hábetler? Nem, nem tartják gyilkosnak, munkatársai, ismerősei, de miért követte el a bűncselekményt? Az író vállalkozik a nyomozásra, felkutatja a Hábetler-család történetét - amely az első világháború idején kezdődik, s ezzel megadja a választ a végső 'miért'-re. (...)"

A beszélgetés után terveink szerint az 1968-as, Fejes Endre-műből készült Mocorgó című filmet vetítjük Szőnyi G. Sándor rendezésében. Szereplői: Mécs Károly, Latinovits Zoltán, Törőcsik Mari, Garas Dezső, Avar István, Tordy Géza, Goór Nagy Mária, Koncz Gábor.

Gion Nándor: Virágos katona című művét veszik nagyító alá a beszélgetőtársak az eredetileg meghidetett időpont, 2009. december 16-a helyett 2010. január 20-án. Az első ízben 1973-ban, az újdéki Forum Könyvkiadónál megjelent könyvet Reményi József Tamás választotta a vita tárgyául.
Az újvidéki kiadás fülszövegében olvasható: "Ősz hajú, öreg emberekkel beszélgettem, arra kértem őket, hogy meséljenek nekem régi, érdekes történeteket.
- Milyen régi történeteket? - néztek rám csodálkozva.
- Hatvan-hetven évvel ezelőtti történeteket - mondtam.
Sok mindent összeolvastam már arról a korról, a századfordulóról és a századelőről, tudom, hogy mennyibe került akkoriban egy mázsa búza, mekkorák voltak a munkabérek, és milyen politikai prátok tevékenykedtek. Sok kérdést tettem fel az öreg embereknek, türelmesen meghallgattak, de nem válaszoltak a kérdéseimre - csak arról beszéltek, amit érdemesnek tartottak feleleveníteni, arról sem sokat.
Beszéltek egy rablógyilkosról.
Beszéltek egy falábú verklisről, egy álmodozó falusi kanászról, egy német molnárcsaládról.
- Hatvankilós zsákokat hordtam a malom padlására - mondta egy szép arcú öregasszony. A legszebb öregasszony, akit valaha láttam."

A Gion-beszélgetést követően terveink szerint Jeli Ferenc portréfilmjét láthatják Beleszülettem a kisebbségi sorsba - Portré Gion Nándorról címmel. Az 1994-ben készült, 46 perces dokumentumfilm operatőre Kurucz Sándor, Gion Nándor íróval életéről, munkásságáról Juhász György beszélget.
 

2010. február 17-én (2010. január 20-a helyett) egy fontos Lázár Ervin-mű, A fehér tigris kerül terítékre. A könyv Németh Gábor választása, 1971-ben jelent meg először a Szépirodalmi Könyvkiadónál. "A történet főhőse Makos Gábor, aki a kávéházba belépve észreveszi, hogy hozzászegődött egy fehér tigris. A tigris megjelenése félelmet, riadalmat kelt, mert ereje és hatalma ellen nem lehet védekezni, nem fogja a golyó, és csak Makos Gábornak engedelmeskedik. Hamarosan kiderül azonban, hogy szükség van a mindenható tigrisre: a város Főnöke ellentmondást nem tűrő zsarnok, aki önkényeskedik, s a népet megnyomorítja. A fiatalember a védekezés kényszerében és a körülmények szorításában nem is tehet mást, mint hogy a tigris segítségével elűzi a zsarnokot. De később ő is megrészegedik a saját hatalmától: erőszakos lesz, és megalázza az embereket. S ahogy visszaél kivételes lehetőségeivel, a tigris elveszti fehérségét, s fehérségével együtt mitikus, ellenállhatatlan erejét is.
A 'képtelen' történetben Lázár Ervin szerencsésen társítja az eseményeket apró mozzanatokra bontó bensőséges realizmust a mindig jelenlévő költőiséggel, a felszabadult játékossággal és a fantasztikum igézetével, lélektanilag reális szituációkat teremt, s olyan figurákat állít talpra, akiknek arcuk és sorsuk van. A mese elemei és motívumai összeolvadnak a realitással, és sajátos atmoszférájukkal növelik az egymást logikusan követő történések belső feszültségét."

A beszélgetést követően Sólyom András Szegény Dzsoni és Árnika című, 1983-as, 77 perces filmjét tekinthetik meg előreláthatólag. A Lázár Ervin-műből készült film forgatókönyvírója Sólyom András, zeneszerzője Márta István, operatőre Mertz Lóránt, és többek között Puskás Tamás, Nyertes Zsuzsa, Bujtor István, Balázsovits Lajos és Törőcsik Mari játsszák.

A sorozat zárásaként kerül sor arra a beszélgetésre 2010. március 17-én (és nem február 17-én), amely Gerelyes Endre: Kilenc perc című kötetével foglalkozik. Az 1985-ben a Szépirodalminál napvilágot látott könyv Jánossy Lajos választása, címadója egy 1960-ban megjelent novella: "1960 januárjában feltűnést és nagy visszhangot kiváltó novella jelenik meg az Élet és Irodalom hasábjain. Szerzője Gerelyes Endre, a novella címe: Kilenc perc. (...) Első kötetiben (Kövek között, Töprengés az éjszakáról) még önmagával való vívódásnak tűnik az a belső küzdelem, amely mára, a nyolcvanas évekre a világ jelenvaló népeit szellemi tudathasadásra kényszerítő alapvető gond lett: Káin lakik-e bennünk, vagy a mind jobbra, mind többre érdemes Ábel. Gerelyes tudatosan dönt, s áll a Jó mellé, permanens küzdelmet hirdetve és ábrázolva e bibliai történet sémája szerint, mígnem Isten veled, Lancelot! című utolsó, váratlan halála előtt írt nagyszerű regényében fel nem mutatja a nemzedékenként megújuló Jó, a permanens forradalmi szándék szükségességét, kultúrtörténetileg is finoman, ironikusan ágyazva a kelta mondavilág ismert legendakörébe. (...) ...ez a kötet... a tizenkét éve halott Gerelyes Endre születésének ötvenedik évfordulójára jelenik meg, s amely bő válogatás életművéből. Ez a válogatás érzékeltetni kívánja azt a harcot, azt a sorsot, amely akkor Gerelyesé volt, s amely azóta mindnyájunké lett." (A könyv fülszövege) 

Az est zárásaként Wiedermann Károly Kilenc perc című, 1961-es rövidfilmjének vetítését tervezzük, a film a Gerelyes-mű adaptációja és mindösszesen 19 perc.

A Nyitott Műhely mint helyszín az egyik legbarátságosabb a városban („A Műhely, ahol a kultúra történik”), antikváriummal, könyvespolcokról levehető, helyben olvasható folyóiratokkal és kortárs irodalmi művekkel, hangarchívummal, finom borokkal, szendvicsekkel, alkalmanként ízletes vacsorával. A Déli pályaudvarnál, az Alkotás útra merőlegesen nyíló Ráth György utcában találják (4-es szám), rögtön az utca elején balra. Későig nyitva tart, és az Előhívás rendezvényeire nincs belépő sem.

Helyszín: Nyitott Műhely - Budapest XII., Ráth György u. 4. - Kezdés: 19 óra.

P.S. Tájékoztatjuk olvasóinkat és az Előhívás sorozat látogatóit, hogy a december 16-ára tervezett, Gion Nándor könyvéről szóló beszélgetést január 20-án tartjuk meg a Nyitott Műhelyben. A további estek értelemszerűen eggyel későbbi időpontra csúsznak. A változásokat a hírben nyomon követhetik.