hirdetés

Kihirdették a 2018-as Margó-díj esélyeseit

2018. október 10.

Nyilvánossá tették, hogy mely könyvek nyerhetik a legjobb elsőkönyvesnek járó Margó-díjat. Az idei kiírásra minden eddiginél több, 52 nevezés érkezett, így igencsak színes mezőnyből alakult ki a shortlist.

hirdetés

2018-ban negyedik alkalommal díjazzák a Margó Irodalmi Fesztiválon a legjobb első prózakötet szerzőjét. A Margó-díj, amelynek kiemelt támogatója a Bookline, a KKM-Publishing Hungary program és az Aegon-díj, magas szakmai presztízzsel bíró elismerés, a kortárs irodalmat és az olvasást népszerűsíti. A díj célja, hogy megmutassa a legerősebb pályakezdőket, a nyertes a díjjal 500 ezer forintot, kereskedelmi és médiatámogatást, valamint próbafordítást is kap.

A Margó-díjról döntő zsűri tagjai: Nagy Kata, a József Attila Kör elnöke, Czinki Ferenc, a Szépírók Társasága alelnöke, Antal Nikolett, a Fiatal Írók Szövetsége elnökei, Dián Viktória KKM-Publishing Hungary program képviseletében, valamint Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál főszervezője.

Az első Margó-díjat Totth Benedek nyerte Holtverseny című regényével, másodjára Milbacher Róbert bizonyult a legjobbnak a Szűz Mária jegyesével, harmadjára pedig Szöllősi Mátyás kapta meg az elismerést Váltóáram című könyvéért.

 

A jelöltek:

Csepelyi Adrienn: Belemenés – Futball és egyéb társművészetek

Inkább szól a mániákus rajongásról Csepelyi Adrienn Belemenés című könyve, mint a fociról, de az tény, hogy a háttérben mindig pattog egy labda. A Liverpoolért vagy a válogatottért is bármennyit utazó lány egy kis faluból indul el, hogy a rajongása tárgyát követve a maga természetességében mutassa meg, hogy a foci nem kizárólag a férfiak sportja vagy nyelve, amit a nők nem érthetnek vagy beszélhetnek. A Belemenés egy kifejezetten férfias közegben elmesélt felnövéstörténet is, aminek a végeredménye, hogy egy stadionnyi férfiszurkoló között is hallani lehessen, amit egy nő mond.

Európa Könyvkiadó, 2018, 306 oldal, 3299 Ft

 

Csutak Gabi: Csendélet sárkánnyal

Ceaușescu Romániájába, vagyis a saját gyerekkorába kalauzol első novelláskötetében Csutak Gabi. Egy olyan világba, ahol még a gyerekek sem lehetnek biztonságba, ha balul sül el egy pártünnepély, az osztályt pedig a Vöröskörmű tartja rettegésben. Felnövéstörténetek Bukaresttől Budapestig, Kolozsvártól Szatmárnémetiig, berlini kitérővel.

PRAE.hu, 2017,100 oldal, 2500 Ft


 

Donáth Mirjam: Mások álma

Donáth Mirjam hét évet élt New Yorkban, de nem szeret rágondolni. Azért ment ki, hogy megtapasztalja az amerikai álmot, és vágya teljesült is: felvették egyetemre, majd a legnagyobb nemzetközi hírügynökségnél dolgozhatott. Könyvében szellemesen és őszintén ír arról, hogy miért döntött Amerika mellett, és miért nem volt boldog kint. Elmeséli, hogy milyen a világ legpörgősebb városában élni, és hogy a hazatérés miért nem egyenlő a kudarccal.

Athenaeum Kiadó, 2018, 320 oldal, 3499 Ft

 

 

Frank Márton: Páratlanok 1. – A világ peremén

Szeptember 8-án egy rejtélyes tesztet íratnak a diákokkal szerte a világon. Másnap tizenhárom fiú nyomtalanul eltűnik. Gerard és sorstársai egy üres pusztán, végtelen erdők peremvidékén térnek magukhoz, de fogalmuk sincs róla, hogy kik rabolták el őket és miért. Az átlagosnak tűnő, de különleges képességekkel rendelkező fiúknak meg kell tanulniuk, hogy milyen módszerekkel tudnak gondoskodni magukról a természetben.

Ciceró Könyvstúdió, 2017, 320 oldal, 3490 Ft


 

Fekete Judit: Az őrület határán – Kálmán Lili munkanélküli naplója

Lili egy menő multinál dolgozik marketingesként, amikor egy nap őt is utoléri a létszámleépítés. Egyik pillanatról a másikra válik munkanélkülivé, és el kell igazodnia az állásinterjúk, munkaügyi hivatalok és kéretlen tanácsok világában. Naplójában őszintén és nagy adag öniróniával írja meg, hogyan éli meg a magyar valóságot. Sajnos nem bukkan fel a nagy Ő, aki megmentené, viszont kiderül, hogy a saját erejéből is meg tud állni a lábán.

Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2017, 192 oldal, 2699 Ft

 


Hargitai Miklós: És bocsásd meg vétkeinket

Bár Hargitai Miklós első regénye egy elképzelt papról és egy elképzelt országról szól, a valósággal való bárminemű egyezése nem feltétlenül a véletlen műve. Hargitai az újságírás felől érkezett az irodalomba, huszonöt évig volt a Népszabadság munkatársa, jelenleg a Népszavánál dolgozik. Könyvében számos olyan figurát felvonultat, akiket inkább közszereplőnek képzelünk, mint fiktív hősnek – megalomán nagyfőnököt, korrupt minisztert és a kisembert, aki a rendszer útjában áll. A politikusok csak a gyóntatófülkében őszinték, de ott annyira, hogy a főszereplő papnak meg kell vizsgálnia a lelkiismeretét a választások előtt.

Európa Könyvkiadó, 2018, 320 oldal, 3999 Ft

 

Juhász Tibor: Salgó blues

Első verseskötete után három évvel jelent meg Juhász Tibor Salgó blues című szociografikus novellaregénye, ami picit olyan, mintha Tar Sándor a kocsmából kifelé jövet eltévedt volna, és végül Salgótarjánt írta volna meg. A Salgó blues a dokumentarista alapanyagot ügyesen dolgozza át irodalommá, a zsíros rózsafüzért morzsolgató hívők vagy a bányák és erőművek munkásait ugyanolyan nyitottan figyeli, nem ítélkezik. Városismeret, szociális érzékenység és rengeteg terepmunka, felvett és fel nem vett interjúk adják a szövegek alapját, ahogy a szerző egy interjúban mondta. A kötet egyszerre beszél Magyarország egyik háttérbe szoruló városáról és a benne lakó, életüket végigdolgozó reménytelenekről.

Scolar Kiadó, 2018, 80 oldal, 2199 Ft

 

Mécs Anna: Gyerekzár

Amilyen hitelesen, szórakoztatóan, minden modorosságtól mentesen beszélnek a Csajok vagy a Broad City című sorozatokban a késő húszas, korai harmincas nők kérdéseiről, úgy képes megszólalni Mécs Anna is novelláiban, miközben korosztálya egzisztenciális kérdéseit bontja rétegeire, kapcsolódjon a családhoz, a párkapcsolathoz, az önmegvalósításhoz vagy a melóhoz. Mécs Anna lendületesen és izgalmasan ír nagyapáról, Tinder-kapcsolatról, rákról, szívásról, szexről vagy autóvezetésről. Egyéni hang, magabiztos sztiló a kötet 24 novellájában, ami a sok nézőponttól függetlenül Mécs Anna coming-of-age történetévé válik.

Scolar Kiadó, 2017, 144 oldal, 2490 Ft


 

Mezei Márk: Utolsó szombat

Az Utolsó szombat története Budapesten játszódik egyetlen nap leforgása alatt, 1944. január 14-én. A regény valós és fiktív szereplőit az köti össze, hogy mindannyian a Nagyatádi Szabó utca 32. szám alatti bérház lakói. A Budapesten bujkáló belzi rebbe (Áron Rokeáh) és a leszbikus szerelmespár, Magda és Krisztina soha nem keresztezik egymás útját, sorsuk egy pillanatban mégis összeér.

Pesti Kalligram, 2018, 248 oldal, 2990 Ft


 

 


Zágoni Balázs: Fekete fény 1. – A Gömb

A Gömb egy olyan jövőben játszódik, ahol az Európai Unió már felbomlott, és a helyén zárt és túlszabályozott városállamok jöttek létre. A tizenhárom éves Vik nem a modern Városban él, hanem egy falakon kívüli kolóniában az apjával. Így nincs röghöz kötve a szüleitől örökölt adósság miatt, de hétköznapjai nomád körülmények közt, állandó veszélyben telnek. Egy nap drónok támadják meg, így bemenekül egy rejtélyes Gömbbe, ami engedelmeskedik az akaratának.

Móra Könyvkiadó, 2018, 352 oldal, 2499 Ft


 

A díjat október 18-án, csütörtökön 16 órakor adják át a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár megnyitó progamján a Várkert Bazárban.

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.