hirdetés

Kleist-díj, madarak, leckék és eltűntnek hitt portré

2018. november 23.

Christoph Ransmayr vehette át a Kleist-díjat, Jonathan Franzen arról nyilatkozik, mi okozza a madarak tömeges kihalását, Dan Brown író-órákat tart és Charles Dickens eltűntnek nyilvánított fiatalkori portréjára bukkantak. – Heti külföldi hírösszefoglalónkat olvashatják.

hirdetés

Kleist-díj

Mint leggyakrabban, e heti hírösszefoglalónkat is egy fontos díj átadásának tudósításával kezdjük: a világhírű osztrák író, Christoph Ransmayr vehette át november 18-án a Kleist-díjat. Regényeiben, mint például Az utolsó világban (1988) a történelmi és a mitikus elemeket, a valóságot és a fikciót keveri előszeretettel. Laudációját az esztéta, műfordító és műkritikus Földényi F. László tartotta. Ransmayr legújabb regénye, a Cox vagy az idő múlása már magyarul is olvasható Adamik Lajos fordításában.

A Kleist-díjat először 1912-ben adták át, amely a Weimari Köztársaság ideje alatt a legnagyobb irodalmi megtiszteltetésnek számított. Akkoriban Robert Musil, Bertold Brecht és Anna Seghers is az elismerés büszke tulajdonosának mondhatta magát. A díj 1985-ös újraalapítása után olyan írók vehették át, mint Heiner Müller, Herta Müller vagy Daniel Kehlmann.

Kép forrása: deutschestheater.de

Franzen és a madarak

A The Guardian oldalán egy hosszú, több témára kiterjedő cikket olvashatunk az ornitológus és író Jonathan Franzenről, amelyben arról nyilatkozik, mi okozza a madarak nagy arányú kihalását. A vele szembenálló és őt kritizáló többség azon a határozott véleményen van, hogy a globális felmelegedés és a tengerek, óceánok szennyezettsége a fő ok, Franzen azonban rámutat egy sokak által háttérbe szorított, azonban a madár-populációra jelenleg sokkal nagyobb veszélyt jelentő tényezőre is: a macskák, patkányok és egerek fészekrablásaira. „Ez ilyen egyszerű" – mondja. „A két dolog, amit a legjobban szeretek: a madarak és a regények. Úgy érzem, mindkettő veszélyben van, és én mindkettőért tenni szeretnék."

Az Amerikai Egyesült Államokbeli Jonathan Franzen legismertebb regénye a Javítások (The Corrections), legújabb esszékötete pedig nemrég, november 15-én jelent meg The End of the End of the Earth címen.

Fotó: Talia Herman

Dan Bronw, a tanár

Dan Brown is csatlakozott a Masterclass csapatához, amely egy online tanító kurzusokat tartalmazó oldal. A róla készült videóban elárulja, hogyan írjunk thrillert, illetve bestsellert. Szerinte egy író alapötlete nem kell mindig megdöbbentően eredeti legyen – hisz a világszerte sikeres James Bond-filmek is általában arról szólnak, hogy a főhős bombát hatástalanít és megment egy nőt –, sokkal fontosabb az, hogyan írja meg az ötletét. „Nincs szükséged nagy ötletre. Nagy 'Hogyan?'-okra van szükséged." Azt tanácsolja továbbá, hogy először a regény gonosz szereplőjét gondolja el az író, hiszen az fogja meghatározni a főhős minden cselekedetét. Online kurzusának keretén belül arról is nyilatkozik, hogyan kezdett el ő maga írni: fiatalon azt javasolták neki, arról írjon, amiről sokat tud – de ő úgy gondolta, inkább arról ír, amiről még többet szeretne tudni. Brownnak már a szülei is tanítással foglalkoztak, és saját bevallása szerint neki is ez volt az első munkája. Akkoriban az írás még csak hobbi volt számára – mostanra azonban az írás vált a munkájává és e felkérés által a tanítás a hobbijává.

Fotó: Drew Gurian

Az elveszett portré

Charles Dickens 1740-es években eltűnt, fiatalkori portréjára bukkantak Dél-Afrikában – adja hírül a The Guardian. Philip Mould műkereskedő, aki egész karrierjét a brit művészetnek szentelte, azt nyilatkozta, hogy ez az egyik legizgalmasabb dolog, ami valaha történt vele. A portrét tavaly vásárolta meg egy férfi a dél-afrikai Kwazulu-Natalban egy aukción, ahol összesen 27 fontot fizetett egy fém tálért, egy régi hangfelvevőért, egy sárgarézlemezért és egy apró festményért, amelyen első látásra kivehetetlen volt, mit ábrázol. Internetes kutatásai során a férfi rádöbbent, hogy Dickens eltűntnek nyilvánított arcképét tartja a kezében, amelyet Margaret Gillies, a szüfrazsett-mozgalom egy korai képviselője készített. A portré 1943-ban készült a még csak 31 éves, de már híres Dickensről, 1844-ben pedig ki is állították a Királyi Művészeti Akadémiába. Nem teljesen világos, hogyan került a festmény Dél-Afrikába, csak azt tudjuk, hogy Margaret Gillies mindkét lánya oda emigrált az 1860-as években. Az elveszett portré egyelőre Moud műkereskedésében tekinthető meg, de abban reménykednek, hogy idővel átkerülhet a londoni Charles Dickens Múzeumba.

Kép forrása: The Guardian

Kiss A. Kriszta

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.