hirdetés

A transzközéptől a KMTG-ig III.

2018. február 6.

A Litera 2016 januárjától foglalkozik a KMTG és az Előretolt Helyőrség Íróakadémia létrejöttének körülményeivel, tevékenységével. A tavaly ősztől továbbgyűrűző, újabb meglepetéseket is tartogató történettel azonban adósak maradtunk. Ezért kísérletet teszünk az események összefoglalására. Jelen írásban a KMTG tevékenységét és az arra született reflexiókat mutatjuk be.

hirdetés

2017. december 27-én jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. 1,4 milliárd forintot kap az Előretolt Helyőrség Íróakadémia további működtetésére, emellett pedig a Demeter Szilárd tulajdonrészesedésében működő Erdélyi Médiatér Egyesület hasonlóan nagy összegben, 1,45 milliárd forint támogatásban részesül. 2018 januárjától Demeter Szilárd nevéhez köthető az Előretolt Helyőrség nevet viselő, regionális lapokban 260 ezres példányban megjelenő irodalmi és kulturális lapmelléklet is, amelynek főszerkesztője. Első cikkünkben főként a sajtóban megjelent nyilatkozatokra támaszkodva részletesen végigvettük a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) és íróakadémiája létrejöttének előzményeit és ideológiáját. Most a KMTG íróakadémiájának működésére, a lapmellékletre, a KMTG egyéb tevékenységeire és az ezekkel kapcsolatos visszajelzésekre összpontosítunk.

Az Előretolt Helyőrség – Miért éppen Rejtő?

Amint arról kétrészes cikkünkben beszámoltunk, az Előretolt Helyőrség neve már az íróakadémia létrejötte előtt is ismerősen hangzott az irodalmi életben. A '91-ben fiatal erdélyi költők által meghirdetett transzközép mozgalom fő fóruma a Kolozsváron megjelenő, 1993-ban indult Előretolt Helyőrség című folyóirat volt, mely Rejtő Jenő azonos című regénye után választott magának nevet. „Bizonyára mindenki hallotta ezt a szóösszetételt, hogy előretolt helyőrség, és legtöbben olvasták is Rejtő Jenő regényét. Talán néhányan tudnak arról is, hogy 1994-ben, Kolozsváron létrejött az Előretolt Helyőrség alkotói műhely (később szépirodalmi páholy), amely a fiatal magyar irodalom egyik legjelesebb márkanevévé nőtte ki magát, majd erre a mozgalomra építkezett – immár Budapesten – az állami íróakadémia, azaz az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, mely irodalmi tehetségkutatással és -gondozással, értékmentéssel, könyv- és lapkiadással foglalkozik" – írja Orbán János Dénes, az EH egykori és mostani szellemi atyja és vezetője, a Magyar Időkben megjelent cikkében. (A 2016. március 4-én tartott kerekasztalon továbbmegy, állítása szerint az EH összművészeti vállalkozás, amelynek csak első projektje az íróakadémia. Az EchoTV-ben már „képzőművészeti, színházi, zenei és egyéb" projekt későbbi beindításáról beszél.)

Rejtő regénycímének választása nem véletlen. Orbán János Dénes, aki „nem csupán egyszerű Rejtő-rajongó, de 'tovább is írta' a péhóvárdi hagyományt a Hümériáda-ciklusában" (Könyvesblog), így indokolja fent említett cikkében: „Miért is neveztük el annak idején Rejtő Jenő könyvéről a fiatal irodalmi műhelyt Erdélyben? Három okból. Az egyik az volt, hogy Erdélyben bizony küzdeni kellett az irodalomért, egy nehéz terepen, így az Előretolt Helyőrség a kisebbségi lét metaforája is volt. A második ok az volt, hogy Rejtő Jenőt, akit nem lehetett nem szeretni, és akit mindenki ronggyá olvasott, az akadémia, a szakma ponyvának minősítette, nem pedig irodalomnak, és művelt körökben nem volt ildomos megemlíteni, hogy mennyire bukunk rá. (Ugyanott Szerb Antal irodalomtörténeteit is tiltották.) Mi, fiatal és lázadó írók, bölcsészek azonban már akkor azt vallottuk, hogy az irodalom az, amit olvasnak, nem pedig az, amiről a szakemberek azt állítják, hogy irodalom. Azaz a rejtői zászló az elitizmus elleni küzdelmünk jelképe volt. A harmadik ok pedig a regény egyik mellékszereplőjének varázslatos mivolta volt. Troppauer Hümér, a költő verekedett a költészetért, és ez a harcias attitűd fölöttébb rokonszenves volt számunkra, hiszen már akkor lehetett tudni: irodalmunkat egyrészt a szubkultúra beözönlése, másrészt az elitizmus fenyegeti."


Fotó: Valuska Gábor

Nyilatkozatok, tiltakozás, seregszemle

Előző cikkünkben már beszámoltunk a reakciókról (összefoglaló cikkünk itt, itt és itt jelent meg, dossziénkat itt találják), ezért megpróbáljuk röviden összefoglalni a 2016 elejétől érkező hírek fogadtatását, különös tekintettel az eddig nem említett momentumokra. Mint tudjuk, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia már a 2016-os indulásakor nagyobb anyagi támogatásban (150 millió forintban) részesült, mint a többi írószervezet összesen, amelyet követett egy 400 milliós és fű alatt egy 300 milliós támogatás (utóbbi infóra a Magyar Narancs bukkant). Az olyan írószervezetek, mint a Magyar Írószövetség, a József Attila Kör, a Szépírók Társasága és a Fiatal Írók Szövetsége ennek töredékéből gazdálkodnak, végeznek tehetséggondozást, jelentetnek meg könyveket, szerveznek jelentős számban irodalmi eseményeket. A három írószervezet 2016. januári nyílt levelében szerepel, hogy „Az írószervezetek működési támogatásai az utóbbi időben radikálisan csökkentek" más támogatások csökkenésével egy időben. A KMTG 400 millió forintos újabb támogatásának hírére a József Attila Kör 2017. január 4-én közleményt ad ki, melyből kiderül, hogy a szervezet 760.000 forint működési támogatást kapott ugyanerre az évre. Az írószervezetek működési költségeit – összehasonlítva a KMTG keretével – a Népszava 2018. január 18-ai cikke is részletesen tárgyalta.

De nem csak a mellékutakon kijárt aránytalan, monstruózus támogatás, de a szakmai megalapozatlanság, az egyeztetések elmaradása, az irodalmi élet szereplőinek eddigi munkáját figyelmen kívül hagyó (vagy csak tájékozatlan) nyilatkozatok és a területfoglalás igényének bejelentése is heves ellenálláshoz vezetett a hazai sajtóorgánumok különböző felületein.

Az első cikket a témában Krusovszky Dénes írta 2016. január 14-én a Magyar Narancs oldalán, melyben a könyvkiadókat és a fiatal írókat is arra szólítja fel, hogy ne veszítsék el autonómiájukat, álljanak ki magukért, és szólaljanak fel a „kormánypárti írók területfoglalása" ellen. 2016. január 15-én a FISZ, a JAK és a Szépírók Társasága tiltakozó levelet írt Balog Zoltán és Seszták Miklós minisztereknek. Január 20-án fiatal írók tettek közzé egy hat pontból álló közleményt, melyben az Íróakadémia létrejöttének hírére reflektáltak: „Jogosnak tartjuk azt a félelmet és felvetést az elmúlt évek kultúrpolitikai tervei és döntései alapján, amely arról szól, hogy egy látszólag ad hoc módon, figyelmetlenül létrejövő, szakmailag korántsem megalapozottnak tűnő kezdeményezésről van szó, egy olyan mesterséges módon létrehozott konkurenciáról, amelyet nem kizárhatóan pártpolitikai érdekek mozgatnak". Majd márciusban az ELTE-n tartottak nyílt fórumot, amelyen a meghívott írószervezetek és szakmai műhelyek a tehetséggondozás és a fiatal irodalom helyzetéről és jövőjéről beszélgettek, a meghívott vendég pedig Orbán János Dénes volt. Február 10-én a Drót.hu-n jelent meg Krusovszky Dénes és Orbán János Dénes között lezajlott vita, ebben szerepel, hogy a KMTG felügyelő bizottságába „Szentmártoni Jánost, Kránicz Gábort és Siliga Sándort nevezték ki. Az ügyvezetéssel Timár Alpár Lászlót bízták meg". Kabai Lóránt 2016. július 1-jén közérdekű adatigénylést nyújtott be az Átlátszónak, melyben a KMTG tevékenységéről kért szakmai és gazdasági információkat. A KMTG-től kapott, csekély értékelhető információt tartalmazó dokumentum kézhezvétele után a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, januárban az Emberi Erőforrások Minisztériumához, majd a Miniszterelnöki Hivatalhoz fordult.

Több fórumon találták problematikusnak, hogy az elmúlt év munkáját mintegy igazoló, Enumeráció című EH-antológia nem érhető el sehol, a KMTG, illetve az íróakadémia tevékenysége – a rendkívül magas költségvetés ellenére – láthatatlan. Orbán János Dénes 2017. január 19-én az Irodalmi Jelen oldalán egyéves működés után így indokolja, miért hozzáférhetetlen az antológia: „December második felében jött ki az antológia a nyomdából. Közben, ugye, voltak az ünnepek, most a prioritás az üzleti és cselekvési terv kidolgozása, ez mindennél fontosabb..."

Az Íróakadémia indulása nem volt felhőtlen, mint az a KMTG honlapjának akkori, igen hiányos tartalmából kiderült. A hírek szerint (erről nincsenek hivatalos információk) a felkért mentorok, tanárok és előadók nagy része nem vállalta a munkát az Előretolt Helyőrségben. Varga Melinda Zsenik és szekértáborok című cikkében 2017. január 9-én reagálva Krusovszky írására, az Irodalmi Jelen oldalán így indokolja a visszautasításokat: „az Előretolt Helyőrség Íróakadémia meghirdette programját, fölvette ösztöndíjasait, mentorait, tanárait, s abban, hogy mindez nem éppen úgy alakult, ahogy elképzelték, bizonyára nagy szerepe van a körülötte kialakult vitának is, hiszen ki szereti, ha sárral dobálják. Ezért nem érzem jogosnak számon kérni azt, hogy kik az oktatók, a mentorok, és hogy mennyire kötődnek a valamikori helyőrséges, erdélyi csoportosuláshoz, hiszen ilyen puskaporos hangulatban természetesen csak azok vállalták a közreműködést, akik közelebbről ismerik az akadémia alapítóját és ötletgazdáját".

2017. január 22-én, a magyar kultúra napján Pion István vezetésével demonstrációt szerveztek a KMTG Alkotmány utcai székháza elé, továbbá egy petíciót is elindítottak az ügyben, melyben a nagy összegű támogatás visszavonását követelték. 2017-ben a KMTG-ügy körüli diskurzus egyik központi fóruma az Élet és Irodalom volt, amelynek oldalain egy nagyobb lélegzetvételű vitának indult cikksorozat jelent meg a kérdésről. (Erről előző cikkünkben bővebben olvashattak.) Antal Nikolett és Korpa Tamás, a FISZ társelnökei is hozzászóltak a témához, írásuk nem csak a KMTG működését és anyagi előnyeit tárgyalta, hanem az írószervezeteket érintő finanszírozási rendszer méltánytalannak tartott működését is. Írásuk (Hamis remény?) az Élet és Irodalom 35. számában jelent meg, és részletesen levezette, hogy mennyi működési támogatást kaptak az elmúlt években, és hogy ezek összege milyen mértékben csökkent évről évre. Nyilatkozatuk szerint „[a] Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft. ügye azonban nem (csak) azért szomorú, mert az intézményt szakmai egyeztetés és előkészítés nélkül, politikai megfontolások alapján hozták létre, mert a szitokszóvá érlelt, legrosszabb értelemben vett lojalitás jellemzi a vezetőit, mert nem láttatja a teljes képet, a valódit, amikor fiatalokat, pályakezdőket komoly anyagi juttatás reményében maga köré gyűjt. A legszomorúbb 'hozadékok' között számolni kell azzal, hogy éket ver egykori és jelenlegi barátok és kollégák közé. Hogy megosztja, továbbosztja az amúgy is számtalan részre szakadt magyar társadalmat, jelentős mértékben pedig a benne lévő irodalmi szakmai réteget és annak rizomatikusan kiterjedt holdudvarát."

Az irodalmi élet szereplőinek reakciójaként – a KMTG ellenpontjaként – 2017-ben elindult a Független Mentorhálózat is, amelyet fiatal írók csoportja hozott létre Ijjas Tamás kezdeményezésére annak érdekében, hogy így fejezzék ki tiltakozásukat a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. íróakadémiája ellen: „A részt vevő mentorok vállalták, hogy egy évig ingyen egy fiatal tehetség irodalmi munkáját követik, és – közös megállapodás alapján – rendszeres szakmai konzultációkkal segítik további fejlődését".


Fotó: Oláh Gergely Máté

Az EH Íróakadémia tevékenysége – pályázatok, oktatás, rendezvények

Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia megalakulása után elsőként 2016 februárjában írt ki nagy összegű pályázatot két témában. 10 mentor számára hirdettek lehetőséget, kerestek „(o)lyan szakmailag már elismert fiatal írókat, akik szeretnének pályakezdők mentorai lenni, példát mutatni nekik az írói kiteljesedés szakaszairól, majd a képzés elvégzése után csatlakozni az Íróakadémia oktatói köréhez". A pályázat nyertes mentorai egy évig havi bruttó 150.000–250.000 forintért vehettek részt a programban, majd ez az év a pályázat sikerességének fényében 1+1 évre volt meghosszabbítható. A pályázat másik felhívására vártak „(p)ályakezdő tehetségeket (összesen 20 főt – a szerk.), akik írói pályára szeretnének lépni". Mint írták: „Nyertes pályázóinknak a távolságok és a szociális nehézségek ellenére is biztosítjuk a megfelelő oktatási körülményeket". A kötettel még nem rendelkező pályakezdő írók közül kiválasztottak szintén 1 évre szóló tanulmányi ösztöndíjat kaptak, amelynek összege havi nettó 40.000–100.000 forint volt. Az ösztöndíjas időszak szintén 1+1 évre volt meghosszabbítható. A pályázat eredményeként 14 mentor és 22 „palánta" kezdhette meg tevékenységét az Előretolt Helyőrség Íróakadémiában (részletek: itt).

2017-ben hasonló koncepció mentén hirdettek pályázatokat kritikusok részére, de indítottak novella-, vers-, és mesepályázatot is, amelyekben kategóriánként 1 millió forintos első, 500 ezer forintos második és 250 ezer forintos harmadik díjat osztottak. Jelenleg is fut egy jeligés regénypályázat, melynek első díja 5 millió, a második 2, harmadik díj 1 millió forinttal jár. A kiírás szerint a pályamunkákat társadalmi–szakmai zsűri bírálja el, amely pályázat útján kiválasztott irodalomtanárokból, könyvtárosokból, valamint a magyar irodalmi élet jeles alkotóiból áll. Az EH Íróakadémia pályázatainak zsűrijét máskor is pályázat útján választották ki, névsoruk nem nyilvános. Az ismeretlen társadalmi zsűrikről azonban megtudjuk, hogy szakmai szigor jellemzi őket: „A társadalmi zsűrik szakmai szigorát jelzi, hogy bár a vers kategóriában is több mint 300 pályamű érkezett, a zsűri összesített értékelésének alapján egyik alkotás sem érte el az első három helyezés odaítéléséhez szükséges minimális pontszámot", vagyis „vers kategóriában idén (2017-ben – a szerk.) nem osztotta ki a díjakat".

Szerveztek irodalmi tábort a felsőörsi Malomvölgy Oktatási és Szabadidő Központban, amelyről az Irodalmi Jelen oldalán olvasható beszámoló. A fellépők alapvetően az Íróakadémia alapítói és tanárai voltak. A 2017 szeptemberében Gyulán lezajlott Szabadegyetem-foglalkozások vendégeinek köre olyanokkal bővült, mint Szörényi Levente, Nemere István és a finn Kati Hiekkapelto (erről a Prae.hu-n találhattunk beszámolót). Volt kárpátaljai felolvasókörút, pinceestek, tusványosi fellépés, saját könyvek bemutatása, szakmai hétvégék, Karaván címmel rendhagyó irodalomórák, szintén Karaván címmel zenés estek. OJD így számol be az Irodalmi Jelennek az EH szakmai munkájáról: „Társszervezők az Anna & the Barbies, a Fővárosi Nagycirkusz és az Előretolt Helyőrség közös produkciójában, a hétrészes Utópia-sorozatban. 'Szépirodalmi szolgáltatás' a Woodstock az Ugaron fesztiválon, a Bálványosi Nyári Diáktábor és Szabadegyetemen (ismertebb nevén: Tusványoson), és a Brassói Magyar Napokon. Az oktatók által szervezett 'privát' workshopok (az állandó tevékenységeken kívül) – hogy kiegészítselek. És minden nekem sem jut kapásból eszembe, sokan vagyunk, és rengeteg történés volt. A szakmai hétvégéket fejteném ki bővebben: az egyetemi program függvényében – mivel diákjaink java része egyetemi hallgató is egyben – havonta-kéthetente 2-3 napos szakmai hétvégét tartottunk. Ilyenkor rangos meghívottjaink voltak, a mentorok szerkesztés fázisában lévő köteteit bíráltuk el egyfajta 'belső védés' keretében, színész-rendező oktatónk vezetésével színpadi-viselkedési és improvizációs gyakorlatok zajlottak, no meg szakmai gyakorlatok, például az igen népszerű Anonymus-workshop, amikor úgy bíráljuk el a pályakezdők adott témára fabrikált szövegeit, hogy nem tudjuk, ki írta, így elfogulatlanabbul lehet kritizálni". Állításaival szemben – hogy csak néhányat ragadjunk ki – a 2017. novemberi és decemberi szakmai hétvégén például kizárólag EH-tagok vettek részt (az előzőeken néhány írót kivéve jórészt szintén), az Anna & the Barbies Woodstock az Ugaron nevű fesztiváljára – amelynek rendezője és főszereplője az Anna & the Barbies – delegált EH-programokat és általában a rendezvényeiket hűen jellemzi a „közös és egyéni írás Anna szövegeiből" programpont. Nem folytatjuk, az eseményeket végigtekinthetik itt.

Mára az Előretolt Helyőrségben oktatók (jelenleg 18), mentorok (jelenleg 21) és juniorok (jelenleg 42) szentháromságában zajlik az élet. (OJD 2016-ban tett nyilatkozata szerint a jövőben 180-200 fiatal magyar alkotó képzését tervezik.) Az oktatók közt az EH alapítói (OJD, Sántha Attila + Demeter Szilárd) mellett többek társaságában Pál Dániel Levente, Farkas Wellmann Éva és Endre, Csender Levente, Kubiszyn Viktor, Elek Tibor, Ármos Lóránd, Nagy Koppány Zsolt és Zalán Tibor vállaltak részt a feladatokból, közülük többen mentorok is (Csender, Ármos, Kubiszyn). Az oktatásról nem túl sokat tudni. A KMTG honlapján írják: „Az elméleti és gyakorlati oktatás mellett a tehetségeket fölkészítjük az irodalmi életre. (...) Akadémiánk nagy hangsúlyt fektet a pragmatizmusra, és olyan tudást is nyújt, melynek elsajátítása révén az író kiegészítheti írásból származó jövedelmét. Az íróakadémia hallgatói megtanulhatják a könyv-, folyóirat- és portálszerkesztést, műszaki szerkesztést, kulturális újságírást, művelődés-szervezést. A szükséges informatikai, szerzői jogi és pénzügyi képzésről is gondoskodunk". Ezzel szemben azonban az oktatók bemutató oldalán sem szerepel bővebb információ arról, mely szakterületen folytatnak oktatást.

Az EH Íróakadémia lapmelléklete, könyvei és az OJD-tévéműsor

2017. november 25-én a Mediaworks gondozásában álló, legtöbb megyei lapban, illetve hírportálon (BEOL, SONLINE, FEOL, HEOL, KEMMA) megjelent egy nyilatkozat Demeter Szilárdtól, amelyben bejelentette, hogy 2018 januárjától egy irodalmi és kulturális lapmelléklettel találkoznak az olvasók, mely a regionális lapok szombati lapmelléklete lesz. Írásában kifejti a 260 ezres példányszámú lapmelléklet elindításának célját: „Ne a kritikusoknak, ne az írókollégáknak, ne a nagybetűs szakmának írjanak. Hanem az olvasóknak. Mára annyira megizmosodtunk, hogy elérkezettnek láttuk az időt egy irodalmi-kulturális melléklet kiadásának. Tervünk találkozott e lapok kiadójának elkötelezettségével, így ma már kézhez is kapják a kedves Olvasók az első, bemutatkozó kiadványunkat. Idén még karácsony környékén jelentkezünk egy ünnepi összeállítással. És jövőre hetente fogunk megjelenni, bekopogunk Önökhöz abban a reményben, hogy lesz mit mesélnünk egymásnak."

November 24-én az Origo készített interjút a főszerkesztővel, aki arra a kérdésre, hogy miért éppen őrá esett a választás, így válaszolt: „Olyan embert kerestünk a kiadvány élére, akit nem tudnak szétszedni szakmai nehéztüzérséggel. (...) Engem lehet lőni, mert cseppet sem érdekel, hogy a szakma, vagy bárki más mit gondol rólam. (...) Ráadásul kampányidőszakban vagyunk, nagy a harci zaj, minden átpolitizálódik. Én viszont régi csataló vagyok ezen a terepen, egy évtizede a politikacsinálásból élek különböző feladatkörökben, megedződtem a lövészárkokban." Ugyancsak ő nyilatkozik a Drót.hu-nak többek közt a lapmelléklet magas példányszámáról: „ezek előfizetői példányok, tehát ha alkalmazzuk a nyomtatott sajtóra érvényes 3,6-os szorzót, akkor elvileg közel egymillió potenciális olvasót érhetünk el. Ez a magasirodalom felől nézve brutálisan nagy szám... (...) olyan mellékletet kell összeraknunk, amelyben egyaránt megtalálja a maga számára érdekes írásokat az irodalmi elit Nagykörúton kívül élő része, ugyanakkor a kereskedelmi tévét nézők számára is tud élvezhető tartalmat biztosítani".

Január 2-án Orbán János Dénes, a Magyar Időkben mint a lap kultúrarovatának vezetője még terjedelmesebb nyilatkozatban indokolta a lapmelléklet szükségességét. Írásában hasonló retorikát alkalmaz, mint Demeter: „Az Előretolt Helyőrség Íróakadémiával új korszak kezdődik a tehetségkutatásban, a világon egyedülálló módon valóságos szépíróegyetemet tudnak elvégezni a tehetséges fiatalok, tisztes tanulmányi és alkotói ösztöndíjjal, publikálási és fellépési lehetőségekkel. Haladó íróknak méltó alkotói körülményeket biztosítunk írói kiteljesedésükhöz. Mindemellett feltett szándékunk az elmúlt évtizedek valamilyen okból mellőzött remekíróinak és remekműveinek reflektorfénybe állítása." (Megjegyezzük, az Íróakadémia nem akkreditált intézmény, a Demeter Szilárd által említett egyetem maximum szabadegyetem.) OJD cikkéből kiderül az is, hogy 2018-ban nem pusztán lapmelléklettel bővül a KMTG tevékenysége, hanem könyvkiadásba is kezdtek: „Könyvkiadónk is beindult, heteken belül a könyvesboltokban lesz az első huszonöt könyvünk, megannyi kiváló olvasmány. Kövessenek, figyeljenek, olvassanak minket: visszahozzuk a kortárs irodalmat az önök könyvespolcaira."

A KMTG által kiadott könyvek szerzői a KMTG Íróakadémiája tagjai, bőven látni újrakiadást (ilyen például Kubiszyn Viktor Drognaplója [2011, Jószöveg], Szabó Borbála: Nincsenapám, seanyám [2016, Pagony], Ármos Lóránd: A kilternani ősz [2016, FISZ] vagy Demeter Szilárd: Kéket kékért [2017, Irodalmi Jelen] c. könyve), egy szerzőtől több könyvet. A juniorok (máshol „palánták"), azaz az EH Íróakadémia tanítványai mellett tanárok, az EH alapítói és mentorok is részesülnek az előnyben, amit az EH-tagság nyújt. Íme a szerzőlista: Dezső Kata, Sayfo Omar, Falusi Márton, Bálint Tamás, Elek Tibor, Csender Levente, Pejin Lea, Molnár Vilmos, Bíró Szabolcs, Zalán Tibor, Csabai Márk, Pál Dániel Levente, Muszka Sándor, Kubiszyn Viktor, Demeter Szilárd, Farkas Wellmann Endre, Noszlopi Botond, Orbán János Dénes, Szabó Borbála és Ármos Lóránd.

Az Előretolt Helyőrség lapmelléklet első évfolyamának első számát 2017 decemberében Farkas Árpád versével indították. Azóta mások mellett Ady Endre és Orbán János Dénes versét tűzték címlapra, utóbbit A poéta posztja a lét üzenőfalára címmel. A mellékleteket alapvetően egy-egy nagy cikk (például Kő Pálról, Arany János szobráról, mely visszatér a Nemzet Múzeum kertjébe, vagy Pál Dániel Levente, a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgja Fővárosi Nagycirkuszról szóló cikke), a KMTG pályázati felhívásai és pályaművei (fél kolumna a meseíró pályázat, fél a regénypályázat, fél a novellapályázat győztes alkotásának), egy-egy tárca, novella, vers (például Juhász Kristóf: A 2070-es Jókai-kísérlete, az első számban Molnár Vilmos novellája vagy Szőcs Géza verse), a második évfolyamtól legnagyobb részt az Olvasóink írták rovat anyagai töltik ki, több kolumnában. Összegezve egyelőre úgy tűnik, az EH lapmellékletet alapvetően az EH tagjai és holdudvaruk, valamint az olvasók írják.

Mind Demeter Szilárd nyilatkozatai, mind pedig OJD írása hasonló irodalomképet és ideológiai hátteret körvonalaznak, melyek fő közvetítőiként az Íróakadémián túl az Előretolt Helyőrség lapmellékletet, továbbá a 2018-as év folyamán megjelenő debüt-köteteket lehet tekinteni. Bár a nyilatkozatok retorikája és hevessége alapján átgondolt koncepciót feltételezhetnénk, mindez megkérdőjeleződik Krusovszky Dénes részletes, a lapmellékletet elemző cikkét olvasva. A lapmelléklet első számát Krusovszky Dénes január 4-én szemlézte a Magyar Narancs oldalán. Nem csak a harci retorikát kifogásolta, de a lapmelléklet létjogosultságát is megkérdőjelezte, cikkében továbbá azt is kifejtette, hogy miféle önellentmondásokba keveredik a lap saját magával: „A KMTG ajánlata az lenne egyfelől, hogy élményszinten visszavezet minket, olvasókat (az író is olvasó, engedjük meg) a primer irodalmi élmény paradicsomába (templombajárósban), miközben az elitista szakbarbárok helyett ő vezet arra rá, amit nekem zsigerileg szeretnem kéne. Valójában nem tesz (szeretne tenni) mást, mint hogy az általa idegenkedve figyelt szubkultúrát egy másikkal helyettesíti be (bölcsészlaboratóriumok helyett írópalánta-képző), az egyik belterjet (Nagykörúton belül) egy másikkal (azon kívül, mínusz nagyvárosok plusz határon túl) igyekszik lecserélni, a piaci működés helyére pedig az állami dotációt helyezi. Ez az utóbbi mindenféle szempontból problémás: egyfelől azt mondja Orbán, hogy a kapitalizmus velejárója az irodalmi minőség devalválódása, ugyanakkor a siker egyetlen fokmérőjének az olvasói érdeklődést, az eladott példányszámot teszi meg."

Friss fejlemény, melyet nem előzött meg semmiféle beharangozó nyilatkozat a baráti lapokban vagy a regionális újságokban, az MTVA M5 csatornáján február 4-én elindult OJD – Irodalom és könyv 26 percben című hetente jelentkező televíziós műsor, melynek műsorvezetője (és feltehetőleg szerkesztője) Orbán János Dénes. Az első adásban Kányádi Sándor költészete volt a téma, a műsorban elhangzó idézeteket Pejin Lea adta elő. A további februári vendégek lesznek: Smid Róbert, Nagy Koppány Zsolt, Sántha Attila, Muszka Sándor, Molnár Vilmos és Szentmártoni János. A műsort hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton ismétlik, azaz összesen 5 alkalommal kerül adásba az M5-ön és a Duna Worldön. A második adásban Szentmártoni János beszél majd az irodalom helyzetéről és jövőjéről, valamint bemutatkozik a KMTG Íróakadémia első adásban is szereplő mentoráltja, Pejin Lea költő is.

Noha a KMTG hitvallásában azt olvashatjuk, „(a) KMTG nem kizárólag az Előretolt Helyőrség Íróakadémia projektjét kívánja támogatni, hanem más fiatal irodalmi mozgalmakat, írószervezeteket, alkotókat is. Ennek érdekében folyamatos pályázati rendszert kíván kialakítani, és lehetőségei szerint támogatni bármilyen kezdeményezést, amely a fiatal magyar irodalom érdekében történik", egyelőre összegzésként annyit állapíthatunk meg: a KMTG a KMTG-ről szól, az Előretolt Helyőrséget és az EH-könyveket az Előretolt Helyőrség írja, az OJD nevével fémjelzett televíziós EH-műsorban pedig az EH részvételével az EH a téma. A beláthatatlan nagyságú állami támogatás és a széles körű, országos publicitás erre elég.

A további fejleményekről beszámolunk a Literán.

Sebesi Viktória – Nagy Gabriella

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.