hirdetés

Kommentár és prófécia

2018. április 26.

Nádas írói figyelmét nem kerülhették el az egyazon, újszövetségi történet végkifejletét illető Szent Íráson belüli, és a revideálások során fejlődő szövegváltozatok. Egy példát hoz, a nádszálon Jézus ajka felé nyújtott ecet és izsóp és szivacs tárgyi jelenetezésének módosulásait idézi. – A magyarázó jegyzetekkel ellátott, új Bibliafordítás bemutatóján jártunk.

hirdetés

Erre fentem a fogam, mondanám blaszfémikusan; amikor végigfutottam a négy nap programját, az első, amire biztos kézzel böktem, ez az esemény volt: Megjelent az új Biblia – magyarázó jegyzetekkel, Moderátor: Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára. Résztvevők: Nádas Péter író, Karasszon István teológus és Galsi Árpád igazgató. Közreműködik: Kéringer László énekművész. (Magyar Bibliatársulat Alapítvány, Kálvin Kiadó) A könyvfesztiválon bemutatják a Bibliát, számomra ez egyszerre a szenzáció, másrészt az evidencia erejével hatott. Ha nagyon egyszerű akarok lenni, akkor nincs másról szó, mint hogy bemutatják a könyvet (könyveket), amely (amelyek) nélkül nem keringenénk a Millenáris termeiben, a könyvkiadók szegélyezte sikátorokban.

És különösen díjaztam magamban a Magyar Bibliatársulatot és a kiadót, hogy Nádas Pétert hívta meg. Jóllehet az író felolvasott, alább megidézendő szövegében szerény értetlenkedéssel fogadta a felkérést, miért pont én, tette fel a kérdést, vagyunk talán néhányan, akik nagyon is értjük az okokat, amiért rá esett a választás. Az a tágas és összefüggésekben gazdag, innovatív műveltség, amely Nádas sajátja, az európai hagyományba mélyen beágyazott, reflektív gondolkodása, és nem utolsólag: arányérzéke, amelyről előadásában tanúságot tett, kétségkívül hívta erre a feladatra.

Az 1984-es, a lutheri fordításon alapuló, azóta többszörösen revideált, stuttgarti Erklärungsbibel mostani, szintén revideált magyar kiadása elé Nádas elegáns bevezetőt írt. Öt oldalon foglalta össze benyomásait, finom utalásokkal alátámasztott tudását.

A korábbiakban azért tüntettem fel külön nyomatékkal az arányérzék szót, mert Nádas képes volt egyszerre ennek a beláthatatlan erejű könyvnek megmutatni a helyét („A tradíció, amelyet megtestesít, elsősorban alárendelő és csak másodsorban mellérendelő, s ezekkel a koordinátákkal azoknak is számolniuk kell, akik néhány évszázada inkább a mellérendelő rendszereket preferálják."), a szöveguniverzum szerkezetét („Egy szövegtest mindig kapcsolatokból és keresztkapcsolatokból él, épp úgy, ahogy az emberi felfogás és gondolkodás a két agyfélteke között létesíthető kapcsolatok élő rendszeréből."), a bibliai elbeszélések rendjét („Az utalások és a magyarázatok most már a kronológia egyeduralmával is jócskán szembe mennek, hiszen azt súgják a fülünkbe, hogy ami ma ezen és azon az igehelyen elhangzik, arról a szent szöveg ezen és azon a helyen már említést tett korábban.") és a magyarázatok szerteágazó tudásterületeket integráló voltát („Túl a teológia óperenciás tengerén táplálkozik filozófiából, históriai tudományokból, geológiából, régészetből, nyelvészetből, etnográfiából, földrajzból, kartográfiából és történeti botanikából.").

És Nádas írói figyelmét nem kerülhették el az egyazon, krisztusi történet végkifejletét illető Szent Íráson belüli, és a revideálások során fejlődő szövegváltozatok. Egy példát hoz, a nádszálon Jézus ajka felé nyújtott ecet és izsóp és szivacs tárgyi jelenetezésének módosulásait idézi.

Végül, elrejt egy nem tolakodó, ám a nádasi szellemi attitűdöt és észjárást demonstráló konzekvenciát: „Ha egyszer már körülírtuk, hogy egy dologról mi mindent nem tudunk, akkor nemtudásunk szintén a tudás körébe lép, vagy legalábbis segít elérni a tudáshoz."

A Nádast követően megszólaló Karasszon István professzor játékos szubjektivitással vezette fel az archaikumhoz fűződő viszonyának történetét. Az antik szerzők iránti korai elragadtatottságáról és az öccse még eredendőbb szenvedélyéről beszélt, arról, hogy ötévesen, megunván a gyerekmeséket, a Gilgamest követelte ki szüleitől, az legyen az esti felolvasás. És a szövegértés, félreértés problémáját ékes esettel illusztrálta ekképp Karasszon telológus: egy bizonyos szöveghelyen Gilgamest a nőktől óvják az istenek, és a figyelmeztetést öccse az édesanyjukra értette. Ahogy ezt írom, látom már, képtelen vagyok érzékeltetni az elbeszélés lendületét, humorát, lemondok róla, és továbbiakban nem is szorulok rá, mivel néhány igen lényeges, a Biblia egészét érintő észrevétel hangzott el. Miszerint a lineáris idő tapasztalata és írásos reprodukálása nagyjából az 5.-6. századtól határozza meg és jelöli ki a kronológiai rendbe ágyazott elbeszélések pályáját. Eladdig komprimált történeti szemlélet uralkodik, lásd pl Josephus Flavius A zsidók története című munkáját. Karasszon professzor szemléltette a fordítás nehézségeit: az 1. Korinthusi levélben az „Aki dicsekszik, az úrral dicsekedjék" passzusra mutat, amely magyarul átadhatatlan, a jobb híján alkalmazott fordulat helyett a görög fogalom értelme: csak abban láthatja élete alapját.

Karasszon István és Pecsuk Ottó

Pecsuk Ottó a magyarázatos bibliák történetét, az első Bibliatársulat létrejöttét, a protestáns és a katolikus kommentárirodalmat vázlatolta, és Ferenc pápát idézte, aki a bibliai szegényekről azt mondta, ők azok, akikhez nem jut el a könyv szava.
Ezzel az elszegényedéssel megy szembe a Biblia magyarázó jegyzetekkel, amely kiadásnak megannyi, túlbecsülhetetlen erénye mellett, az olvasó bátorítására mondom, okvetlen előnye, hogy a magyarázatok a korpuszon belül, az inkriminált szöveghelyeket követően jelennek meg.

Nem tudom megállni, hogy ne az alábbi sorokkal búcsúzzak: „Amikor kiléptünk az ajtón, még hátranéztem. Az asztalon, súlyos bőrfedele alatt rejtve szakadt lapjait, ott feküdt a Biblia. Anyám már az ösvényre lépett. Nem szóltam utána. Tétova, himbálódzó járással haladt a csomókba fagyott homokon. Néha nyugalmat keresve pillantott hátra, de az én tekintetem nem felelt. Konok elszántsággal kerülve a választ, léptem a nyomába." – ezzel a mondattal zárul Nádas Péter kisregénye, A Biblia.

(Fotók: Kis Norbert)

Jánossy Lajos

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.