hirdetés

Kontra Ferenc regénye kapja az MMA Irodalmi Tagozatának év legjobb könyve díját

2018. december 5.

Kontra Ferenc Az álom hídja című regénye kapja a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozatának az év legjobb könyvét elismerő díját – közölte a köztestület kedden az MTI-vel.

hirdetés

Kontra Ferenc József Attila díjas író, költő, esszéista, a horvátországi faluban, Darázson született 1958-ban, a pécsi ciszterci gimnáziumban érettségizett, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett bölcsészdiplomát, sok helyen volt szerkesztő, többek között az újvidéki Új Symposionban. Két verskötettel (Jelenések, 1984 Fehér tükrök, 1986) tűnt föl az irodalomban. Első regénye, a Drávaszögi keresztek, utolsó a 2014-es Angyalok regénye, amelyben misztikus és groteszk kisprózák állnak össze nagyepikává. 2001-ben a Kilátó heti irodalmi melléklet szerkesztője. 2015-ben kreatív írást tanít az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékén. 2000-ben a Frankfurti, 2008-ban a Lipcsei Könyvvásár díszvendége. Munkái német, angol, francia, lengyel, román, horvát, bolgár és szerb nyelven is olvashatók. Tiszteletbeli tagja a JAK-nak, az ARTISJUSNAK és a Vajdasági Írók Egyesületének.

Regénye, Az álom hídja 2018-ben jelent meg a Magyar Napló Kiadónál. Ismertetőjében ez olvasható: „Kontra Ferenc korábban több novelláskötetében is foglalkozott a délvidéki magyarságot sújtó világháborúk és a kilencvenes évek délszláv háborúinak emberi katasztrófáival. Most, csaknem húsz évvel később, visszatért legéletbevágóbb tárgyához, és új regényének cselekményét – kimondatlanul, de felismerhetően – a Vajdaság fővárosának jelenkori, poszttraumás valóságába ültette, ahol egy gyermekkórház sugárfertőzött, fiatal felnőtt bentlakóinak sorsán keresztül a fizikai és lelki sérülések valós következményeivel nézhetünk szembe. Több nemzedék képviselőjének, és ezen belül két baráti társaságnak a történetét követhetjük nyomon, akiket nemcsak a város köt össze, amelyben élnek, hanem léttapasztalatuk is: hiába születtek és nőttek fel itt, szinte egytől egyig idegennek számítanak, akiket szabálytalanságuk miatt „félelmetesen békén hagy", mellőz a társadalom. „Akit kirekesztenek, az úgy érzi, hogy meztelenül áll egy kihalt utcán. Azt hittem, itt majd idegen leszek, holott otthon voltam az" – meséli a regény egyik szereplője, aki – több sorstársához hasonlóan – a méltó életért végül elhagyja a szülőföldjét. De vajon miként élik meg számkivetettségüket az otthonmaradók, akik a maguk sorsa mellett a túlélők emlékeit is cipelni kénytelenek? Az álom hídjának egyik legnagyobb érdeme, hogy Kontra Ferenc elfogadó kíváncsisággal és kifinomult lélektanisággal közelít minden egyes, közösségét kereső szereplőjéhez."

Csender Levente Örök utca és Király Farkas Sortűz című regényét Könyv Nívódíjjal ismeri el az Irodalmi Tagozat. A díjakat, amelyeket először 2015-ben osztottak ki, az Élőfolyóirat című irodalmi sorozat következő estjén adják át december 6-án, csütörtökön a Műcsarnokban.

A csütörtöki rendezvény meghívója szerint a könyveket Tóth Erzsébet Babérkoszorú-díjas költő, író; Nagy Zoltán Mihály József Attila-díjas író és Zsille Gábor József Attila-díjas költő méltatja, közreműködnek Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek, valamint Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas zenész.

Az év legjobb könyve díjat 2015-ben Tőzsér Árpád, 2016-ban Fekete Vince és 2017-ben Lövétei Lázár László vehette át.

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.