A kiállítás története egyébként egészen Guttenbergig nyúlik vissza, aki a Frankfurttól néhány kilométerre található Mainzban forradalmasította a könyvnyomást. Utána nyomdászkollégái Frankfurtot jelölték ki a kéziratokat leváltó nyomtatott szövegek eladási centrumának. A törökök már abban a korban is aktívan részt vettek Európa kulturális átalakításában, bár az talán mégiscsak kissé eltér az idei könyvvásár elképzeléseitől.

 

 

Az egyik első fénykép a könyvvásárról, 1955-ből (forrás: Frankfurter Buchmesse website)

 

 

A szervezők fontosnak tartják, hogy ne csak az az évi díszvendégre terelődjön a figyelem, hanem már a következő év kiemelt országa is teret kapjon. Így már a tavalyi könyvvásár alatt is, amikor Katalónia volt a díszvendég, törekedtek arra, hogy közelebb hozzák a török könyvpiacot és irodalmi életet a látogatókhoz, egyengetve az utat az idei „Törökország minden színben” mottónak. Természetesen, a következő évek díszvendégei - egészen 2011-ig - is biztosak már, így tudjuk, hogy jövőre Kína, 2010-ben Argentína, 2011-ben pedig Izland lesz a középpontban a frankurti könyves mustrán. Az izlandi részvétel igencsak meglepte a világ irodalmi közvéleményét februárban, mivel egészen addig kész tényként kezelte mindnenki, hogy Finnország lesz a 2011-es díszvendég. A finnek hosszú évek óta lobbiztak a megtisztelő cím elnyerésére. Jürgen Boos, a könyvvásár igazgatója a hivatalos és kellőképp diszkrét diplomáciai magyarázat - "az izlandiak még régebb óta pályáztak, mint a finnek" - után azért elismerte, hogy a kedvezőtlen döntésben az is közrejátszott, hogy a Nokia februárban bezáratta a németországi Bochumban található gyárát. Magyar szempontból a könyvvásár az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb nemzetköi seregszemle, ahol a magyar könyvkiadók és szerzők megmutathatják magukat. 1999-ben Magyarország volt az első a kelet-közép-európai államok sorában, amely díszvendégként vehetett részt a vásáron. A főszereplő ország pavilonját a statisztikák szerint akár 10-12 ezren is felkereshetik naponta.

Az ötnapos, gigantikus könyvfesztivál keretében fog zajlani újfent a Német ifjúsági irodalmi díj, illetve a Német Könyvkereskedések Békedíjának átadása. Utóbbit idén Anselm Kiefer német  festőművész veszi át. A díjat életre hívó tanács szerint olyan a világban elismert művészt tisztelnek meg vele, aki saját korát a mulandóság és a rontás zavaró morális üzenetével konfrontálja.

 

Bár Irán a hetvenes években hivatalosan nem vett részt a vásáron, az Iráni Diákok Konföderációja nevű szervezet mégis kiállította kiadványait

 

A 265 program (amit a körülbelül 280.000 látogató több, mint 7.000 kiállítónak köszönhet) természetesen nem csak az írás nagyjait és újonnan felfedezettjeit tárja szemünk elé, hanem koncertekkel, színpadi performance-okkal, workshopkkal, filmvetítésekkel nyugtatja a bősz olvasók vörösre erőltetett szemeit. Érdemes megemlíteni azt a tényt is, hogy csupán 42 százaléka az itt bemutatott termékeknek könyv, 30 százaléka digitális formátumú, 2 százaléka pedig a feltörekvő e-könyvekhez sorolandó. A szervezők eltökélt döntése, hogy mind jobban beengedjék a nagy múltú és emiatt többek szerint konzervatívnak tartott eseményre a digitális technikát.

 

 

1980-ban R.S. Schulz Verlag kiadó először közölt elektronikusan is híreket, szövegeket a vásáron

Nemcsak a Majna menti metropoliszban, szerte egész Németországban rengeteg programra lehet majd számítani, melyek a török irodalmi és zenei újdonságokat, tradíciókat mutatják be a résztvevőknek, érdeklődőknek. A kiállítás további csúcspontja a Faszination Comic, egy olyan programsorozat, amely a világ legaktuálisabb képregényeinek bemutatására ad lehetőséget.

 

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a vásár központjában lévő 5.0 számú csarnok földszintjén, a szokásos helyen, az egyik főbejárattal szemben, a C 902-es helyrajzi számon állítja fel a 120 m2 alapterületű magyar nemzeti standot.

 

 

Ez már a mai technika, Frankfurt 2007

 

Hazánkat olyan szerzők fogják képviselni, mint Földényi F. László, Dragomán György, Harcos Bálint, Kalász Orsolya és Dalos György. Pénteken, október 17-én Földényi tart felolvasást Dosztojevszkij Szibériában Hegelt olvas és sírva fakad című művéből, amit Hans Skirecki fordított németre. Ugyanaznap kerül sor az ünnepélyes fogadásra, ami a Stuttgartban található Magyar Kulturális Intézet képviselői és Schneider Mára kulturális szakállamtitkár fog levezetni, majd kora este Dragomán György és Földényi F. László vitaprogramja következik.

Másnap, október 18-án újabb Földényi-felolvasással kezdődik a magyar standok programja, majd sor kerül Dragomán György A fehér király című regényének bemutatására. Közvetlenül utána pedig Harcos Bálint Naiv növény című kötetére terelődik a szó, ami a merz&solitude gondozásában látott napvilágot német nyelven (több magyar szerzőnek is sikerült már elnyernie a stuttgarti alapítvány ösztöndíját, Harcos mellett ott van például Selyem Zsuzsa, valamint Térey János). Vasárnap Dalos György Világ proletárjai, bocsássatok meg nekem! A keleti blokk vicceinek vége című kötetéből fognak németül szemezgetni.