hirdetés

Év végi körkérdés 2018 - Radics Viktória válaszol

2018. december 18.

Nem csak fiatalokat fedez fel az ember. Én Salamon János filozófiai esszéisztikáját és Jovánovics György képzőművészetét fedeztem fel. Kafkát pedig minden évben újra felfedezem. - Év végi körkérésünkre Radics Viktória válaszol.

hirdetés

1. Műfajtól függetlenül mi jelentette az Ön számára a 2018-es év legkatartikusabb olvasmányélményét, és miért?

Marno János új verseskötete, a Szereposzlás nem egy, hanem sok katarzist tartogat a türelmes olvasó számára, engem mindig ér kisebb-nagyobb áramütés, amikor felütöm. Nem egyvégtében, hanem sokáig, sokszor olvasandó kötete ez is; csak akkor hat, ha belegondolunk, és ha megosztjuk vele magányunkat. Én imádom a versek morbid és élénk humorát és felvillanyoznak a sötétség órái, mivelhogy a pillanatok versolvasás közben kitágulnak és meghosszabbodnak. A költemények aprólékos olvasásra invitálnak, ahogy egy gyerek tud órákig babrálni, de hirtelen szenzuális szenzációkat is okoznak és provokálják a meggondolást. Marno fáradhatatlanul sok versformát alakít ezúttal is, és zeneien is különböző hanghordozásban, hangszínezettel, más-más modalitásban beszél a versekben, néhol meglepően közvetlenül és hétköznapian, másutt manierista módon komplikáltan; széles a skála. Az eufóniával és a szó(lás)játékokkal felébreszt a nyelvfeledtségből. A kötetkompozíció is kitűnő! A verseket elemezni, rendkívül változatos költészetéről összefoglaló kritikai megállapításokat tenni viszont piszok nehéz.

2. Mely prózai mű (novellagyűjtemény, regény), verseskötet, dráma-, illetve esszé- és/vagy tanulmánykötet volt Ön szerint a legkiemelkedőbb?

Bartók Imre új regényét (Jerikó épül) még nem olvastam végig, de a próza sokrétegűsége, sűrűsége és egyidejűsége lebilincsel, nagyra tartom ezt az intellektualitást, és üdvözlöm a visszahajlást a régi Fémhez. Az is tetszik, hogy rossz fényt vet az én generációmra. Nagyra becsülöm Uri Asaf verseit és prózaverseit (A rózsa türelme, Kafka képekben), szellemiségét, művészeti kreativitását, szürrealizmusát. A kánikulában ától cettig végigolvastam és aláhuzigáltam és élveztem Esterházy cikkeit (Az olvasó országa), majd Radnóti Sándor Esterházy-kritikáira figyeltem fel az új kötetében, mely gyönyörűen néz ki (Pintér/Van Eyck), és nagyon jó a címe is: A süketnéma Isten. Foglalkoztat Zoltán Gábor Szomszéd című kötete és a kutatásai – szerintem nagyon fontos, amit csinál. Földényi F. László Az eleven halál terei című friss könyvecskéje, ami egy „mesterszonett", számomra ínyencfalat. A kritikák alapján el akarom olvasni (többek között) Szilasi László és Mán-Várhegyi Réka regényét, ha hozzájutok. Bazsányi Sándor Nádas-monográfiája pedig irodalomtörténeti alapmű.

3. Mit tart az év legjobb fordításban megjelent könyvének (a fordító megnevezésével)?

Edit Eva Eger: A döntés. Fordította Farkas Nóra. Libri, 2017. Most olvasom Csuhai István kritikájának ajánlására Mathias Énard Iránytű című regényét (fordította Tótfalusi Ágnes), jónak ígérkezik.

4. Ön számára ki az év felfedezettje?

Nem csak fiatalokat fedez fel az ember. Én Salamon János filozófiai esszéisztikáját és Jovánovics György képzőművészetét fedeztem fel. Kafkát pedig minden évben újra felfedezem.

5. Mit tart az év legizgalmasabb folyóirat-, heti- és napilap-, illetve online publikációjának?

Losoncz Márk: Mi a történelmi szingularitás – fogalmi kétségek és kihívások, szerbül olvasom, angolul itt olvasható.

Selyem Zsuzsa: Himmler trükkje.

Filippov Gábor: A hibrid ellenforradalom kora.

A Wang folyó versei; Sajó Tamás blogja.

Fazekas Gergely zenekritikái, például

A Könyvesblogon megjelent cikkeket, filmek a Világló részletekről.

6. Ön melyik írást tartja a Literán 2018 legjobb megjelenésének?

A Litera inspirációs és információs forrás, az eleven irodalmi élet híradója. Fontosak a beszélgetések írókkal, a recenziók, a folyóiratszám-összefoglalások és minták, a hírek is, egyáltalán a Litera megléte.

7. Mi volt Ön szerint 2018 legjobb irodalmi rendezvénye?

A Symposion-kiállítás és a csatlakozó rendezvények Szentendrén a Ferenczy Múzeumban. Külön kiemelném Szilágyi Zsófia Júlia és Major Tímea felkészültségét, hozzáértését.

8. Milyen mozgások, átrendeződések határozták meg az elmúlt egy év irodalmi közéletét? Mit sorol a kedvező és mit – a megítélése szerint – kedvezőtlen változások közé?

A kérdés az irodalmi közéletre vonatkozik, amit a „kultúrharc" bombatölcsérei éktelenítenek. A vita terméketlen, hiszen a hivatalos, államilag támogatott irodalmi, kulturális követelődzések és támadások pusztítanak, kisajátítanak, fenyegetnek, rágalmaznak és bosszúszomjasan meghamisítják a magyar irodalmi és művészeti kultúra hagyományait és jelenét – a hamisítás azonban nem fog menni, habár ennek a központi irányítású hadjáratnak az erőszakosságával nehéz szembeszállni, hiszen finansziálisan és intézményesen túlerőben vannak. A minőség viszont ellenáll. Világos tán, hogy milyen fontos az irodalomkritika és változatai.

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.