hirdetés

Kozmopolitavita és megsemmisült versek

A Litera az Arany-évben

2017. május 5.

A Litera az Arany János-emlékévben, amely egyben a Litera fennállásának 15. évfordulója, nagyszabású programba kezd. Ennek része Kozmopolitavita címen egy esszésorozat az egykori kozmopolitavita kapcsán, ősszel Arany János megsemmisült szerelmes és erotikus verseinek újraírt változataival ünnepeljük 15. születésnapunkat, és adjuk át 12. alkalommal a Litera-díjat.

hirdetés

A Litera az Arany János-emlékévben, amely egyben a Litera fennállásának 15. évfordulója, nagyszabású programba kezd. Ennek része Kozmopolitavita címen egy esszésorozat az egykori kozmopolitavita és Arany János Kozmopolita költészet című verse kapcsán, ősszel Arany János megsemmisült szerelmes és erotikus verseinek újraírt változataival ünnepeljük 15. születésnapunkat, és adjuk át 12. alkalommal a Litera-díjat. Mindezek mellett nyomon követjük az Arany-év eseményeit, hírt adunk, tudósítunk. Olvassák el, mit ajánlunk az Arany-év keretében mostantól a Literán.

KOZMOPOLITAVITA
Esszéválaszok Arany Jánosnak

Kozmopolitavita néven ismert az irodalomtörténetnek az az eszmecseréje, melyet a közvélekedés szerint Arany János Kozmopolita költészet című verse váltott ki. Noha a vers mögött sokan – és feltehetőleg joggal – feltételezik a nagy hatalmú szerkesztőt, Gyulai Pált, valamint Reviczky Gyula Arany Jánosnak című válaszversében kiemelik az Arany műveinek egyetemességéről szóló passzusokat, magát a vitát a Litera – immár százötven év távlatából is – időszerűnek tartja, ezért esszésorozatot indít a témában. 

Arra kértünk tíz szerzőt, ragadjanak tollat, és fejtsék ki esszében, tárcában, vitairatban a „népi sarjadék” (ahogy Petőfi nevezte Aranyt és ami ellen Arany tiltakozott) Kozmopolia költészet című versében kifejtett gondolatairól és magáról a tárgyról alkotott véleményük, adjanak esszéválaszt százötven év távlatából a költőnek. Arra vagyunk kíváncsiak, szerzőink szerint mit jelent ma kozmopolitának lenni, mik a tétek a XXI. század változó Európájában, miként viszonyul egymáshoz nemzeti érzés, a nemzetállam eszméje, kontra globális, kozmopolita (européer) gondolkodás, megfér-e egymás mellett a kettő. 

A magyar hagyományon végigvonul a haza vs. haladás gyakran kibékíthetetlen ellentéte. A politika minduntalan zsákmányul ejti a vitát. Az érdekel bennünket, milyen esélyt látnak szerzőink ennek feloldására. A szellemi életben is megképződnek a szembenállások. Hol a bezárkózás vádja, hol a hagyománnyal szembeni rigiditás ítélete hangzik el. Kérdés, a kulturális közösség sokszínűségének a megőrzése, történetének több szempontú elbeszélése lehetséges-e anélkül, hogy a gondolkodásmódok harcos rivalizálásként fordulnának egymás ellen. Lehetséges-e bizonyos kérdésekben sensus communis? Lehetséges-e a liberális patriotizmus?
Mennyire feleltethető meg a mai globalizmus fogalma a korabeli kozmopolitizmuséval? Számos kérdés felvetődik. 

Egyfajta sajátos szellemi társasjátéknak szánjuk sorozatunkat, melyből kiderül, milyen viszony állítható fel a hajdani gondolatokkal, és amely játék alkalmas arra is, hogy a vitapartnerek a válaszok után egymással is megtárgyalják a kozmopolitaság, világpolgárság, európaiság, a hazafiság mibenlétét, erkölcs és szellem helyzetét, nem eltekintve attól a ténytől, hogy ez a vita – úgy tűnik – ma kiváltképp aktuális.

Hogy is volt az eredeti kozmopolitavita a XIX. században? Arany, a „legeurópaibb” magyar költő – Arisztophanész, Shakespeare zseniális fordítója – hatvanegy éves volt verse megírásakor. Császtvay Tünde így ír a két vers megszületésének körülményeiről a Holmiban: „A fiatal írók köre által képviselt és bennük megtestesülni vélt kozmopolita költészet körül kialakult vita irodalmi életünk kor- és korszak-meghatározó eseményévé nőtt. A vita kirobbantójának Arany Jánost szokták tekinteni, aki 1877-ben írt Kozmopolita költészet című, 1878-ban a Fővárosi Lapokban publikált versében emelte föl ellenük szavát, s a kozmopolita poézist a 'dalok korcsá'-nak nevezte. Arany verse mögött sokan sejtették már akkoriban is Gyulait, mindenesetre ettől fogva az irodalomban a népies tárgyú és nyelvezetű, a hazafias érzés inspirációját előtérbe állító és a városi tárgykört választó, elvontabb kép- és nyelvhasználatú, a nemzeti tulajdonságok helyett az örök emberit hangsúlyozó költészet között évtizedekig dúló harcot kozmopolitavitának szokás nevezni.” 

Kerényi Ferenc hasonlókról számol be szintén a Holmiban: „Filológiai, kétségbevonhatatlan érvekkel sem megerősíteni, sem cáfolni nem lehet azt a közkeletű, egykorú szóbeszédet, hogy a vita leghíresebb versargumentumát, a Kozmopolita költészetet Gyulai szinte kikényszerítette Aranyból. (...) A vita kirobbant, de korántsem egyenlő feltételekkel. Reviczky költeménye, az Arany Jánosnak (Válaszul 'Kozmopolita költészet' című versére) írója életében nem jelenhetett meg, hiszen benne a poéta nemcsak Arany egyetemességét erősítette meg ('Bolond Istók mindenütt volt, / Ahol ember szenvedett'), de nem engedett a 'világköltő' meghatározásból sem: 'Általános eszme s érzés / Nagy, ha nem is nemzeti…' Reviczky vitacikké átírt véleményét a jól kézben tartott Budapesten nem közölte le orgánum, a Jogosult-e a kozmopolita költészet? végül a liberális Szegedi Naplóban jelent meg (1878. november 30-án). Megérthetjük, miért: 'A hazafiság mint speciális érzelem, lehet ugyan a költészet tárgya, de szabálya sohasem.'

Az esszéválaszokat május közepétől olvashatják a Literán.

MEGSEMMISÜLT VERSEK
Arany János megsemmisült szerelmes és erotikus versei

„Arany Jánosnak, ellenőrizhetetlen hírek szerint, voltak erotikus versei, amelyeket Voinovich Géza, a hagyaték örököse sosem adott ki, s amikor megsemmisült a villája, odavesztek az Arany-kéziratok is” – nyilatkozta Szörényi László Szőnyei Tamásnak a Magyar Narancsban. Faludy György egy interjújában hasonlót állít: „Arany Jánosnak nem azért nem maradtak fenn erotikus költeményei, mert nem írt ilyeneket, hanem mert kéziratait egy pincében elmosta a belvíz. Sajnálatos tény, hogy a költemények a jelenkori technikai eszközök segítségével ismét olvashatók lennének, ha a lemondó családtagok akkoriban nem dobták volna ki a vízáztatta papírkötegeket.” Nyáry Krisztián ugyanerről számol be: „Szerelmes leveleit valószínűleg elégette, s erotikus verseiről is csak annyit tudunk, hogy léteztek. Halála után a család egy pincében őrizte az életműből kilógó költeményeket, amelyekből talán többet tudnánk meg Teleki Julianna iránt érzett érzelmeiről is. A pince egy nap beázott, ezt felmentésnek vették az örökösök, akik nagy megkönnyebbüléssel megsemmisítették az átnedvesedett paksamétát. Pedig micsoda versek lehettek!”

Az Arany János-kutatásokból tudjuk, a kötelességek közé szorított életet élő, példás férjet és családapát mély érzelmek fűzték egykori tanítványához, Rozmány Erzsébethez, akiről feltehetőleg a Toldi szerelme Rozgonyi Piroskáját mintázta, és a feltételezések szerint ugyancsak erős vonzalmat érzett Tisza Lajos felesége, Teleki Julianna grófnő iránt, mikor a geszti kastélyban Domokos nevű fia mellett nevelősködött. Ennek egyetlen bizonyítéka maradt ránk, a Hajnali kürt című vers, mely az értelmezők szerint egy szerelem élményéről ad hírt.

Az ősszel a Margó Fesztiválon megrendezésre kerülő, nagyszabású születésnapi és egyben díjátadó gálán tíz költő olvassa fel Arany János a kutatók szerint valaha létezett, majd megsemmisített szerelmes és erotikus verseinek újraírt változatait. Az esten kerül sor a 12. Litera-díj átadására, melyet a meghívásos pályázatban részt vevő költők közül a legjobbnak ítélt nyer el. Hamarosan közzétesszük, kik indulnak a babérért. Valamint – a hagyományainkhoz híven – meghirdetjük idei nyílt pályázatunkat is, különdíjakért. A meghívásos pályázatra beérkezett verseket a Litera az estet követően hétről hétre publikálja.  

AZ ARANY-EMLÉKÉV PROGRAMJAI A LITERÁN

A Literán külön dossziéban lehet követni az országos Arany János-emlékév legfontosabb eseményeit, kivételes figyelemmel a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezvényeire, kiállításaira és akcióira. A Litera rendszeresen tudósít az általa választott, PIM szervezésében megvalósuló Arany-rendezvényekről.

A Litera Arany-évben zajló programját külön dossziéban és a Facebookon létrehozott oldalon követhetik nyomon.

A Litera Arany-programja az Arany János-emlékév keretében, a Petőfi Irodalmi Múzeum kortárs irodalmi kapcsolódó programjai sorában valósul meg.

 

 

 

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.