hirdetés

Krasznahorkai, Vargas Llosa és a holt költők hagyatéka

2018. március 16.

Ezen a héten Krasznahorkai László újabb Man Booker-díj jelölése, a fáradhatatlan Mario Vargas Llosa, holt költők hagyatéka és a novelláskötetek feltételezett reneszánsza áll reflektorfényben. – Külföldi hírösszefolglalónk következik.

hirdetés

Krasznahorkai László újra a nemzetközi Man Booker-díj esélyesei közt

A nemzetközi Man Booker-díjat már 2015-ben elnyerő Krasznahorkai László újra felkerült a legrangosabb brit irodalmi díj hosszú listájára. A díjat 2015-ben Seiobo járt odalent című regényével elnyerő Krasznahorkai idén 12 másik íróval "vetélkedik". Krasznahorkai ezúttal a Megy a világ című elbeszéléskötetével került a tizenhárom esélyes közé. A kötet külföldön is nagyon jó fogadtatásban részesült, többek közt a Guardian is méltatta „hipnotikus elmélkedéséit". A könyv angol fordítását, amely a The World Goes On címmel jelent meg, John Batki, Ottilie Mulzet és George Szirtes jegyzi.

Krasznahorkai mellett még egy, már előzőleg díjazott szerepel a hosszú listán Han Kang koreai regényíró személyében, aki 2016-ban egy évvel Krasznahorkai sikere után tudhatta magáénak a díjat. Han Kang idén The White Book című alkotásával szerepel a listán. Emellett három spanyol szerző is felkerült a listára: Javier Cercas (The Impostor), Antonio Munoz Molina (Like a Fading Shadow) és Gabriela Ybarra a The Dinner Guest című első könyvével. Továbbá a német Jenny Erpenbeck Go, Went, Gone című könyve, valamint a francia Laurent Binet The 7th Function of Language című alkotása, és honfitársa Virginie Despentes Vernon Subutex 1 című munkája is jelölve van. A fent említettek mellett az argentin Ariana Harwicz Die, My Love, az osztrák Christoph Ransmayr The Flying Mountain, az iraki Ahmed Saadawi Frankenstein in Baghdad, a lengyel Olga Tokarczuk Flights és a tajvani Wu Ming-yi The Stolen Bicycle című könyvével vannak versenyben a díjért.

A nemzetközi Man Booker-díjat elnyerő szerző nevét április 22-én hírdetik ki. A díjért járó 50 ezer fontos pénzjutalmat a győztes mű szerzője és fordítója egyenlő arányban osztják el egymás közt. Tavaly David Grossman Egy ló besétál a bárba című, magyarul is megjelent regény nyerte a rangos díjat.

A fáradhatatlan Mario Vargas Llosa

Latin-Amerika sok mindent adott már a világnak, Carlos Valderrama ikonikus hajkoszorúját, zseniális csempészeket, és még kíválóbb írókat. Ide tartozik a fáradthatalan, ma már 81 éves Nobel-díjas Mario Vargas Llosa. Ő a ’60-as évek elismert latin-amerikai írógenerációjának, amely kapcsán olyan szerzők említhetőek, mint a kolumbiai Gabriel García Márquez, vagy az argentin Julio Cortázar, utolsó élő tagja. Világsikerükkel megmutatták, hogy Latin-Amerika sokkal több mindenről szól, mint ami eljut a híreken keresztül az egyszerű emberhez. Ők voltak azok, akik többmillió latin-amerikainak elmondták, hogy a kontinens nem csak pusztán caudillokról, gerillákról szól, hanem hogy egy határtalan, egyedi kultúra részesei mindannyian.

Az összes író közül talán Vargas Llosa az, akinek könyvei egyértelműen politikai témákoz nyúlnak. Egyik legismertebb regényéről, a Háború a világ végén címűről is ez mondható. A regény a 19. század végén játszódik a brazíliai canudosi felkelés alatt, amelynek következtében tizenötezer ember veszette életét. Vargas Llosa ezt a hagyományt követi A kecske ünnepe című regényében is, amelyben egy teljhatalmú diktatúrát és annak elnyomó rendszerét mutatja be. A perui író legújabb regénye is nyíltan egy politiaki témát tárgyal. A legújabb kötetében, amely spanyolul a Cinco esquinas címmel jelent (angolul: The Neighborhood), Fujimori elnök bukása után mutatja be Lima lakosainak mindennapjait. A New York Times beszámolója alapján egy biztos Mario Vargas Llosa esetében: ha poitika a művészetet nem is, de a realizmus egyértelműen veri a mágiát.

Holt költők hagyatéka

A vitathatatlan, ám szomorú tény, hogy egy író, költő csak addig tartja műveinek sorsát a kezében még él, halála után hagyatéka utódai, ügyvédei, vagy ügynökségek kezébe kerül. A gyakorlat viszont sokszor azt mutatja, hogy az igazi viták és problémák csak ekkor merülnek fel igazán. Sokszor előfordult már a közelmúltban, hogy a hagyatékok gondozói nem mindig tudtak, vagy akartak eleget tenni a szerzők végrendeleteinek. A hagyatékokat kezelők szerepe már pusztán adott helyzetükből kiindulva eleve nehéz. Ha ellenszegülnek az írói akartnak – és kívánság ellenére kiadásra adják a hagyatékot –, akkor azért, ha pedig követve a végrendeletet elégetik a kéziratokat, szétpréseltetik a merevelemzeket, akkor azért kerülhetnek különböző irodalmi, legroszabb esetben kultúrdiplomáciai kereszttűzbe. Blake Morrison a Guardian internetes oldalán megjelent cikke pont ezeket az eseteket tárgyalja és a múlt legvitatottabb példáinak bemutatásával próbálja felvázolni az írói hagyaték körüli problematikát.

A szerző a cikkben olyan példákkal él, mint a 2016-ban elhunyt Harper Lee esete, aki talán a világ leghíresebb egykötetes szerzője volt, míg 2015-ben fény nem derült az addig az asztalfiókjában porosodó Menj, állíts őrt! című regényére, amelyet utána ki is adtak. Emellett természetesen megemlíti az egyik legismertebb írói hagyatékhoz kapcsolható ügyet is, amikor Franz Kafka jóbarátját, Max Brodot arra szólította fel, hogy halál után minden művét égesse el. Természetesen a mai, távoli viszonylatból örülhetünk, hogy Brod ellenszegült barátja rendeletének, habár a kéziratok még Brod halála után is hosszú hányattatáson esetek át mielőtt az Izraeli Nemzeti Könyvtárnak sikerült azt bírósági úton megszereznie.

Novellák reneszánsza

A Guardian cikke alapján 2017 volt eddig a legsikeresebb 2010 óta a novelláskötetek eladása szempontjából, ugyanis az eladott kötetek száma a tavalyi év végére 50%-kal nőtt az előző évhez képest. Kiadók és újságok a novellák és a novelláskötetek fellendüléséről, feltámadásáról számolnak be, és emellett a háttéreben többezer fontos szerződéseket kötnek feltörekvő írókkal. De lehet-e ténylegesen egy reneszánszról beszélni, vagy egyáltalán halott volt-e valaha is ez a műfaj?

Chris Power a cikk szerzője részletesen tárja fel a novellák körüli hirtelen hype-ot. A piacot pontosan megfigyelve az látható, hogy minden évben vannak sikeres kötetek és kevésbé sikeresek, azok amelyek figyelmet kapnak és azok, amelyekről teljesen megfeledkeznek. Mégis mivel magyarázható a siker? A cikkből az is kiderül, hogy 2017-ben olyan szerzők jelentettek meg novellásköteteket, mint Tom Hanks vagy Jojo Moyes, akik nevükkel is rányomták bélyegüket az eladásokra. A cikk végén a szerző felhívja az olvasók figyelmét arra, hogy legyen az bárki, bármelyik évben, a tudatos elszánt olvasó biztos találni fog magának egy emlékezetes novelláskötet.

A képek a Man Booker Prize, a New York Times és a Guardian oldalakról származnak.

Molnár Csongor

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.