hirdetés

Kuczogi Szilvia: Betű- és minőségfüggőség

2018. február 9.

Múlt és jelen, ez az Európa kiadói elve. Több mint hatvan év alatt sok – immár klasszikussá lett – szerzőt vezettünk be, építettünk fel, és igyekszünk a maradandó műveket újra és újra publikálni. – Az Európa Kiadó igazgatójával, Kuczogi Szilviával beszélgettünk a könyvfesztiválig terjedő időszak megjelenéseiről.

hirdetés

Elsőként arra vagyok kíváncsi, az igazgatói kinevezésed óta eltelt időben, milyen tapasztalatokat szereztél a kiadó működéséről?

Kuczogi Szilvia: Őrült jó látni, hogy az Európát nem a sznobizmus működteti, hanem az itt dolgozók betű- és minőségfüggősége. A kollégáim éppen olyanok, mint az olvasóink – jókedvük van, ha rálelnek egy érdekes könyvre, meglepő kéziratra, könnyed mondatra, gördülékeny fordításra.

A 2018-as első félévi lista igen imponáló, vegyük most ezeket a könyveket sorra. Mika Waltari: Mikael – egészen szubjektíven indítok –, minden antikvárium polca a lelki szemeim előtt, amelyen a szerző könyvei, sok házi könyvtárban is láttam, népszerű szerző volt; ez a könyv hol helyezhető el ebben az életműben?

A Mikaelt Magyarósi Gizella főszerkesztő javasolta kiadásra, én pedig nagyon hálás vagyok érte, mert remekül meg tudjuk vele mutatni, mit jelent a klasszikusok újragondolása. Magyarósi is ezért javasolta szerintem. „Múlt és jelen, ez az Európa kiadói elve. Több mint hatvan év alatt sok – immár klasszikussá lett – szerzőt vezettünk be, építettünk fel, és igyekszünk a maradandó műveket újra és újra publikálni. A Mikael Waltari életművének az egyik csúcsa. Kalandregény a reformáció évszázadából, a vallásháborúk idejéről. Ha akarjuk, olvasmányos történelemlecke. Az ezerötszázas évek, Luther, Paracelsus, Dürer és Erasmus kora. A hőse bizonytalan származású zabigyerek, akit egy turkui boszorkány nevel. Mikael, aki Szent Mihály arkangyalról kapta a nevét, pap szeretne lenni, de már a kezdet kezdetén megbotlik ezen a rögös úton, mert nem tud ellenállni a kísértésnek, és egy egyházi ünnepségen a karzatról leköpi egy papi méltóság süvegét. Később belekeveredik egy politikai összeesküvésbe. Fél Európát bejárja, szeret, csalódik, háborúzik, megcsömörlik, belefürdik minden mocsokba, miközben naivan a legfőbb jót, a legnagyobb tudást keresi. Amilyen idealista. De szerencsére van egy realista útitársa, egy józan paraszt, aki két lábbal áll a földön, és a kellő pillanatban rendet tesz. Mit mondjak még? Inkvizíció, gyerek, kiskutya, a Fuggerek és Magyarország, Róma kifosztása. Pikareszkregény a javából. Ott a helye a polcon.
Ez tehát a múlt. És a jelen: Carlos Ruiz Zafón. Ő Barcelona Dickense."

Tehát Zafón: A lelkek labirintusa; spanyol író, Barcelona és jezsuita nevelés, rejtélyes történetek, nem ismeretlen a magyar olvasó számára. Ez a regény hová, milyen titkok felé kalauzol?

Az Elfeledett Könyvek Temetője mára tetralógiává nőtt sorozat. Első kötete, A szél árnyéka spanyolul 2001-ben jelent meg, azóta már több mint ötven nyelven olvasható. A Lelkek labirintusa rég várt újdonság, rendszeresen kérdeztek róla olvasóink. Ezt Magyarósi szerkesztette, szerinte a könyv „szerelmi vallomás az irodalomhoz. Mesterségünk címere lehetne. Szerteágazó családtörténet, egy évszázadot ölel fel. Könyvkereskedők a hősei. Minden titok, rejtély az Elfeledett Könyvek Temetője nevű könyvpalotába vezet, egy Barcelona szívében álló labirintusba, ahol elárvult könyvek várják, hogy valaki örökbe fogadja őket. Labirintus maga a történet is, ármányos, romantikus, tragikus, titokzatos, felemelő, humoros, nagyszerű mese. Megjelenését a könyvfesztiválra időzítjük, amely Budapesten katalán kezdeményezésre honosodott meg huszonöt évvel ezelőtt, és lett a sárkányölő Szent György napja környékén nálunk is a könyv és a rózsa ünnepe. A regény egy hangulatos fejezete erről a spanyol hagyományról emlékezik meg. A nők egy szál vörös rózsát kapnak, a férfiak könyvet. Mi ezt a könyvet ajánljuk az olvasóknak, ezúttal rangjához – és terjedelméhez – méltó ünnepi köntösben." Szóval ilyen Zafón, és ilyen egy európás szerkesztő.

Paul Auster: 4321, az immáron klasszikusnak mondható regényíró nagy dobása, rajongói régóta várják a megjelenést. Milyen jellegű freskóval találkozik az olvasó?

Barkóczi András a kortárs amerikai irodalom első számú ismerője, szerkesztőként végigkísérte Paul Austert. A New York trilógia pályakezdő szerzőjének szövegét és az ünnepelt klasszis kéziratát ugyanazzal az aprólékos munkával gondozta, mindent tud Auster mondatairól. „Négy regényt kapunk egyben, mert a főszereplő, Archie Ferguson élete négy egymás mellett futó, mégis független úton halad, a négy Ferguson, aki mind ugyanaz a fiú, négy párhuzamos, de teljesen különböző életet él. Az egyik család sorsa szerencsésen alakul, a másiké nem, a fiúk testi adottsága, szexuális élete és intellektuális beállítottsága is eltér. Mindegyik Fergusont megbabonázza a csodálatos Amy Schneiderman, ám mindegyiküknek más viszonya lesz a lánnyal. Az olvasó átélheti mindegyik Ferguson örömeit és fájdalmait, ahogy a négy szereplő sorsa rohan előre. A történelmi korszak viszont ugyanaz, és az ötvenes, hatvanas évek világrengető eseményei valamennyi szereplő életében hullámot vetnek. A rendszerint különféle tükörlabirintusokkal bűvészkedő kultíró bámulatos átalakuláson ment keresztül: hétévi munkával egy dickensi léptékű, szenvedélyesen realista, és kétségtelenül mainstream nagyregényt tett le elénk." Pék Zoltán remek fordításában hozzuk a könyvfesztiválra, hamarosan elő is lehet jegyzeni, a borítója is gyönyörű lesz, Tabák Miklós tervezte.

John Lukacs az egyik legnagyszerűbb, az esszéformában anyanyelvi szinten gondolkodó, egyben a tárgyszerűségre komoly figyelmet fordító történész; Füveskönyve mit tartogat? A hagyományoknak megfelelően összegző, sztoikus aforizmagyűjteménnyel lesz dolgunk?

„John Lukacstól mint történetírótól, tanártól és gondolkodótól egyáltalán nem idegen a szentencia. Vallja, hogy az ember nemcsak tetteiért, hanem gondolataiért és szavaiért is felelős, és minden egyes szó megválasztása erkölcsi kérdés. A mondat pedig nemcsak a gondolat kifejezése, hanem a befejezése is. Ha ehhez az alapálláshoz hozzávesszük írói termékenységét és 94 évének gazdag élettapasztalatát, természetes, hogy Lukacs könyvei szép számmal tartalmaznak olyan gondolatébresztő és lelki táplálékot adó meglátásokat, bölcsességeket, aforisztikus mondásokat, amelyek környezetükből kiragadva, önálló kötetben is megállják a helyüket és dialógust kezdeményeznek az olvasóval." Mondanom sem kell, Lukácsot is Barkóczi szerkeszti.

Sabahattin Ali: Madonna szőrmekabátban; török klasszikus a 20-as évekből, most jelent meg először angolul, néhány hónap alatt húsz nyelven kiadták, írtad róla. Minek köszönhető ez a siker?

A „másként is történhetett volna" érzés mindenki számára ismerős, bonyolultan szerelmes is volt már legtöbbünk, vagyis a siker a sztorival és a finom szerkezettel magyarázható. Az önéletrajzi ihletésű, romantikus kisregény egy török fiatalembernek a dübörgő húszas évek szabad levegőjű Berlinében szerzett élményeiről, és ott megélt, tragikusan végződő nagy szerelméről szól, először 1943-ban jelent meg. Genderregényként is olvasható, az örök érvényű történetben Ali korát messze megelőzően tekintett az úgynevezett férfias és nőies jellemvonásokra. A könyv a mostani világsikere mellett a török fiatalok körében is reneszánszát éli, hiszen ők sajnos újra pontosan értik, mint jelent az, ha valaki egy pillanatra szabad levegőt szívhat. A kötet és a szerző nemzetközi felfedése, valamint a kritikai reveláció hasonló, mint Máraié vagy Szabó Magdáé volt a világ azon részein, ahol korábban jószerével ismeretlenek voltak.

Hargitai Miklós: És bocsásd meg vétkeinket; a nyáját odahagyó gyóntatópap, aki nem bírja tovább a rábízott bűnöket, kulcsregény, így kommentáltad röviden a könyvet. Mikor és hol járunk, melyik Magyarországon? Nagyon drukkolsz ennek a debüt-regénynek; miért?

Ez a könyv egy papról szól. Egy elképzelt papról meg egy elképzelt országról, mondja a szerző. Hogy az olvasók melyik országra ismernek majd rá, az a képzelőerejükön is múlik. Hargitai Miklós első regénye március 14-én jelenik meg, és sokak számára komoly meglepetést fog okozni. Szívből szurkolok a szerzőnek, mert szokatlanul mély az az intellektuális és morális tisztaság, ahová behúzza az olvasóit. Nagy a tét – szerzőnek, olvasónak egyaránt.

A Nobel-díjas Ishiguro, eddig magyarul nem olvasható, Nocturnes című könyve a következő tétel...

Ishiguro régóta kedvelt szerző Magyarországon, nem a Nobel-díja miatt ismerték meg a nevét, a mostani kötet kisregényeit érdemes zenehallgatás közben olvasni, konkrét trecklist köthető hozzá.

Kultikus, nagy neveket hoztok a következő hónapokban; az említés szintjén Hrabalt, Ecót, Kinget. És jön egy új Tolkien-kötet, a szerzőt bemutatni nem kell, de a könyvről muszáj megkérdeznem, hogy milyen irányba befolyásolja a szerzőről alkotott képünket.

Az ország élő Tolkien-lexikonja, Katona Ágnes szerkesztette a Beren és Lúthient. Szerinte ez a kötet megvilágítja Tolkien alkotói módszerét. Katona úgy látja, keresve sem találhatnánk jobb kalauzt Chistopher Tolkiennél, a legkisebb fiúnál, aki egész életét apja írásai kiadásának szentelte. Világosan, követhetően mutatja be a történet születését, azt, ahogy az első meséből idővel egyre bonyolultabb, egyre sötétebb legenda lesz, amely fokozatosan összekapcsolódik az Óidők leghíresebb legendáival, és prózában is, versben is ránk marad. A Tolkien világát szeretők itt olvashatják először a teljes történetet, mert a részek, amelyekből a könyv felépül, főleg a Középfölde Históriájának köteteiben voltak szétszórva. Most először találkozhatunk Tolkien elbeszélő költészetével, a könyv hosszú részleteket tartalmaz a Leithian-énekből. Beren és Lúthien szerelméről szól, aki valaha látott képet Tolkien sírjáról, az tudja, hogy felesége sírkövére a Lúthien nevet is felvésette, az övére pedig a Berent írták. Szóval ez a legszemélyesebb minden története közül" – mondja Katona.

Litera

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.