hirdetés

Kulturális atombomba 2.

Az igazi atombomba azért mégis a szabad ember lehetne, aki - pusztán csak azzal, amilyen - elrombolná a rosszat, a nézők arcába csapna, hogy atyámfiai az úrban, térjetek észhez! Na ez az ember befurakodván a valóságshow-kba látszatra megtestesítené a kis gonoszt, álhíreket terjesztene a lakókról, egymásnak ugrasztaná a fenenagy őszinteségben sorvadó és egymás torkát amúgy is elharapni készülő megfigyelteket, miközben a kamerákba kitekintve cinkosává avatná a nézőt. Ő lenne a kor Rózsa Sándora, Sóbri Jóskája, a mi Zorrónk vagy maga Pán Péter.
hirdetés

Merthogy ennek az embernek lenne humora, ami ugye ritkaság, meg öniróniája (főleg), tudna okosan bohóckodni, és nem hogy titkon a kamerákra sandítva megfelelni óhajtana, hanem kifejezetten kihasználná az alkalmat, hogy minden szem reá tapad.
     Mert hogy is van az, hogy egyetlen olyan játékos sem került a kiválasztottak közé, aki mondjuk tematizálná a helyzetet, eldiskurálna, elmorfondírozna nyilvánosan a megfigyelt és megfigyelő kontraposztjáról, urambocsá kifordítaná az egészet, kitalálna a kamerák mögött állóknak és a tévéképernyők előtt ülőknek is feladatot (ha nekem kell, neked is), feladna egy találós kérdést, vagy legalább szendén elrebegné azt az evidens és minden normális emberből kifakadni kívánó mondatot, hogy na mi van, élvezed, hogy nézel, te randa kukkoló? Vagy isten bocsássa meg, de kifigurázná ezt az egész művi izét, eljátszatna a többiekkel egy belső show-t, szóval tevékenyen és bomlasztóan venne részt ebben a szaros kis hazaiban. Vagy mondjuk amikor maga mellett kell korteskednie, lebeszélné a nézőt a szavazásról (gyerekek, voksoljatok Samura, lásd: a vértesszőlősi ember), megfúrná, bojkottálná, következésképp megváltoztatná a játékszabályokat. Életre kelne a madzagon rángatott bábu, és belepökne a piszokba.
     Na, az lenne az igazi bomba. És ha mondjuk ezek után a szerkesztők büntetésben kívánnák részesíteni az illetőt, kedvesen megköszönné, de beintene, ha meg a büntető feladat nem végrehajtásáért megint csak büntetést kapna, újfent fityiszt mutatna, aztán meg amikor kizárnák a játékból (mert nyilván), úgy hagyná el a háborús övezetet, mint népi hős, a sárkányokat győző, bátor legkisebb fiú, aki megmutatta, legyőzte, megcsinálta. De ha nincs egy magyar legény sem a gáton (bizonyára van, csak ahogy mondják, passzív rezisztenciában), vagy ha van, a nagyérdemű mégsem őt szeretné, és nem őt emelné vállára aztán, na akkor tényleg el van veszve minden.

Nagy Gabriella

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.