Mára 2500 könyvtári alkalmazott 13 millió könyvet szállított egy óra leforgása alatt a csodapalota szerű olvasóterem katakombájába. Ma a könyvek a kolostorkert körüli talapzat alatt fekszenek és a legszebb lektűrgyűjteményei az országnak. A kezdeti ellenszenv, amely a futurisztikus óriásépület megépítése iránt támadt, mára alábbhagyott. 2004-ben 1,3 millió látogatóval büszkélkedhetett a könyvtár. A jövő könyvtára?

De a könyvtári pompa fenyegető is tud lenni, és Jean-Noel Jeanneney már megkongatta a vészharangot. A múlt évben ugyanis kiadott egy zsebkönyvecskét, amely a cybertér első kultúrháborúját indította el. A Quand Google défie l’Europe című könyvecske a szerzőnek az amerikai internetes keresőprogram ellen irányuló diadalmenete. Mert már nemcsak a weboldalak milliárjai a meghatározóak világszerte, hanem hamarosan 15 millió könyv is, amelyek elektronikus úton elérhetők lesznek.

Tavaly decembertől a Google bejelentette, hogy öt amerikai és angol könyvtár könyvállományát (Stanford, Michigan, Harvard, New York, Oxford) digitalizálják és szabadon hozzáférhetővé teszik a neten. Január óta a cég naponta 50 ezer könyvoldalt szkennelt be, az egész vállalkozás pedig 4,5 milliárd könyvoldal elektronikus feldolgozását jelenti, körülbelül 10 év leforgása alatt és 200 millió dollárba kerül, a költségeket pedig reklámokból teremtik majd elő. A kaliforniai Mountain View, a Google-cég központjának egyik szóvivője elmondta: „Az szeretnénk, ha az emberiség tudása mindenki számára elérhető legyen”.

Mi is ezt szeretnénk, jelentette ki a francia Nationale Bibliotheque vezetője, miközben a könyvtár látogatóinak kezébe nyomta Google-ellenes könyvecskéjének dedikált példányát. A könyvben egyébként olyan kifejezések találhatók mint a „Google-arrogancia”, a „Világörökség amerikanializálódása” vagy „egy hyperhatalom dominanciája” és a többi.

Igazából nem Amerika-ellenes megnyilvánulásnak szántam a könyvet, mondja bátortalanul a francia: „Ha pusztán egy "amerikai" tükörben szemléljük magunkat, meglehetősen torz képet kapunk a világról.  Bizonyítékul elmeséli azt az esetet, amikor a francia forradalom 200. éves évfordulója alkalmából, az ünnepi bizottság vezetőjeként rákeresett a Google-on Robespierre nevére, és a legtöbb találat a guillotine-ról szólt, és alig az emberi jogokról vagy az általános választójog bevezetéséről.

„A Google keresőrendszere úgy működik, mintha belépnénk egy szupermarketbe, ahol bizonyos termékek az elülső polcon megtalálhatók. Az ilyen önszerveződő rendszerek csak a slágerlistán szereplő könyvcímeket tüntetik fel, mialatt a specifikus irodalmat messze, a lista mélyére süllyesztik, hogy alig legyen megtalálható. Nem is beszélve a 25 EU-tagországok nemzeti nyelveiről, amelyek az angol-dominanciájú keresőrendszer miatt igen mostoha helyzetbe kerülhetnek. Ahogyan a hírek esetében, úgy a könyves linkek esetében is az történik, véli az igazgató, hogy a kereső a cím alapján azt választja ki, ami a leginkább megfelel a cég  üzletpolitikájának, ami viszont könyvek közötti hierachiát eredményez. Az információ és a reklám közötti határ így lassanként teljesen elmosódik. A keresőrendszer, ami egyébként már a www.theeuropeanlibrary.org oldalon elérhető, 11 millió címet tartalmaz, ennek pedig csupán tíz százalékához kapcsolódik teljes szöveg.

Jean-Noel Jeanneney egyébként pozitívan gondolkodik a könyvtárak és az internetszolgáltató cégek együttműködéséről, de a szakírók a klasszifikálódás és a kiválasztódás miatt aggódnak, mondván, az ember az adószámok emelkedését magyarázhatja azzal, hogy valami többe kerül, ha nem akarja, hogy a hírfelvásárlók döntsék el, mit olvassunk. A könyvtár vezetője a múlt évben meglátogatta Jacques Chirac elnököt az európai elektronikus könyvtár ötletével, a terv, idő hiányában, azonban a köztársasági elnök napirendének egyéb ügyes-bajos dolgai közé került. A május elején megtartott európai kulturális konferencia után Chirac Brüsszelbe küldte diplomatáit egy EU-kezdeményezés elhalasztása ügyében. Azóta már hat EU-ország egyezett meg a a nemzeti könyvtárak digitalizálásáról.

Nikesh Arora, a Google európai alelnöke szerint sokkoló a franciák reakciója a digitalizálási tervvel kapcsolatban: a projekt nem politika-orientált és nem szolgálja ki az amerikai kulturimperializmust. Stephen Burynek, a British National Library vezetőjének sem tetszik a franciák Amerika- és Google-ellenes hozzáállása. Lisabeth Niggemann, a frankfurti könyvtár vezetője sem érzi, hogy a Google veszélyt jelentene, hiszen nincs monopolhelyeztben, mert még nagyon friss a piacon. Wim van Drimmellen, a Den Haagban lévő holland nemzeti könyvtár igazgatója a Google tervét "nagyszerűnek" találja; Hollandiában már 50 könyvtár között ki is építették az online-kapcsolatot.

A Brüsszelben székelő Európai Unió 2001 óta 15 millió eurót biztosít hasonló projektekre, a franciák európai keresőrendszeréhez 2008-ig összesen 150 millió euróra lenne szükség. Így ők feltehetően maradnak a vágyott, ám bajosan megvalósítható ideák világában.