hirdetés

Látlelet a magyar valóságról

2017. május 18.

Relle Ágnes szerint Németországban nem sokat tudnak arról, mi történik valójában Magyarországon, az irodalom viszont kiváló eszköz, médium ahhoz, hogy a magyar valóságról látleletet adjon. – A német die horen folyóirat magyar szerzőket közlő antológiájának bemutatóján jártunk a PIM-ben.

hirdetés

A die horen német folyóirat kortárs magyar szerzők szövegeivel jelentetett meg antológiát ebben az évben Relle Ágnes műfordító válogatásában és szerkesztésében. A munkában többek között Katharina Raabe, a Shurkamp kiadó lektora működött közre. A lapszám bemutatóját 2017. május 10-én tartották a PIM-ben. A beszélgetés résztvevői Relle Ágnes, Katharina Raabe, Bódis Kriszta, Darvasi László és Danyi Zoltán voltak. A beszélgetést Szegő János, a Magvető kiadó szerkesztője vezette.

Németországban a szerkesztők, olvasók régóta figyelemmel kísérik a magyar irodalom történéseit – mondta Katharina Raabe, aki röviden utalt arra, hogy Kertész Imre, Esterházy Péter és Nádas Péter műveinek németországi megjelenése mintegy megágyazott a kortárs magyar szcéna további szereplőinek Németországban.

A 90-es évek után az érdeklődés mintha kicsit alábbhagyott volna, bár Terézia Mora fordítói díját a szövetségi elnöki palotában adták át, méltatója pedig Esterházy Péter volt. Darvasi László elmesélte, hogyan került a németre fordított szerzők sorába, és kiemelte, mennyire fontos volt Katharina Raabe szerkesztői munkája, hiszen nem biztos, hogy ha egy szövegrészlet magyarul erősen szól, annak németül is ugyanolyan erővel kell megszólalnia.

Relle Ágnes

Relle Ágnes szerint Németországban nem sokat tudnak arról, mi történik valójában Magyarországon, az irodalom viszont kiváló eszköz, médium ahhoz, hogy a magyar valóságról látleletet adjon. A szövegek válogatásában alapvető szempont volt az, hogy az egyes novellák, versek és regényrészletek megmutassák az adott szerző közérzetét. Hozzátette, mennyire fontos, hogy a civil társadalom most már megerősödjön, hiszen a magyaroknak azt kell megtanulniuk, immár ők maguk felelősek azért, ami az országban történik.

Bódis Kriszta szerint a dokumentarista feldolgozás kudarcot vallott, és a művészetnek van társadalmi szerepe abban, hogy a valóságban / társadalomban zajló történéseket megmutassa, azokra reagáljon.

 

Danyi Zoltán a délszláv háború és saját kiváló regénye, a Dögeltakarító kapcsán az erőszakról, a – Kertész Imre naplóiban kegyetlen őszinteséggel megírt − újra feléledt nacionalista indulatokról beszélt (ő maga is gondozta Kertész Imre naplóit).

A beszélgetés során elhangzott az a kérdés, hogy a magyar szerzők vajon miért csak itthoni témákról írnak. Bódis Kriszta válaszában az itthoni idegenséget említi, Darvasi László szerint pedig ennek oka a ki nem beszéltség, a meg nem beszéltség.

„Hazaforogsz, és akkor nem tudsz vele mit kezdeni” – mondta. A beszélgetés során a szerzők felolvastak műveikből.

Az antológiát a Petőfi Irodalmi Múzeum Műfordítógép című kiállításában mutatták be.



Szokács Kinga

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.