hirdetés

Lator László és Orosz István a Nemzetiben

2009. február 12.

2009. február 26-án, csütörtökön 19 órától ismét Aegon-estek a Nemzetiben: ez alkalommal Lator Lászlót és Orosz Istvánt, valamint a hegedűn és zongorán játszó Bujtor Balázst látja vendégül Alföldi Róbert a Gobbi Hilda Színpadon.

hirdetés

Lator László költő, műfordító, a 2008-ban alapított Rotary Irodalmi Díj első kitüntetettje és Orosz István képzőművész lesznek a vendégek: Orosz istván nemcsak grafikáival, hanem animációs rendezőként is különleges világot teremt meg, melybe az estre látogatók bepillanthatnak egy kis időre. A zenéről Bujtor Balázs, a Pannon Filharmonikusok koncertmestere gondoskodik, aki bár klasszikus zenész, előszeretettel játszik dzsesszt is, s mindkét hangszerén (hegedű és zongora) megmutatja, hogyan. Az Aegon-estek a Nemzetiben  sorozatszerkesztője és ötletgazdája Eszéki Erzsébet.

A február 26-i Képzett társítások - AEGON-est vendége a kortárs magyar irodalom kiemelkedő egyénisége lesz: Lator László  költő, műfordító, a bámulatos tudású, a pódiumon (és számos televíziós műsorban, például a Lyukasórában) a közönséget mindig elbűvölő lírikus, akinek legutóbb Az egyetlen lehetőség címmel jelent meg kötete. Akkoriban több interjú is készült vele, hiszen a kötet a 80. születésnapjára látott napvilágot 2007 őszén. A mostani, csöndesebb időszak talán jobban illik egy költőhöz. Nála nincs szükség a meghíváshoz aktualitásra, apropónak elegendő annyi, hogy Lator László a kortárs magyar líra egyik legjelentősebb és legérdekesebb személyisége.  

Lator Lászlóról értékelésében a Rotary Irodalmi Díj egyik fölkért zsűritagja így írt: „Szokás Latort az Újholdasok sorába, Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes, Rába György közelébe helyezni. Valóban ott is van a helye, holott nem közölt verset az Újholdban. Ám meg kellene gondolni, hogy líratörténetileg nem pontosabb-e helyét a modernség paradigmái utáninak látni, hiszen, ha látványosan távol is tartja magát a posztmoderntől – szigorúsága, kötöttségei, a hagyományokhoz való ragaszkodása, kifejezett moralitása élesen leválasztja róla –, mégis, éppen lírájának nyitottsága folytán helye a már nem és a még nem köztes terében jelölhető ki. Ahol még erősen él a hagyományba átfordult modernség eszméje, de már hallatszik az új lírai beszédmódnak a hangja is.”

1927. november 19-én született Tiszasásváron – ez akkor Csehszlovákia volt, ma Ukrajna.  
Makón érettségizett, 1947-től Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, Budapesten, Eötvös-kollégista volt, 1951-ben végzett magyar-német szakon. 1955-ig a körmendi gimnáziumban tanított, 1955-től 1989-ig az Európa könyvkiadónál a latin csoport szerkesztője, főszerkesztője volt. Versei először a Magyarok és a Válasz című folyóiratban jelentek meg. Első verseskötete, a Sárangyal csupán 1969-ben látott napvilágot, noha a könyv anyaga már két évtizeddel korábban készen volt. Addig elsősorban fordított, remek művek sorát ismerhettük meg az ő érzékeny tolmácsolásában, hatalmas fordítói életművet hozott létre. Válogatott műfordításai 1968-ban jelentek meg Kalandok, szenvedélyek címmel. Jelentős esszéista és pedagógus is. Lator László nemcsak a legutóbbi fél évszázad meghatározó költő-műfordítója, esszéistája, hanem kitűnő előadó is. Erről a rádióhallgatók és a tévénézők sokszor meggyőződhettek, a Lyukasóra adásai mellett legutóbb például a Nyugat című televíziós vetélkedő egy-egy adásában. Miközben sziporkázó előadó, akit órákon át lehet hallgatni, a versei szűkszavúak. A költészetére jellemző ragaszkodása a kötött formákhoz. Számos kötete közül legutóbb Az egyetlen lehetőség című gyűjtemény jelent meg.

A sorozat koncepciója szerint a másik meghívott vendég másik művészeti ágat képvisel, éppen a nyitottság jegyében, az egymás iránti érdeklődés és a közös gondolkodás lehetőségeként. Lator László figyelemmel követi a hazai művészeti életet, s több képzőművész világa közel áll hozzá. Így az est másik vendége Orosz István lesz, aki nem egyszerűen félreismerhetetlen világot teremtő grafikus, hanem kitűnő animációs rendező is, s az est után nem sokkal Melbourne-ben nyílik kiállítása.

A Magyar Iparművészeti Főiskolán diplomázott 1975-ben. Autonóm és alkalmazott grafikával (főleg plakátok és illusztrációk rajzolásával), illetve animációs filmek készítésével is jelentős életművet alkotott. Önálló grafikáit gyakran archaizáló formai elemek, művészettörténeti utalások, stílusidézetek, játékos önreflexiók rokonítják a posztmodern törekvésekkel. Szívesen kísérletezik a térbeli illúziókeltés megjelenítésére kifejlesztett perspektivikus ábrázolás túlzásaival, paradoxonjaival.

Nemzetközi képzőművészeti tárlatokon, grafikai biennálékon és filmfesztiválokon láthatóak művei, kiállításai voltak Mexikótól Koppenhágáig sokfelé; mindkét hazai művészeti akadémia, valamint az Aliance Graphique Internationale (AGI) tagja. 1984-től használja az Utisz művésznevet is (jelentése: Senkise), amelyet előtte – szintén álnévként – Odüsszeusz használt a küklopsz elleni küzdelem során, melyben az elveszítette látását. A jelképes, ironikus név szerint Orosz István  művészete egyfajta támadás a szem ellenében. Tavaly újdonsággal lepte meg az életművét jól ismerőket is: Körzővel rajzolt víz címmel láttak napvilágot a versei – természetesen a saját grafikáival.

Az eddigi esteken megszokhatta közönség, hogy a zene itt nem valamiféle hangulatfestő vagy időkitöltő elem, hanem a meghívott zenész kreatív módon, élőben reagál mindarra, ami az esten történik. Erre pedig leginkább a dzsesszzenészek képesek. Most azonban Lator László világához klasszikus, ám az improvizációhoz is vonzódó zenész illik. Bujtor Balázs ilyen előadó.

1975-ben született Budapesten, 1999-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, 1995-ben csatlakozott a Danubia Szimfonikus Zenekarhoz, s ebben az évben alapította meg vonósnégyesét is. A Danubia Szimfonikus Zenekarban 1996 decemberétől 2007 augusztusáig hangversenymesterként dolgozott és lehetősége nyílt olyan karmesterekkel együtt játszani, mint Eötvös Péter és sir Neville Marriner. 2000 óta Élő Péterrel két nagyjátékfilmhez, valamint több kisjátékfilmhez komponált zenét. 2001 óta öt BMC-albumon szerepel közreműködőként. 2004-ben jelent meg a BMC kiadónál az a kortárs dzsessz CD, amelyen Alban Darche, Gadó Gábor és Sebatien Boisseau mellett Bujtor Balázs kvartettje, az RTQ String Quartet játszott. Ezt több hasonló felvétel követte, Bujtor Balázs hegedűlt többek között Fekete Kovács Kornéllal, Oláh Kálmánnal, Oláh Szabolccsal, Szakcsi Lakatos Bélával, Winand Gáborral.  2007 szeptembere óta a Pannon Filharmonikusok első hangversenymestere.2008-ban Artisjus díjban részesült.

Előszeretettel játszik dzsesszt: most lesz alkalma improvizálni: a maga módján, zenével adja majd hozzá a saját érzéseit, gondolatait Lator László verseihez, a felolvasásokhoz, a személyes hangú beszélgetéshez és Orosz István képeihez.

Orosz István honlapja

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.