hirdetés

Légiósok az OSZK-ban

Könyvbemutató és kiállítás

2007. szeptember 26.
Szeptember 27-én, csütörtökön 16 órai kezdettel az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete közös szervezésében mutatják be az OSZK nagytermében Kovács István A lengyel légió lexikona, 1848-1849 című kötetét, melyhez kamarakiállítás is kapcsolódik.
hirdetés

Nemcsak történészek számára lehet érdekes a csütörtökön bemutatandó rendhagyó életrajzi-történeti lexikon, melynek Kovács István történész, egykori krakkói főkonzul a szerzője. A történész húsz éve tartó kutatásai során hozzávetőleg 2600 lengyel életrajzát állította össze. Akad olyan légionista, akiről több oldalra futotta az adalékokból, akadnak olyanok, akikről a birtokába került forrás szűkszavúsága miatt mindössze egy mondatot lehetett írni.

 
Kutatásai során feltárta a legjelentősebb magyar gyűjtemények, a Magyar Országos Levéltár, a Hadtörténeti Levéltár, a Széchényi Könyvtár Kézirattára, az Akadémiai Könyvtár Kézirattára lengyel vonatkozású 19. századi dokumentumait, külföldön pedig a szóba jöhető ukrajnai, lengyelországi és osztrák gyűjtemények anyagát (a lembergi Sztefanyik Könyvtár Kézirattára, az egykori Ossolineumban és a helyi Ukrán Állami Történeti Levéltár, a varsói Nemzeti Könyvtár és annak Kézirattára, valamint a Régi Iratok Központi Levéltára, a kórniki Zamoyski Palota Könyvtára, a Bochniai Nemzeti Múzeum, a Lublini Régi Iratok Levéltára, a krakkói Czartoryski Könyvtár, a bécsi Hadi Levéltár, az Udvari, Házi és Állami Levéltár). Feltáró munkája kiterjedt a lengyel, magyar, német és francia emlékirat-irodalomra, valamint a korabeli lengyel sajtóra.
 
A könyvbemutatóhoz kapcsolódóan nyílik meg az OSZK Kézirattárában a Szabadságotokért és szabadságunkért – A lengyel légió díszalbuma című kamarakiállítás.
 
A kiállításon bemutatják Felicjan Szybalski 1889-ben készült díszalbumát (egykorú fegyverek és fotók társaságában), amely a Lengyel légió 143 katonájának fényképét tartalmazza. A kiállítás megtekinthető a Széchényi Könyvtár nyitvatartási idejében a Kézirattárban, szeptember 27-től október 26-ig.
 
 
Az 1848-49-es magyar szabadságharcban hozzávetőleg négyezer lengyel vett részt. A legnagyobb létszámú lengyel egységet a magyarországi lengyel légió alkotta, amelynek Józef Wysocki tábornok volt a parancsnoka. Ez 1849 júniusában 3 zászlóaljból, 2 kis lovasezredből, egy fél lovasütegből és egy fél tábori ütegből valamint egy utászszázadból állt, s mintegy 2500 embert számlált. Az erdélyi lengyel légió, amely Bem parancsnoksága alatt jött létre, 1849 júliusában két gyalogoszászlóaljból és két lovasosztályból állt. Soraiban 900 lengyel küzdött, többségükben volt hadifogoly. Rajtuk kívül még több száz lengyel harcolt a honvédség soraiban. Harminc-negyven főre tehető azoknak a száma, akik hírszerzőként működtek Galíciában és az Orosz Birodalomhoz tartozó egykori Lengyel Királyság területén.
 
A lengyel légió egyes egységei – a lengyelekre jellemző – bravúros hőstetteket hajtottak végre. 1848. december 11-én Tchorznicki őrnagy 84 főből álló „gyalogos” dzsidásszázada Bárca határában visszaverte a kassai csatában szétvert és Miskolc felé menekülő honvédeket, nemzetőröket üldöző osztrák könnyűlovasszázadot és ezzel megmentette a gazdátlanul hagyott ágyúütegeket. 1849. március 5-én kezdeményezője volt a Ferenc József dragonyosezred ellen indított lovasrohamnak, amelynek eredményeként öt ágyút zsákmányoltak.
 
A magyar szabadságharcnak három lengyel katona-mártírja – Karol d’Abancourt kapitány, Mieczysław Woroniecki alezredes és Konrad Rulikowski zászlós – és egy civil vértanúja (Feliks Szlawski pesti szabómester) volt, rajtuk kívül több tucat lengyelt ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre, szibériai száműzetésre, s több százat soroztak be az osztrák és az orosz hadseregbe.
 

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.