Libri Kiadó - Új konstrukció, egyesített erő

2011. augusztus 10.
A múlt hét egyik legfontosabb könyvszakmai bejelentése volt, hogy Balogh Ákos, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. tulajdonosa, Halmos Ádám, a Nyitott Könyvműhely Kft. tulajdonosa és Sárközy Bence, a Magvető Könyvkiadó Kft. közelmúltban leköszönt főszerkesztője megalakították a Libri Könyvkiadót. A szakmát foglalkoztató kérdésre, hogy mennyire fogja újrarendezni a könyvpiaci berendezkedést az új kiadó, Sárközy Bence és Halmos Ádám válaszolt a Literának. - Szekeres Dóra interjúja.

Bence, a Magvetőtől való távozásod után úgy lehetett tudni, hogy saját irodalmi ügynökséget és kiadót szeretnél indítani, most mégis egy másik kiadóval partnerségre lépve indítjátok el a Libri kiadóját. Hogy jött ez a döntés?

Sárközy Bence: Legelőször is, ez nem a Libri kiadója. A Librihez nevében van köze, ami a többségi tulajdonos Balogh Ákossal közös döntésünk volt, aki a Libri Könyvkereskedelmi Kft. tulajdonosa, azonban a leendő könyvkiadóban nem a kereskedőcégen keresztül szerez érdekeltséget.

A kérdés első felére válaszolva: a saját döntésem mögött elsősorban az állt, hogy mást/máshogy szerettem volna csinálni, hiszen a Magvetőhöz közvetlenül az egyetem után kerültem, és több mint 8 évig dolgozhattam az ország egyik legfantasztikusabb kiadójában, de idő közben én is megváltoztam. A távozásom után volt időm és lehetőségem gondolkozni, és találkozni a szakma számos fontos képviselőjével. Miközben Halmos Ádámmal folyamatosan, lépésről lépésre terveztük a közös jövőt - mert az, hogy egy vele való együttműködés képes lehet megadni számomra azt a döntési szabadságot, amire vágytam, gyorsan nyilvánvalóvá vált -, egyre inkább körvonalazódott, hogy a piac legtöbb résztvevőjének mérlegelnie kell a stratégiai változtatások lehetőségeit a válság alatt és után. Mikor Balogh Ákos megkeresett, és kiderült, hogy kiadóindításon gondolkozik, valamint hogy nyitott arra, amit mi szeretnénk közösen képviselni a hazai piacon, hármasban folytattuk tovább a beszélgetést, és végül mindhármunk számára megfelelő biztosítékokat magában foglaló megállapodásra jutottunk.

Halmos Ádám: Akik a szakmában megismertek, tudják rólam, mennyire fontos volt számomra mindig is a függetlenség. Mára azonban megérett bennem a változás, rá kellett döbbennem saját korlátaimra, és arra, hogy ha megfelelő emberekkel veszem magam körül, akkor önmagamból is sokkal többet tudok kihozni. A mai piaci környezet egyre inkább a koncentrálódás felé mutat, ami egyaránt érvényes a könyvkereskedelemre és a kiadói szakmára. Bencében évek óta látom az elszántságot és a tudást, hogy olyan kiadón dolgozzon, amelyet önállóan, a sajátjaként képes nevelni. Ezt sugározta magából már a Magvetős korszakban is, most viszont eljött a lehetőség, hogy élesben is kipróbálja magát. Ketten azonban nem lettünk volna elegek ahhoz, hogy igazán nagyot álmodhassunk, kellett hozzá Balogh Ákos, aki képes volt rávezetni minket arra, hogy milyen konstrukcióban tudnánk a leghatékonyabban egyesíteni erőinket.

Mi vezérelte a Librit abban, hogy saját kiadót indítson, és ami még érdekesebb kérdés, mik voltak azok az érvek, amelyekkel "meg tudtátok győzni" őket, hogy érdemes igényes szépirodalmi és azon belül is kortárs szerzők műveit (vélhetően nagyobb példányszámban, mint a kisebb szépirodalmi kiadók) megjelentetni?

Halmos Ádám: A Libri könyvesbolt-hálózata az elmúlt 20 évben bebizonyította a könyves szakmának és az olvasóknak is, hogy képes racionális keretek között fejlődni, képes a megújulásra, valamint arra, hogy átlátható és hiteles szereplője legyen a magyar könyvkereskedelemnek. De a tulajdonos Balogh Ákosnak is be kellett látnia, hogy a kiadói tevékenység hosszú távon jóval jövedelmezőbb, mint a kereskedelem. Bár itthon még nem történt meg, de vészesen közeleg az a korszak, amikor a régi típusú kőboltok, nem csupán az online könyváruházak előretörése, de az e-könyvek miatt is igen sokat veszítenek majd a jelentősségükből. Látva ezt a folyamatot, valamint azt, hogy a legjelentősebb hazai könyvkereskedők egyúttal kiadói csoportokat is irányítanak, tökéletesen logikus lépés volt a részéről a Libri Könyvkiadó megalapítása. 

A kérdés másik fele talán érdekesebb, de a válasz számunkra viszonylag egyértelmű, hiszen arról nem kellett egy pillanatig sem győzködnünk egymást, hogy igényes irodalommal is foglalkozzon a Libri Könyvkiadó. Mindhárman hiszünk abban, hogy egy kiadó nem csupán kiszolgál, de formálja is az olvasói igényeket, és kötelességünknek érezzük, hogy ebben a tevékenységünkben minőségi szempontok vezéreljék a munkánkat. Ez persze nem azt jelenti, hogy elzárkóznánk olyan, kommerszebbnek tartott könyvek kiadásától, amelyek tematikáit, szerzőit viszont épp ellenkezőleg, a piac és a tömegmédia határozza meg.

Sárközy Bence: Aki tudja, hogy miket csináltam és képviseltem az elmúlt években, az józanul nem gondolhatja, hogy mondjuk, ezoterikus könyvek kiadásába fog velem. Ha rólam van szó, a kortárs szépirodalom kitüntetett szerepe adott. A példányszámokról pedig csak annyit, hogy egyrészt persze erősen jelzik az olvasói érdeklődés visszaesését, amit a kiadók az utóbbi években tapasztalhattak, ugyanakkor a kiadó adott műbe vetett bizalmát is mutatják. Én elsősorban olyan címeket szeretnék kiadni és képviselni, melyekben piaci értelemben is hinni tudok. Senkit nem szeretnék becsapni, hogy létezik és elérhető a könyve, ha közben tudom, hogy ez nem így van.

Hogy számoltok, mik az előzetes várakozásaitok, mennyire fogja átalakítani a magyar könyvpiacot a Libri Könyvkiadó megalapítása? Mekkora gárdával indul el a kiadó? Hány szerzővel kívántok majd együtt dolgozni?

Sárközy Bence: Elsősorban, mint mondtam, olyan könyvekben gondolkozom, melyeknek a kiadása érdekel, amikről azt gondolom, hogy mások számára is szerethetők, értük szívesen szállok harcba, de amúgy nem küzdök semmiféle átalakulásért. Ha lesz változás, abban a többi kiadó jövőbeni ténykedése éppúgy szerepet játszik majd, mint a mi stratégiánk. Ez egy most (át-)alakult, közepes méretű könyvkiadó jelenleg, és senki sem gondolhatja, hogy mi bármit is "diktálnánk". A szerzők esetleges vándorlásáról pedig azt gondolom, hogy egy kiadói (vagy ügynöki) együttműködés - akár írókkal, akár az alkalmazottainkkal - hasonló egy párkapcsolathoz: aki nem érzi a helyén magát valahol, annak érdemes lépnie és újat kipróbálnia; sem félelemből, sem megszokásból nem éri meg a régiben benne maradni, mert a látszat ugyan egy ideig fenntartható, de az emberi/művészi értékek egész biztosan megszenvedik. És ez persze ránk is érvényes, nekünk is fáradoznunk kell majd azon, hogy szeressenek velünk dolgozni, akik velünk dolgoznak, és a lehető legkisebb fájdalomérzéssel kell elengednünk azokat, akikkel "nem passzolunk össze". Ha hiszünk abban, hogy a jó párkapcsolatban az érzés kölcsönös és szabad választáson alapuló, akkor nem építhetünk és tarthatunk fenn hosszú távon háremeket, és azt is muszáj belátnunk, hogy egyes írók számára más és más kiadói modellek, stratégiák teremthetnek lehetőséget.
Az alkalmazotti gárda a Nyitott Könyvműhely gárdája lesz, ez egészül ki egyelőre Dunajcsik Mátyással és velem. Mátyást kértük fel a szépirodalmi profil főszerkesztőjének, és Angyalosy Eszter is főszerkesztő marad, akinek a munkájában bízunk és a továbbiakban is nagyon számítunk rá.

Halmos Ádám: Az elmúlt több mint tíz év alatt, amióta előbb kereskedőként, majd könyvkiadóként tevékenykedtem, azt tapasztaltam, hogy a piac épp a zártsága és a lassú reakcióképessége miatt kényszeríti ki azt, hogy időről-időre új szereplők tűnjenek fel, vagy régiek alakuljanak át, mely változások, ha nem is gyökerestül, de jelentősen felforgatják a korábbi erőviszonyokat. Gondoljunk akár az Alexandra-csoport látványos kiadói terjeszkedésére, az Ulpius-ház vagy a Könyvmolyképző hihetetlen sebességű növekedésére, vagy a Bookline berobbanására az online könyvpiac terén. A jelentősebb nyugati országokban, ahol az erőviszonyok nagyjából kialakultak a semmiből ritkán törnek fel már új csillagok. Sosem lettem volna képes arra Hollandiában, hogy 2000 Euró induló tökéből fölépítsek hat év alatt egy akkora kiadót, mely a legtöbb kereskedőnél az első 30 között van jelenleg. És ahogy akkor hat éve sem számítottam semmire, most sem számítok arra, hogy a Libri Könyvkiadó néhány éven belül az ország 10 legjelentősebb kiadójának egyike lesz. Bár vannak pillanatok, amikor úgy érzem, hogy ez szinte megkerülhetetlen.      

A Nyitott Könyvműhely ezentúl nevében megszűnik, de mennyire jelenti ez a függetlenség feladását is? Milyen kompromisszumokra kész a kiadó és mennyire kaptok szabad kezet abban, hogy milyen könyveket jelentettek meg?

Halmos Ádám: Egy könyvkiadó még ha függetlennek is kiáltja ki magát, örökösen kompromisszumok és döntési helyzetek között őrlődik. Eddig a piactól függtem jelentősen, az átalakulással azt remélem, ez a függőség valamelyest tompulni fog, hiszen Balogh Ákos személyével egy olyan piaci szereplő lépett be a kiadóba, akinek üzleti racionalitása sok mindenre garanciát jelent. A függetlenség kiterjesztését jelenti az én szememben az is, hogy két autonóm személyiség került mellém, akik egész más szemléletmóddal ugyan, de ugyanazért a közös célért akarnak velem együtt dolgozni; hogy minőségi könyveket jutassunk el az olvasókhoz. Szabadon dönthetünk, de szabadon kritizálhatjuk is egymás véleményét, és ezáltal olyan kontrollt tudunk gyakorolni egymás munkája fölött, ami egy autokratikusan felépülő struktúrában - amilyet eddig én is irányítottam -, teljesen elképzelhetetlen.

Kinek az ízlése, választásai fognak inkább megmutatkozni a kiadó jövőbeli kínálatában? Megmaradnak a Nyitott Könyvműhely eddigi kedvelt sorozatai, szerzői vagy teljesen átalakul a profil?

Sárközy Bence: A szerkezet (két igazgató, két főszerkesztő) is mutatja, hogy komplexebb döntéshozatali mechanizmusra törekszünk, melyben többek érvei és ellenérvei érvényesülnek. Őszintén remélem, hogy mindannyiunk ízlése és választásai megmutatkoznak majd, és hogy azok, akik velünk dolgoznak vagy általunk jelenhetnek meg, hinni tudnak majd a közös munkánkban, és képesek lesznek tartósan szeretni azt, amit csinálnak. A könyvkiadó profilja, mint az a sajtóközleményünkben is olvasható, nyitott. Ami azt is jelenti, hogy ugyan fontos az egyes műfajok és zsánerek látható szétválasztása, ugyanakkor mindenevők vagyunk. (Mellékesen jegyzem meg, hogy a kapitalista világban az a "minőségi" profil-tisztaság, melynek nehezen fenntartható eszméje még kísért Közép-Európában, és amelynek gyökerei az előző rendszer mesterséges mikroklímájú, erősen ideologikus piacszerkezetében rögzültek, mára kevés kivétellel életképtelennek bizonyult.)

Halmos Ádám: A Nyitott Könyvműhely szellemiségében és szerzői gárdájában is tovább él a Libri Könyvkiadóban, döntéseinkért továbbra is mi magunk vagyunk a felelősek, még ha ezen a felelősségen, anyagi értelemben, osztozunk is egymással a jövőben.

Mikorra várhatóak az első, Libri Könyvkiadó néven megjelenő kötetek?

Sárközy Bence: Mivel a legpontosabban átalakulásról beszélhetünk, a Libri Kiadó (vagyis korábbi Nyitott Könyvműhely kiadó) könyvei szeptembertől folyamatosan jelennek meg.

Halmos Ádám: Ősszel közel 20 új kiadvánnyal jelentkezünk, köztük minőségi szépirodalom, életrajz, tudományos ismeretterjesztés és képregény is akad majd. Olyan kínálatot igyekszünk összeállítani, amely hű maradhat a Nyitott Könyvműhely eddigi profiljához, mégis kiterjeszti azt. És, hogy ne csupán a jogfolytonosságot, de a lelki továbbélést is biztosítsuk, úgy döntöttünk, hogy a Libri Könyvkiadó  szlogenje továbbra is fejezze ki a legfőbb értékünket: „Nyitott könyvek, nyitott embereknek.”

Bence, régóta vágyad volt egy profi irodalmi ügynökség létrehozása itthon, ez most hogy áll? Erősíti az, hogy egy kiadó és egy meghatározó könyvkereskedő áll mögöttetek/mellettetek, vagy most egy kicsit háttérbe fog szorulni az ügynökség építése?

Sárközy Bence: Nem szeretném, ha háttérbe szorulna. Dunajcsik Mátyással ugyanúgy dolgozunk az ügynökségen is - mely nem függ össze, a személyünket leszámítva, a kiadóval -, mint eddig. A kereskedéshez pedig értelemszerűen végképp semmi köze. Az elhatározásunk az, hogy a kapcsolatainkat felhasználva, magyar szerzők műveit népszerűsítsük külföldön, és ebből a szempontból mindegy, hogy ki adta ki őket itthon. Ha már kitértem arra, hogy a kiadó esetében a piaci tényezők legalább annyira fontosak, mint a mi lelkesedésünk bizonyos művekért, akkor itt el kell mondanom, hogy az ügynökséget valójában szerelemből csináljuk. A lehető legjobb eredménnyel szeretnénk, de józanul kell látnunk a saját nemzeti irodalmunk - elsősorban a méretéből adódó - külföldi lehetőségeit. Itthoni kiadók felé nem vállalnám a hazai szerzők képviseletét, mert az szerintem éppúgy nehezen védhető üzleti etikai szempontból így, hogy egy kiadóban is érdekelt vagyok, mintha külföldi szerzőket képviselnék a hazai konkurens kiadótársak irányába.




Szekeres Dóra

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
storm storm 2011-10-18 14:46

brr