Lovas Ildikó, Horváth Péter és Tóth Krisztina a 2011-es RID esélyesei

2011. november 21.
Az elmúlt év irodalmi termése alapján a szakmai zsűri az alábbi - ábécésorrendben következő - műveket ítélte a három legjobb közé. A nyertest november 23-án, a PIM-ben rendezett ünnepélyes díjátadón hirdetik ki.

Lovas Ildikó: A kis kavics Regény (Kalligram)

A regény két főszereplője Kozma Léni, a szabadkai tanárnő és Leni Riefenstahl, a hitleri propaganda-gépezet tehetséges dokumentumfilm rendezője, a „két kis kavics”, ahogy magukat nevezik, nevezték. De valóban kis kavicsok vagyunk-e a történelem fogaskerekei között, s ha igen, akkor meg tudjuk-e akasztani a kerekek forgását, vagy összemorzsolódunk közöttük? Talán ez a fő kérdése a regénynek, de még több érdekes kérdést is fölvet: a negyvenfelé közeledő szingli nő helyzete egy vidéki kisváros tanári karában, vagy, hogy gyilkosság áldozata-e az iskola padlásán talált hulla, vagy öngyilkosság történt? Lovas Ildikó korábbi, Spanyol menyasszony c. regénye már az első Rotary Irodalmi Díj 8-as listáján is szerepelt 2008-ban.


Horváth Péter: Bogárvérrel (Áltörténeti)- Regény (Noran Libro)

Horváth Péter regényének főhősét 1485-ben, tizenkét éves korában keresztelik meg, innen indul a cselekmény. Az előzményeket is elmondja a regényhős, de a fontosabb dolgok csak ezután következnek. A regény tehát Mátyás király uralkodásának késői korszakában játszódik; a szereplők nagy várakozással gondolnak az igazságos király halálára, és az őt követő uralkodóra. Még Selmec bányászvároska lakói is belekeverednek a történelembe, titkos események vannak a háttérben, amelyek Corvin János vagy Ulászló cseh király érdekében szövődnek. – Nem történelmi regény, bár sok történelmi utalás van benne, de a történetek egészen máig, saját korunkra mutatnak. Például a főszereplőt besúgónak használó apát manipulációi, s ennek a szerepnek a megszervezése nem minden aktualitás nélküli írói fogás.


Tóth Krisztina: Pixel (Magvető Kiadó)

Az eredetileg költőként induló Tóth Krisztina második komolyabb kísérlete ez a kötet a fikciós széppróza területén, és ahogy költészetének érettebb szakaszában, ugyanúgy immár rutinos prózaíróként is rendkívül tudatos, írói lépéseit előre eltervező-kiszámító alkotónak mutatkozik. Ez nem pusztán egy-egy szöveg megformálását jelenti, hanem az alkotópálya szakaszait átlátó-megtervező művészi idea, elképzelés is ott munkál a művek mögött. Az új novelláskötet fényében előző prózakötetei (tárcanovellák gyűjteményei) is mintha a felkészülést, az előkészületet szolgálták volna erre a könyvre. Nem csoda tehát, hogy a Pixel című kötet első síkján jelentkező rendszert (a testrészek, testtájékok szövegképző motívummá emelését), ha nem is felülírják, de finoman átrajzolják, kibillentik a szövegek szekundér ismétlődései: egy szereplő sorsának, történetének újbóli, esetleg megváltozott nézőpontból vagy idősíkból bemutatott felidézése egy későbbi elbeszélés részletében.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
vria vria 2011-11-23 20:50

Most hallom, hogy Lovas Ildikó kapta meg a díjat A kis kavics című regényéért, ami pedig az utóbbi évek egyik legrosszabb magyar regénye. Még kritikát sem lehet írni róla, olyan unalmas, gyönge és gyatra, ráadásul Leni Riefenstahl a fő témája, ez a nácizmusával együtt rendkívüli asszony, akiről hatalmas monográfiák szólnak, és még mindig túl nagy falat tudománynak, művészetnek egyaránt. Lovas Ildikó kapásból (jelöletlenül) idéz Bach híres, magyarul is olvasható monográfiájából, de az égvilágon semmit sem tesz hozzá a Riefenstahl-recepcióhoz vagy a jelenség megértéséhez, csak összeollóz ezt-azt. A regény második, magánéleti szála pedig el van tolva, a szó minden értelmében, íróilag mondvacsinált és hiteltelen. Az egész mű hányaveti, nemhogy szellemi erő nincs benne, de munka sincs belefektetve. Amennyiben komoly kritikusok szavazták meg ezt a díjat, agyő, ki kell szállni a magyar irodalmi életből, semmi értelme részt venni ebben az értékzavaros mocsadékban. A magyar kritikai életben gondolkozni, fölmérni tilos.