Útlevél-ellenőrzés Ferihegyen: „Azt a sisakot levenné a fejéről?” -

sértődötten gyűröm a táskámba a füles sapkámat.  

A Jerusalem Postban olvasom a gépen: „politikai vihart kavart a könyvvásár nagydíjasának beszéde”.  


Nini azt mondja, készüljek a proxémiás sokkra, mindenki közel fog jönni.  

A szállodánk melletti benzinkút eladója vallási okokból nem nyúl a sörhöz, két méterről egy páncélökölszerű csővel olvassa le az árat.  

Reggel kinézek az ablakon: egy lófarkas kislány sétál el alattunk, a hátán géppisztoly. Vakító fény, mélykék ég, madarak csiripelnek. Február. Megőrültem.  

Egy dühös arab Jeruzsálem óvárosában Nininek: „Nem vagyok az idegenvezetőd és te nem vagy a feleségem.” Ha most a vadnyugaton lennénk! Visszafordulunk.  

A könyvvásár bejáratánál a biztonsági őr: „Hevjú veping?” Nem értem, megismétli, hevjú veping?. Talán a kitűzőm miatt valami fontos embernek, vipesnek néz. Viccelni próbálok: „a kind of”. Szerencsére Nini észnél van: „No, no! We don’t have any weapons!” Hogy fel vagyok-e fegyverkezve? Hát, azt mondják, a szó veszélyes fegyver.



Conflict/Resolution szimpózium, Michnik, Jerofejev, Dubravka, a végső  konklúzió valami olyasmi, hogy az irodalom: háború, a Háború és béke: háború, az élet: háború, minden háború, de aki hitelesen ábrázolja ezt a totális háborút, az a békét szolgálja.   



Dúdolok hazafelé a taxiban: „Ma háború van, holnap béke
de mikor lesz már ennek vége”.

A taxis (Ronen Cohen): „A tengerhez járok bulizni, nem érdekelnek a kövek.”  

Éjjel BL meccs a tévében, az állandó kijelzőn a bal felső sarokban a csapatnevek héber betűs feliratánál 1:0 az eredmény, az időnként felugró központi kijelzőn 0:1 - na vajon miért? (Megfejtések a szerkesztőségbe.) Végeredmény: 1:1, no problem.  

A nők szabályosan, hátrálva jönnek el a Siratófaltól, a férfiak nem. A nőknek kisebb a helyük, kisebb falhosszt kaptak, pedig többen vannak. És betartják a szabályokat. Semmit nem értek, természetesen.  



Egy férfi nem az elérhető  rések valamelyikébe dugja a cetlijét, hanem többszöri próbálkozással felhajítja egy magasban kiálló ereszre. Nézem, tele az a rész feldobált cetlikkel. Rajtam marad a kötelező kölcsön kapedli. 

Csókolózó  pár a buszmegállóban, mindkettő hátán gépkarabély.  

Hevjú  veping? Egy vízvezetékcső és némi műtrágya, ennyi kell a rakétához, ezzel lődöznek át Gázából.  

A különbség: „Jerusalem prays, Tel Aviv plays”. Vagy máshogy: Jeruzsálemben nincs small talk, Tel Avivban csak az van.  



Verekedés az iskolaudvaron, iszonyatos ordítozás, először azt hiszem, valami sport. A kicsi izmos és a nagy kövér. Nézzük őket a bástyasétányról, mint a színházban. A tanáriban a tanárok még az ablakhoz sem jönnek oda - intézzék el maguk. A távolban, az antennák és a szögesdrótok mögött az Olajfák hegye.  

Hogy is van? „Ma béke van és holnap háború,
az ember szíve mégsem szomorú,
ma béke van és holnap háború,
az ember szíve mégse fáj-áj-áj-jáj-jáj.”

Egy kérdés a közönség soraiból: nem ábrándultak-e ki a szüleim a 67-es háború után? Nem.  

Grafiti a Separation Wallon: „Ich bin ein Berliner”.  



Sárga por szitál a Gyehenna-völgy felett, és megszólal az esti müezzin tízezer vatt-tal.   

Sabbath vacsora KJ-nál. „Elképzelni egy életet ezzel a névvel: Kohn Koppány.”  



Baha’i szentély Haifában. Egy női hang: „intim márvány”. Intim márvány, ez mi ez?  

A koldus elkapja a csuklómat, de közben a koldustársával vitatkozik. Nem ereszt, csak úgy lógok róla, mint egy később elvégzendő feladat vagy megoldandó probléma. Proxémiás sokk kipipálva. (Kipálva.)  

„Mielőtt emberek közé ment, egy napig nem evett, nehogy elhányja magát.” (Singer)

Az utolsó  napok gyűjtéséből: Arad, En Gedi, Olga, Báb, Huzat, Hadar – melyik a kakukktojás? (Megfejtések a szerkesztőségbe -értékes könyvjutalmak!)  

Utolsó séta Jaffában. Pólófelirat: „Don’t worry, be Jewish!”.   

Ferihegy, a két határőr Korda Györgyről és pókerleosztásokról beszélget, miközben ellenőrzik az útlevelem.   

„Nincs semmi baj szívem,
azt súgja a szívem,
ebben az országban,
ebben az órában,
ebben a percben

csak te vagy nekem:
a szerelem.”

Garaczi László