hirdetés

Macskát az íráshoz

2018. január 5.

Rupert Thomson David Bowie könyvlistáján, tippek az alkotáshoz híres íróktól, botrány Milo Yiannopoulos könyve körül, elhunyt Aharon Appelfeld izraeli író. – Heti külföldi hírösszefoglalónkat olvashatják Ballagó Mártontól.

hirdetés

Rupert Thomson és David Bowie

Rupert Thomson angol szerző David Bowie-ra emlékezik a Guardian cikkében. Thomson 1969 és 1984 között megszállott rajongója volt Bowie-nak, minden albumot megvásárolt tőle, kívülről tudta az összes dalát, lenyűgözte a show, a smink, a különböző identitásokkal való játék a színpadon. Úgy döntött, a csalódás elkerülése végett sosem nézi meg élőben. Visszaemlékszik, hogy 1997-ben egy kis lakásban élt éppen Rómában, amikor felhívta egy New York-i laptól valaki, hogy interjút kérjen tőle. Azt mondta, interjúsorozatot terveznek, amelyben egy híres művész kérdez egy kevésbé hírest. Majdnem leesett a székről, amikor megtudta, hogy riporter nem más lenne, mint David Bowie. Miért épp David Bowie-ra gondoltak?, kérdezte az Interview magazintól. Mert szerette a The Insult című regényét, hangzott a válasz. Az interjúra azonban sosem került sor. Később, 2010-ben, mikor megjelent Thomson emlékirata – melyben többek közt említ egy bevodkázott éjszakát, mikor megtekintették a Bowie-ról készült dokumentumfilmet –, szép gesztusnak gondolván elküldte Bowie-nak. Válasz ugyan nem érkezett, de nagy meglepetésére Bowie 100 must-read books gyűjteményében helyet kapott a könyve, a The Insult. A David Bowie Könyvklubban, amelyet Bowie fia, Duncan Jones, apja könyvek iránti szeretetének tiszteletére alapított, a 2013-as válogatásból szemezgetnek, mert mint mondja Thomson, az olvasó ugyanolyan fontos, mint a könyv írója, Tarkovszkij szavaival: egy könyv, melyet ezer különböző ember olvas, az ezer különböző könyv.

Fotó: CA/Redferns

Újévi tanácsok az íráshoz

Helen Garden és Travis Elborough a Being Writer című kötetükben összeszedték híres írók tanácsait arról, hogyan kezdjünk el írni egy regényt. A praktikustól egészen a szokatlanig terjedő tippek közül közöltek néhányat a The Guardian oldalán. Hilary Mantel szerint nagy önbizalomra van szükség, kis arroganciára. Az írónak hinnie magában. Tolsztoj és Lovecraft szerint meg kell keresni a megfelelő órát az íráshoz. Tolsztoj a reggeli órákra esküszik, mint Rousseau is, Lovecraft pedig az éjszakát javasolja, amikor az objektív világ visszahúzódik. Miranda July arra hívja fel a figyelmet, hogy sohasem szabad aggódni a rossz tervek miatt, a rossz tervből is kisülhet jó könyv. F. Scott Fitzgerald szerint írás közben nem jó inni, hiszen a likőr lelassítja az agyat, és a regényhez szükség van a mentális gyorsaságra. Zadie Smith pedig egész egyszerűen azt javasolja, hogy offline üzemmódba kell állítani a számítógépet, hogy ne lehessen internetezni. Faulkner szerint mindent el kell olvasni, Mansfield azt állítja, jobb írni bármit, mint semmit, Hemingway megállásra biztat, mint mondja, a tudatalattink aközben is dolgozik. A legérdekesebb tanácsot Muriel Spark adja, aki azt javasolja, hogy mikor az ember leül az íróasztalához, előtte vegyen egy macskát, tegye le maga elé az állatot, akinek a jelenléte, dorombolása, alakjának kontúrjai az asztali lámpa fényénél igen megnyugtató, és a koncentrációra rendkívül jó hatással van, így az alkotás is jobban fog menni.

Fotó: The New York Times

Botrány Milo Yiannopoulos körül

Milo Yiannopoulos szélsőjobboldali író (akinek meghívása a Budapesten szervezett, Európa jövője konferenciára, nagy botrányt kavart itthon) a Twitter már többször letiltott, most beperelte kiadóját, a Simon & Schustert 10 millió dollárra szerződésszegés miatt, miután a kiadója visszalépett egy hangfelvétel napvilágra kerülése miatt, amelyből kiderül, hogy Yiannopoulos támogatja a fiatal fiúk és idősebb férfiak pedofil kapcsolatát. A tárgyalás során kikerültek Mitchell Iver szerkesztő megjegyzései Yiannopoulos Dangerous című könyvéről, amelyek legtöbbször uszítónak, diszkriminatívnak ítélik Yiannopoulos kijelentéseit. Van, ahol csak ennyit jegyez meg nagybetűvel: „DELETE UGH". A kiadó azzal védekezik, abszurd módon, hogy a könyvben érvelési hibák vannak, és emiatt állították le a forgalmazást.

Fotó: Reuters

Elhunyt Aharon Appelfeld

Aharon Appelfeld izraeli író 85 éves korában hunyt el január negyedikén, csütörtökön Tel-Avivban. A népszerű és elismert Appelfeld szemtanúja volt anyja megölésének a II. világháború elején, apjával a csernovici gettóba deportálták, onnan munkatáborba került, ahonnan megszökött, majd egy évig bujkált. Appelfeld a holokausztról egyszerre volt képes úgy írni, mint egy gyermek, miközben a koncentrációs táborok szörnyűségeit is hűen adta át műveiben – írja a The New York Times. Badenhein 1939 című könyve a legismertebb, mesterműnek tartják, magyarul az Európa adta ki 1989-ben, fordítója: Dobrás Zsófia. Appelfeld termékeny író volt, aki szinte minden évben kiadott egy könyvet, és 1981 és 2011 között legalább tizenhat könyvét fordították angolra. Appelfeld 1932. február 16-án született egy romániai (bukovinai) településen, Csernovic (Csernyivci / Czernowitz) közelében, holokauszt-túlélő, a legjelentősebb izraeli írók egyikeként tartják számon. Holt vágányok című műve 2003-ban az Ulpiusnál, Báti Júlia fordításában, Egy élet története című regénye 2005-ben a Park Kiadó gondozásában jelent meg, Stöckl Judit fordításában.

Fotó: babelio.com

Ballagó Márton

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.