hirdetés

Adolf és Adelma, avagy a lélekiránytű

Pelle János: Lelkek iránytűje, Minerva, 2018

2018. szeptember 15.

Pelle János dokumentumregénye, A lelkek iránytűje, a honi spiritizmus e különleges világába kalauzol bennünket. Pelle több históriát is elmesél nekünk, egy Szerb Antal-i hangulatú keret-mesére fűzve föl elképesztő történeteit. – Magyar László András recenziója Pelle János A lelkek iránytűje című könyvéről.

hirdetés

A holtak utáni vágy és a tőlük való rettegés szülte kísértethit egyidős az emberiséggel. Ez a hit szinte a világ minden pontján megtalálható, és nem csak mágikus eljárások, temetkezési szokások, haláljelek, síremlékek, hanem a kémia, az építészet, az irodalom és a képzőművészet létrejöttében is fontos szerepet játszott.

Minden kor, minden társadalom kialakítja a maga holtakkal kapcsolatos hiedelemvilágát és viselkedésformáit: igencsak jellemző és árulkodó, hogy egy-egy társadalom, közösség vagy kultúra miként viszonyul halottaihoz.

A kísértethit a holtakkal kapcsolatos hiedelmeknek csak egyik lehetséges típusa. Ott azonban, ahol megjelenik, mindig azt jelzi, hogy az adott kultúra ideológiája nem fordít elegendő figyelmet a holtak világára, pontosabban arra a szoros viszonyra, amely a holtak és az élők között mindmáig fönnáll.

Az újkori spiritizmus a 19. század felvilágosult és egyre materialistább közegében született, és kora társadalmának hű tükre, uralkodó világképének pedig egyenes következménye volt. Jellemző módon születési dátuma is pontosan ismert: 1848. március 31-én jött napvilágra, midőn az amerikai Hydesville faluban, a két Fox nővér kopogtató szellemeket észlelt, és velük állítólag sikerrel föl is vette a kapcsolatot. A spiritizmus a következő években az egész nyugati világot meghódította, médiumok, asztaltáncoltatások, Poltergeistek és halottlátók történetei árasztották el a médiát, a szellemidéző szeánsz pedig az arisztokráciától a proletariátusig minden réteg kedvelt esti programja lett.

A spiritizmus eközben arra is kísérletet tett, hogy, megfelelve kora követelményeinek, egzakt tudománnyá váljék, illetve hogy tudományos magyarázatot adjon az általa valóságosnak vélt tényekre és tapasztalatokra. A szellemidézés divatja – kisebb hullámzásokkal – nagyjából az I. világháborúig tartotta hatása alatt a nyugati világot, majd lassan, bár nem teljesen, elenyészett.

A modern kísértethit azonban nem csak idegbeteg idős hölgyek lelkén, hanem az európai művészeten, a tudományon, a filozófián, sőt a mindennapi politikán is mély nyomokat hagyott, amint azt a tragikusan fiatalon elhunyt Tarjányi Eszter néhány éve megjelent remek könyvéből (A szellem örvényében) is tudhatjuk. Azt azonban kevesen tudják, hogy létezett magyar nemzeti spiritizmus is.

Pelle János dokumentumregénye, A lelkek iránytűje, a honi spiritizmus e különleges világába kalauzol bennünket. Pelle több históriát is elmesél nekünk, egy Szerb Antal-i hangulatú keret-mesére fűzve föl elképesztő történeteit. Ezek a mesék azonban nem a bennük szereplő látomások és kísértethistóriák miatt elképesztők, hanem azért, mert valóságosak! Hiszen valóban megtörténtek egykor, a mi minden Poltergeistnél és lidércnél hihetetlenebb és meghökkentőbb országunkban.

Pelle főszereplői egytől egyig szintén valóságos személyek. A regényben a magyar spiritizmus atyja vagy inkább nagyatyja, a jóságos Grünhut Adolf doktor bácsi, a tündéri arisztokrata-médium Vay Adelma, a megfoghatatlanul zseniális Tóvölgyi Titusz, a Mészáros utcában transzportációs labort működtető és szellemmúzeumot fenntartó nyugalmazott fővegyész, Chengery-Papp Elemér, illetve a magyar zsidók százezreit a szellemek segítségével valóban megmentő Török Sándor író játssza a főszerepet. Mellékalakokként pedig rendőrkapitányok, csalók, kormányzók, nyomozók, öngyilkosok, odaégett lakodalmasok, elmebetegek, médiumok, derék antropozófusok és ármányos teozófusok, lemészárolt szerb királyok és Visegrádi utcai antikváriusok jelennek meg e mulatságosan izgalmas, kellő iróniával megírt könyv lapjain, amelyet letéve csupán egyetlen kérdésünk marad: vajon ebben a – túlságosan aktív és napjainkat is tönkre tévő – kísértetekkel teli országban hogyan tudtuk mindeddig életben maradni? S egyáltalán, biztos, hogy nem vagyunk mi is kísértetek?

Pelle János: Lelkek iránytűje. Dokumentumregény a szellemek világáról. Budapest, Minerva, 2018. 156 p., 2490 Ft.

Magyar László András

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.