hirdetés

Majd mi megmondjuk - Szépírók, ha összejönnek

2012. április 17.

Van-e mondanivalója kortárs íróinknak a gyerek- és ifjúsági irodalomról? Erre a kérdésre kapott meglehetősen nyugtalanító választ az, aki ellátogatott a Szépírók Társaságának nyolcadik irodalmi fesztiváljára. - Nagy Boldizsár tudósítása.

hirdetés

A gyerekirodalommal foglalkozó szakma sokszor, sok formában elmondta már, mit gondol a kutatási területéről: évek óta rendszeresen összegyűl ugyanaz a néhány ember, hogy eszmét cseréljen, vitatkozzon, sajnálkozzon, új terveket szőjön, álmokat valósítson meg, és néha együtt, közös erővel, máskor pedig külön utakon, de életben tartsák ezt a fontos terepet. A mostani rendezvény amiatt volt rendhagyó és izgalmas, mert a megszokott szereplők és témák helyett a kortárs "felnőtt" irodalom nagy arcai is jelen voltak. Olyanok is, akik írtak már kimondottan gyerekkönyvet, olyanok is, akikre rá lehet fogni, hogy azt írtak, meg olyanok is, akikre még ráfogni sem lehet, viszont szívesen eljöttek beszélgetni.

Meseutca - Csapody Kinga fotójaHogy mennyire zavarba ejtő még ma is egy ahhoz hasonló kérdés, hogy "Mit gondolsz, milyen a jó gyerekkönyv?", az két teljes napon át jól érezhető volt a PIM előadótermében. Sokféle választ kaptunk a kérdésre, én csak a legérdekesebbeket emelném ki a beszélgetésekből. Darvasi László (Trapiti, Virágzabálók, de ezt úgyis mindenki tudja) például a közönség nagy megdöbbenésére nem irodalmi, esztétikai kritériumokat emelt ki, hanem azt mondta, szerinte egy gyerekeknek szóló mű esetében az a legfontosabb, hogy segítsen feldolgozni a szorongásainkat, traumáinkat és megérteni ezt az országot, amiben élünk. Az író azt mondta, a külföldi trendek nem érdeklik, nincs arra ideje sem, hogy azt figyelje, mivel foglalkoznak, mit olvasnak ma a fiatalok, szerinte ez nem is fontos, a mai "problémákra" kell választ adni. Lakatos István, friss IBBY-díjas szerző (Dobozváros) közbeszólt: ő figyeli a trendeket, de csak azért, hogy tudja, mit ne írjon. Aki olvasta díjnyertes regényét, az tudja, mire gondolt Lakatos: nála csak úgy hemzsegnek a "külföldi trendek", használja őket, és nem is mindig fölényesen, inkább tisztelettel, sőt, rajongással, majd csavar rajtuk néhányat a rend kedvéért és új jelentést ad nekik - így közeledik nála egymás felé popkultúra és szépirodalom. Böszörményi Gyula (akinek meseregénye, a Gergő és az álomfogók óta talán senki nem írt jobb meseregényt itthon) egészen ellentétes véleményen van, mint Darvasi: a trendeket szerinte figyelnie kell egy írónak, fel kell őket dolgozni valahogy, kell rájuk reagálni, a hangsúly azon van, hogyan teszi ezt az ember.

Meseutca - Csapody Kinga fotója
Egy másik beszélgetésben Kukorelly Endre (aki a Samunadrág című verses kötettel iratkozott fel a gyerekkönyvszerzők listájára) egyenesen azt mondja: arra kellene törekedni, hogy az olvasást élvezeti cikként adjuk el és első lépésként le kellene cserélni a korosztály számára "unalmas, érthetetlen és nevetséges" kötelezőket olyan könyvekre, amelyeket tényleg szívesen olvasnak a gyerekek. László Noémi (aki a Labdarózsa című kötettel kifejezetten a gyerekekhez és, ahogy ő  mondja: a szülőkhöz szólt) hozzátette: szerinte nagy szerepe van ebben az illusztrációnak is, ami olyan, mint "a csomagolás, a ruha". Nem kis felháborodást keltett ezzel azok között, akik a gyerekirodalmi szakmát képviselték a rendezvényen és persze az illusztrátorok is a hajukat tépik rendszeresen a hasonló véleményektől, de végül goyrsan felejtette mindenki ezt a félmondatot, Vámos Miklós (aki bevallotta, hogy egyetlen gyerekkönyvét, a Dr. Orángutay Tivadart ő nem tartja jónak) ugyanis kifejtette, hogy az illusztráció szerinte egyenesen káros, mert a gyerek nem képzeli el az olvasottakat miatta. "Az illusztráció csak egy trend most, amit erőltetnek a kiadók" - hangzott el az ominózus mondat. Védekezni nem volt lehetőség, mert még sok szépíró várt arra, hogy elmondja a véleményét.

Meseutca - Csapody Kinga fotója
Az egyik legszimpatikusabb ezek közül Horváth Viktoré volt (aki a Török tükör sikere után most meseregényt írt a Diótörő alapján), ő ugyanis felvetette a kérdést: vajon van-e egyáltalán szükség arra, hogy elkülönítsünk egy külön területet az irodalmon belül a gyerekeknek? Ő ugyanúgy ír gyereknek és felnőttnek egyaránt: ahogy mondja, azon dolgozik, hogy mozgást indítson el a világok között, hogy beindítsa a közeledéseket. És miközben hosszú órák teltek el azzal, hogy a nagy szerzők sorban felsorolták a pódiumon a kedvenc gyerek- és ifjúsági könyveik címét (ez ugyanis visszatérő kérdés volt a beszélgetések során és nagyjából mindenki a Winnetou-t emlegette), vagy arról beszéltek, hogyan szoktak otthon mesélni (néha könyvből, néha úgy, hogy beteszik a Kisvakond DVD-t), a közönség kezdett a beszélgetések helyett inkább arra figyelni, milyen jó is, hogy itt vannak ezek a "nagy" emberek. Hogy végre nem az a maroknyi ember követeli a figyelmet és egynejogúságot, akik szoktak, hanem leereszkedtek hozzánk végre ők is, az igazi irodalom képviselői - és még ha furcsa dolgokat is mondanak néha, de legalább meg lehet velük inni egy kávét a műsor után. És már ez is valami.

Fotók: Csapody Kinga / Meseutca

Nagy Boldizsár

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.
antibes antibes 2012-04-20 09:47

A konferenciából a nagyon sok minden kimaradt. Időnként úgy éreztem magam, mintha egy alternatív valóságba érkeztem volna, ahol a gyerekek (és a felnőttek) olvasnak, a legnagyobb probléma pedig az, hogy a kötelező olvasmányok nem megfelelőek.
És Vámos Mklós tényleg azt mondta.

vamosmmmm@gmail.com vamosmmmm@gmail.com 2012-04-18 17:52

Bocs, félkészen küldtem el, rossz gombot nyomva.

Barátaim! Én azt mondtam: NEM BIZTOS, HOGY OKVETLENÜL KELL ILLUSZTRÁCIÓ. Ezt sem általában, hanem "A csillagok világa" esetében. Remélem, nem biztos, hogy okvetlenül ilyen pontatlanok a tudósítások.

Vámos Miklós

vamosmmmm@gmail.com vamosmmmm@gmail.com 2012-04-18 17:49

Barátaim! Én azt mondtam: NEM BIZTOS, HOGY OKVETLENÜL KELL ILLUSZTRÁCIÓ.

Kicsizsófi Kicsizsófi 2012-04-17 21:35

A címben szereplő nyugtalanító válasszal egyetértek. Nem tartom jó ötletnek, a gyerekek szembesítését az országos gondokkal. A történelem során sok nemzedék ugyanazokat a hibákat követte el, az új generációnak esélyt kellene hagyni, hogy máshogy képzeljék el a jövőjüket.
Továbbá felvetnném a kérdést, hogy miért nem beszélnek, az alsó osztályos olvasókönyvekbe bekerült tartalmak minőségéről.

sztojkovics pikszi sztojkovics pikszi 2012-04-17 14:48

(A Török tükör mintha Horváth VIKTOR műve lenne.)