hirdetés

Előkerült felvétel Marcel Proustról

2017. február 17.

Marcel Proust filmen, Mircea Cărtărescu, román író személyes hangú írása a bukaresti tüntetésekről a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, film készül Virginia Woolf és Vita Sackville-West szerelméről. – Heti hírösszefoglalónkat olvashatják.

hirdetés

Az első előkerült filmfelvétel Marcel Proustról

Az 1904-es felvétel egy esküvői társaságot ábrázol. Egy templomból sétálnak ki. Proust a film 37. másodpercében jelenik meg szürke felöltőben és keménykalapban. Hetykén szalad el a vonuló esküvői tömeg mellett.

Proustról számos fénykép készült, de ez idáig nem került elő olyan film, amelyen szerepel. Az 1 perc 11 másodperc hosszúságú fekete-fehér felvételt a francia Le Point magazin tette közzé.

A felvételt Jean-Pierre Sirois-Trahan, kanadai professzor találta. A film Proust jó barátjának, Armand de Guiche esküvőjét dokumentálja. A menyasszony Élaine Greffulhe volt, aki egyébként annak a Robert de Montesquiou-nak a második unokahúga, aki Az eltűnt idő nyomában egyik fontos szereplőjét, Charlus báró alakját ihlette.

Érdekes, hogy míg minden férfi vendég fekete kabátban és cilinderben vonul a párja mellett, Proust szürke felöltőben és keménykalapban siet el a tömeg mellett. (Forrás: Guardian.)

Mircea Cărtărescu a Frankfurter Allgemeine Zeitungban a bukaresti tüntetésekről

Mircea Cărtărescu román író, költő, a nyolcvanas évek irodalmi nemzedékének egyik legmeghatározóbb alkotója személyes hangú cikket közölt a FAZ-ban a romániai tüntetésekről.

Bukarest utcáin demonstráló százezrekről, a szervezett korrupcióról, a hatalmi arroganciáról, félelemről, Vaclav Havel példájáról ír.

Leírja, hogy az ő generációja milyen ínséges időket élt meg, és senki nincs, aki ezért egy személyben felelős lenne. „Mindnyájan vétkesek vagyunk azért, hogy Európa úgy néz ki, mint Rimbaud részeg hajója”. A mi hibánk a Brexit, és hibásak leszünk a „Frexitért”, és vétkesek vagyunk, hogy háború elől menekülő embereket hagyunk meghalni, mondja Cărtărescu.

A kép forrása: Wikipedia

Ha a pártok tehetetlenek, a legkevesebb, hogy mi az utcára megyünk; az elmúlt héten százezrek vonultak Bukarest utcáira, olyanok, akik nem csak négyévente akarnak polgárok lenni – írja a publicisztikában. Azt mondja, a gyermekeikkel mennek demonstrálni, mert ők azok, akikért tüntetnek. "Az én generációmnak senki nem mutatta meg, mi az, hogy méltóság és ellenállás, most tanuljuk, együtt."

Cărtărescu a nyolcvanas évek román irodalmi nemzedékének egyik legfontosabb alkotója. Verseinek és regényeinek nagy része magyarul is olvasható. Világszerte ismert regénye a Nostalgia, mely magyarul Sóvárgás címmel jelent meg 1997-ben.

Életrajzi film készül Virginia Woolf és Vita Sackville-West szerelméről

A film rendezője Chanya Button, forgatókönyvírója pedig az az Eileen Atkins, aki 1995-ben drámát írt a két nő kapcsolatáról. Sackville-Westet Gemma Arterton, Woolfot Eva Green alakítja, írja a Huffington Post

A kép forrása: The Huffington Post

A forgatókönyv kettejük levelezésén alapul, s 1927-ben és 1928-ban játszódik. Woolf nem először kerül vászonra, a legendás Az órák című filmben Nicole Kidman alakította.

Ottilie Mulzet recenziója Evelyn Dueck könyvéről, a L’étranger intime-ről

A L’étranger intime a Paul Celan-fordítás francia hagyományát dokumentálja és elemzi. Ottilie Mulzet a magyar irodalom kiváló fordítója. A kritika az Asymptote Journalon olvasható.

Mulzet szerint Dueck szövege a fordítói gyakorlat jelentős és megkerülhetetlen dokumentuma lehet. Celan példája azért is nagyon releváns, mert a huszadik század legtöbbet fordított költőjéről van szó.

Dueck a 70-es évektől napjainkig elemzi a francia Celan-fordításokat. Celan németen kívüli német nyelvéről ír, kisebbségi irodalomról, elemzésének elméleti hátterét Roman Jakobson, Ernst-Norbert Kurth, Paul de Man, Martin Buber, Emmanuel Levinas és Gilles Deleuze adják. Deleuze és Guattari rizómaelméletét és a kisebbségi irodalommal kapcsolatos teóriáit fejlesztené tovább a versfordításban.

Elemzésében Kertész Imre prózája fő igazodási pont. Dueck szerint Celan lírai nyelve mellett Kertész Imre prózanyelve az az európai irodalomban, ami az Auschwitz-trauma perspektívájából szólalt meg. (A kép forrása: Wikipedia.)

A leadkép forrása: Le Point.

 

Mészáros Gábor

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.