hirdetés

Mary Oliver: Gombák, Vakondok és más versek

2019. január 23.

Bár ez az az erdő, amelyet szeretsz, / ahol újra él a titkos neve / minden halálnak – e csoda / nem a körforgás kedvéért munkálkodik, / hanem a sűrű, forró megújulás érdekében. – A nemrég elhunyt Mary Oliver öt versét olvashatják Gyukics Gábor fordításában.

hirdetés

Gombák

Az eső, és utána
a szél hűvös
erszényű ajkai
húzták ki
a földből őket –
vörös és sárga koponyák
törnek fölfelé
levelek között,
fűszálak között,
homokszemek között; döbbenetes
hirtelenségük,
nyugalmuk,
nedvességük, megjelenésük
őszi reggeleken, néhány
egypatájúan
egyensúlyozik a földön,
a többi duzzadtan, kívánatosan
bukkan fel –
akik ismerik,
együtt sétálva választják ki
a kedveset a csillogók,
mágusok, galambgombák,
párducgalócák
csoportjaiból,
a szakadozott fátyolú
cápafehér gyilkos galócák
ártatlan cukorkának tűnik
bár paralízissal tele:
enni
olyan, mint dülöngélni
oly gyorsan, mint a gombák,
amikor túl vannak a tökéletességen,
és egy éjszaka alatt
visszacsúsznak az eső
ragyogó mezejére

Vakondok

A levelek alatt,
a föld laza
felső rétege
alatt vannak – gyorsak,
mint a bogarak, vakok,
mint a denevérek, szégyenlősek,
mint a vadnyulak, mégis
kevesebbet látni őket,
mint ezeket –
az almafagyökér
fakó koszorúi,
a sziklapolc, a rovar-fészkek
és a fekete rétek borsos gumói között
telis-tele édesebbnél édesebb eleséggel:
tavaszi virágok.
Mező mezőt követ
látni hosszú,
magányos sétájuk
erezeteit, de az eső
még ezt a csekély
nyomukat is beszennyezi –
oly nyughatatlanul,
oly elegánsan,
oly akarattal folytatják,
generáció generációt követ,
semmit létre nem hoznak,
csupán rövid életüket,
ahogyan élnek és halnak,
erőszakosan nyomulnak,
makacs orrukkal
az egész föld ellenében,
ízletesnek
találják.

Büdös káposzta

És most, midőn a vasperemek
eltűnnek a tavacska felszínéről,
páfrányokról és virágokról és kitárulkozó
új levelekről álmodozva érkezel,
a hetyke
fehérrépa szívű büdös káposzta
felköti csomós leveleit
a hideg sáron át.
Mellé térdepelsz. Rémes a szaga,
és árad szégyentelenül, felhívja
magára az állandóan fröcskölődő
protein figyelmét. Durva
zöld üregei ijesztőek és vastag
fészkelő gyökerének gondolata makacs
és erőteljes, mint az ösztön!
Bár ez az az erdő, amelyet szeretsz,
ahol újra él a titkos neve
minden halálnak – e csoda
nem a körforgás kedvéért munkálkodik,
hanem a sűrű, forró megújulás érdekében. Nem
gyengédségből, nem vágyakozásból, hanem merészen és
izomból
a múlt rombolja le a fagyott vízesést.
Páfrányok, levelek, virágok, az utolsó kényes
finomítások, elegánsan és könnyedén a felemelkedésre
és a virágzásra várnak.
Nem feltétlenül kellemes az, ami jelzi az ösvényt.

Pókháló

Tehát ez a félelem.
A sötét pók
a deszka alá iszkol.
Nézem a vérgyöngyöket bőrömön,
és sebesen gondolkozom:
az utolsó dollár,
az utolsó szelet kenyér,
az ajtó alatt sistergő villám.
Nem tudom, fáj-e vagy nem,
de úgy hiszem, igen.
Emlékszem a denevérre, amit
évekkel ezelőtt a padláson találtunk,
hogy kimerült a lógó partvisok közt,
nem sejtvén, hogy elengedjük.
Felállok, hogy lássam, tudok-e járni.
Tehát ez a félelem.
Kinyílik
a csapóajtó; a homályban
megmozdulnak a függönyök,
mintha csontjai lennének a szélnek.

Átkelés a mocsáron

Íme a végtelen
nedves, vaskos
kozmosz, a minden
közepe – az aranyrög
sűrű nedvben, kusza
ágak-bogak,
a sötét tüskés elhalóan
böffenő ingovány. A
mocsár ez,
küzdelem,
bezártság –
ösvénytelen, egyöntetű,
társtalan mocsár. Halvány
eresztékeiknél összekoccannak
csontjaim, próbálom
megvetni lábamat, ujjaimat,
elmémet
a nyálkás kereszteződéseken,
mélységeken, a némán
sötétbe süppedő
halmokon, a pangó
földkotyvalékon. Nem nedvesnek, inkább
festékesnek, csillogónak
érzem magam
a kövér füvű
sárban, a föld
nedvdús
velejében – egy szegény
száraz bot még egy
esélyt kap a rigolyás
mocsári víztől – egy ág
amely még most is, évek múltával
gyökeret ereszthet,
csírázhat, lombot hajthat, bimbózhat –
lélegző levélpalotává
varázsolhatja életét.

Gyukics Gábor fordításai

Az első három vers eredetileg a Látó, az utána következő két vers a Nagyvilág folyóiratban jelent meg.

Mary Oliver – ford. Gyukics Gábor

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.