hirdetés

Meghalt Ámosz Oz

2018. december 28.

2018. december 28-án, pénteken, 79 éves korában meghalt Ámosz Oz világhírű izraeli író – közölte a hírt a The Jerusalem Post című izraeli lap online kiadása.

hirdetés

„Ámosz Oz, a legismertebb kortárs izraeli író, akinek műveit több mint negyven nyelvre fordították le, pénteken hunyt el. Lánya tájékoztatása szerint rákbetegségben halt meg. Az Izraelben a nemzet lelkiismeretének tartott író prózája erősen kötődött a szürrealizmus irányzatához. Mind szépirodalmi műveiben, mind esszéiben kitűnt tematikai sokszínűsége és nyelvi virtuozitása. Ámosz Ozt rendre az irodalmi Nobel-díj várományosai között emlegették, 2007-ben megkapta az Asztúria Hercege díjat. 2010-ben a Budapesti Könyvfesztivál vendége volt, ő vehette át a Budapest Nagydíjat. Magyarul megjelent művei között van a Miháél, Miháél, a Fekete doboz, a Félálom, a Rímek életre, halálra, a Párduc a pincében és minden idők legnépszerűbb izraeli családregénye, a Szeretetről, sötétségről" – írja az MTI.

Fotók: Valuska Gábor

„Ámosz Oz 1939-ben született Jeruzsálemben, lengyel és litván bevándorlók gyermekeként. Csupán 12 éves volt, mikor édesanyja öngyilkosságot követett el, a fiú pedig két évvel később megszakította kapcsolatát apjával és egy kibuchoz csatlakozott, ahol harminc éven át élt. Ekkor vette fel új vezetéknévként az Ozt, mely bátorságot jelent.
Ugyan nagyapja költő volt és apja is rajongott az irodalomért, Oz lázadásból elfordult az írástól, és földművesnek állt a kibucban. Elmondása szerint nehezen illeszkedett be és a kétkezi munkát is nehéz volt megszoknia, kitartása megmaradt. Végül mégis a gyökereihez sodorta vissza az élet, s bár már a New York Timesban publikált és ismerték mint írót, továbbra is felszolgálóként kereste kenyerét egy kibuci kávézóban. Szerény ember, aki szívesen nyilatkozik és örül, ha személyét nem azonosítják a karaktereivel.
Pályafutását politikai cikkek publikálásával kezdte, első önálló kötete egy 1965-ös novellagyűjtemény, a Where the Jackals Howl. 1966-ban jelent meg első regénye, az Elsewhere, perhaps. Jelentős hatást gyakorolt műveire Sherwood Anderson Winesburg, Ohio című novellagyűjteménye. Azt vallja, a kíváncsi ember jobb, mint a nem kíváncsi, gyerekkora óta nyitott szemmel jár, megfigyeli a körülötte lévő embereket és elképzeli azok életét. Az emberi természetet műveiben empátiával és humorral kutatja és rajzolja meg. Hite szerint íróként nem a tanítás, hanem a történetmesélés a feladata. Könyvei mégis morális kérdéseket firtatnak, s gyakran boldogtalan családok sorsa áll fókuszukban" – írtuk róla korábban.

Ámosz Oz 2010-ben a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt. Ez alkalomból Szekeres Dóra készített vele exkluzív interjút, melyben többek közt ezt mondja: „Figyelem az embereket, megvizsgálom őket, gesztusaikat, ruhájukat, elkapok egy-egy részletet a beszélgetéseikből, és elképzelem, milyen lehet az életük. Nagyszerű szórakozás ez, mindenkinek ajánlom, hogy képzeljük el, milyen lehet a másik, mert ez az emberi létezés egy szélesebb rétegébe vezet minket. Nagyon sok éve írok családokról, főleg szomorú családokról, ez a legfontosabb témám. Ha egyetlen szóban kellene megmondanom, miről szólnak a könyveim, akkor azt mondanám, hogy családokról, ha két szót mondhatnék, akkor azt mondanám, hogy boldogtalan családokról. Ha pedig három szót kapnék, akkor már azt kérném, hogy inkább olvassák el a könyveimet."

„A mikrokörnyezetből építkező elbeszélés, a sorsok mélyén lapuló fájdalom, a tehetetlenség kínzó érzése, a lassú leírások, a hétköznapok őrlő egyhangúsága kínált perspektívát a fiatal szerző számára, hogy élményanyagára rálásson, egyszersmind elbeszélői módszert is kapjon hozzá. Olyan, magyarul is olvasható művekben vetett számot gyerekkora, az államalapítás körüli izzó szenvedélyek, az anya elvágyódása és a szülők elromló házasságának tapasztalataival, mint A Gonosz Tanács Hegye, a Mikáél, Mikáél, s az európai gyökerű izraeli értelmiségi vívódásaival, csetléseivel-botlásaival és hontalanság-élményével, mint Félálom című regényében. (...) Ámosz Oz sokat publikáló író: közel húsz könyve és több mint négyszázötven esszéje, cikke jelent meg. Neve és műve, nem függetleníthetően baloldali értékrendjétől és következetes kiállásától az izraeli–palesztin megbékélés mellett" – írja róla Szántó T. Gábor. Szeretetről, sötétségről című művébe ITT olvashatnak bele a Literán.

„Él bennem egy valóságos álomkép: egy hosszú téli estén, az ablak mellett ül az olvasó, aki miközben olvas az adott könyv társszerzője is lesz. Az olvasás ugyanis alkotás és elemi öröm. (...) Nyugodtan mondhatom, hogy a nyelv szerelmese vagyok. A szavak hatnak rám, ezért is bízok abban, hogy másokra is hatnak. Akár az én szavaim is. A politikában, és a történelem rendjében nem tudok hinni, de a szavak erejében igen" – nyilatkozta Budapesten, a 2010-ben rendezett könyvfesztivál sajtótájékoztatóján. A vele készült exkluzív interjúnkban mondja: „Számomra az írás olyan, mint az álom, s közben nincs lehetőségem eldönteni, hogy álmodom-e vagy nem. Minden éjjel álmodom és minden nap írok. Talán mindkettő egy tőről fakad".

Litera / MTI

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.