hirdetés

Meghalt Choli Daróczi József

2018. május 12.

Életének 79. évében elhunyt Choli Daróczi József cigány író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő, újságíró – tudatta a hírt a család a RomNettel. A magyarországi cigány irodalom egyik legismertebb alakja 1939. május 26-án született a Hajdú-Bihar megyei Bedőn, a halál 2018. május 12-én, szombat délután érte.

hirdetés

Choli Daróczi József „a Nép tanítója volt, megszámlálhatatlan ifjúsági és gyermektáborban, tanodákban, szakkollégiumokban, főiskolákon és egyetemeken oktatta a romákat és a nem romákat a cigányság történelméről, kultúrájáról, nyelvéről. Verseit, írásait számtalan versmondó versenyen mondták kisdiákok és felnőttek egyaránt", emlékezik róla a RomNeten Hidvégi-B. Attila.

Choli családja a romániai Máramaros környéki Királydaróc községből származik. Choli Daróczi József 1939. május 26-án született Bedőn. Az első két általános iskolai osztályt még román nyelvű iskolában járta, majd '48-tól magyar nyelvű osztályba került. Szülőfaluját tizenévesen nővérével együtt elhagyta, mint írta: „Attól kezdve egy csomó véletlenen múlott az egész, hogy én most nem alkoholista utcaseprő vagyok..." A 25. számú Állami Építőipari Vállalatban lett segédmunkás, majd a Várpalotai Szénbányászati Trösztnél vájártanuló volt, majd a 3 év letelte után úgy döntött, hogy a Tatabányai Bányászati Trösztben folytatja a munkát. Egyik bányásztársával a jobb és könnyebb élet reményében disszidálásra szánták el magukat. Szombathely mellett kísérelték meg a szökést, aminek az lett az eredménye, hogy társa aknára lépett és megsebesült, Cholit is elkapták, letartóztatták. 10 hónapos börtönbüntetést kapott. A politikai foglyok közé rakták, Antall József volt miniszterelnökkel került egy cellába. A hatvanas évek elejére családja felköltözött Budapestre. Szabadulása után követte őket.

Mivel öt osztálya volt és vájár szakképesítése, nem túlságosan válogathatott a munkalehetőségek közül. Segédmunkás lett a Csepel Vas- és Fémművekben. Ez az időszak volt élete egyik sorsfordítója. A gyárban kihelyezett tagozatokon, úgynevezett dolgozók iskolájában biztosították a munkások számára a képzési lehetőséget. Choli esti tagozaton hamar elvégezte a nyolc osztályt, majd átjelentkezett a Jedlik Ányos Gimnáziumba, ahol nyomban második osztályban kezdhetett.

Élete következő sorsfordító eseménye egy irodalmi röpdolgozat írásakor történt. József Attila anyaversei volt a téma. Tanára a gimnázium faliújságján közzétette a fordítását, majd később a Nagyvilág világirodalmi folyóiratban közölte Bellér Béla a versfordítást. Ezután folyamatosnak mondható Choli irodalmi tevékenysége főként a Nagyvilág, Világosság című lapokban. Első önálló szerkesztésű kötete 1979-ben jelent meg Uzhe Jilesa, Tiszta szívvel címmel, majd a Fekete korall, ami cigány költők antológiáját tartalmazza.

Choli Daróczi József 1975 óta tagja a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, szerkesztette a Romano Nyevipe, az Amaro Drom és a Rom Som nevű lapokat. Számos publikációja, verse jelent meg cigány és magyar nyelven egyaránt. A Cigány-magyar kisszótár, a lovári nyelvkönyv – Zhanes romanes? - megjelenésükkor egyedülállónak számítottak.

Elsőként fordította le a Biblia Újszövetségi részét cigány nyelvre.

A Csavargyár utcai munkásszálló kulturális igazgatója, majd 1985-86-ban a Pozsgay-féle Hazafias Népfront felügyelete alatt működő Országos Cigánytanács vezetője lett. 1987-88 a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének ügyvezető titkára, aztán a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetség elnöke, később a X. kerületi Cigány Koordinációs Bizottság titkára lett, rendszerváltás után a X. kerületi Cigány Önkormányzat elnöke.

A pedagógus pályára 1994-ben tért vissza, a Zsámbéki Apor Vilmos Főiskola adjunktusaként dolgozott, romológiát, cigány nyelvet, történelmet tanított. Innen vonult nyugdíjba.

Fontosabb elismerései: Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje – 1999, Oktatási Minisztérium Apáczai Csere János-díja – 2003, Kisebbségekért Díj – 2005, Budapestért Díj – 1996, Open Society Institute Roma Irodalmi Fődíja - 2003

Főbb művei: József Attila: Ars Poetica – fordítás Nagyvilág, 1971, Világosság 1971; Uzhes Jilesa – önálló szerkesztésű antológia – Népművelési Intézet gondozásában 1979; Fekete korall – Táncsics kiadó gondozásában 1981; Rom Som– Roma vagyok – művészeti folyóirat; Romano Nyevipe; Amaro Drom Cigány-magyar kisszótár – Feyér Leventével 1981; Lovái nyelvkönyv – Feyér Levetével 1984; Biblia-fordítás – Újszövetség 1996; García Lorca: Cigány románcok - fordítás 1996; Pel devlesko bango muj – Isten homorú arcán, 1990; Mashkar le shib dukhades – Nyelvek között fájón, 1994; Újtestamentum.

Choli Daróci Józsefre szűk családi körben emlékeznek, nyilvános, közös megemlékezést és virrasztást csak a gyászszertartást megelőző napon tartanak. A temetés időpontját és a megemlékezés helyszínét a család a későbbiekben a RomNeten tudatják.

Két verssel búcsúzunk:

Elvitték a cigányokat

A sok cigányt mind elvitték,
nagy árkokat ásni vitték.
A nagy árok lassan mélyül
víz bugyog fel a mélyérül.
Szegény fiúk, mind mifajták,
a csendőrök űzik-hajtják,
verik őket, kapják kézre,
lemaradót puskavégre.
Az a nagy árok minek kell,
a fekete, feneketlen?
Nem tudják, honnan is tudnák,
csendőröktől meg nem tudják!
Ha tudnák, hogy minek ásnak,
hogy maguknak, hogy nem másnak,
maguknak, a többieknek,
asszonyoknak, gyerekeknek.

Férfiként

„Férfiként: halálraítélt.
Megfogni neszeit az éjszakának.
Zuhanni, zuhanni mint a kő!
Arcom csontján a rés,
Hiányod miatt tátong.
Szememet feléd fordítom,
Lepergett húsomból kikelt
Szirmokat szórok nyomodba,
Mert most tudom,
Most már tudom,
Hogy múltamba belevesztél.
Befagy a szám,
Megpüffedt ajkaim között
Holdarcod ívét hordom,
Magamba beépítelek.
Sírgödör szélébe kapaszkodó
Fű hajad selyme fáj."

Versek forrása: Sulinet

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.