...megnézném én azt a boldogságot
Interjú Berta Marséval
Berta Marsé az Európai Elsőkönyvesek fezstiváljának spanyol résztvevője nem regénnyel, hanem egy novelláskötettel érkezik az idei Könyvfesztiválra. A szerzőt könyvének fogadtatásáról is kérdeztük.
- 2007. április 10.
Nemrégiben megjelent
Sakk-matt című novelláskötete az első könyve. A könyv magyarul még nem olvasható. Hány novellát gyűjt egybe és melyik az Ön számára a legkedvesebb?
H
ét elbeszélés, nem tudnám megmondani, melyiket szeretem legjobban. Ha abból indulok ki, hogy mennyire nehéz volt megírni, akkor a La diva y la peluquera címűt választanám. Ez egy szerencsétlen fodrászlányról szól, aki sorsfordító megbízást kap: természetes hajból kell parókát készítenie egy öreg díva számára. A fiatal lány levágja a haját, és kifejezetten látványos parókát kreál, ám az igazság pillanatában kiderül, hogy a dívának éppenséggel nincs kedve föltenni; hovatovább azt mondja rá, hogy ocsmány. Az elbeszélés a továbbiakban a fodrászlány reakcióját meséli el. Jobb lesz inkább elolvasni, abból kiderül, hogy micsoda erőfeszítésembe került megírni.
Az Önről készített rövid bemutatásban az szerepel, hogy a kötet megjelenése után, felhagyva eddigi munkáival szabadúszó íróként folytatja majd karrierjét. Ennyire biztató volt a kötet kritikai visszhangja, vagy más befolyásolta, mikor meghozta ezt a döntést?
Nem tudom, ezt nem nagyon lehet figyelembe venni egy ilyen horderejű döntés meghozatalakor. Épp elég nehéz a döntés maga; hát még, ha még a kritikai közegre is gondolni kellene...
A novelláskötetet több nyelvre is lefordították már, melyek ezek?
Igen, a könyvet hollandul, franciául, portugálul, olaszul és németül is kiadták már.
Ön megnyerte a jelentős Aresti-díjat a
La Tortuga
('A teknős') című elbeszélésével. Kérem, mondjon valamivel többet erről az elbeszélésről. Ez is szerepel a Sakk-matt című köteteben?
Igen, ez a nyitó elbeszélés, és talán a legkeményebb is. Nagyon sokáig hezitáltam, hogy rögtön ezzel indítsak-e vagy sem. Egy fiú és környezete két tagjának reakciója egy nagyon felkavaró gyermekrajz láttán, amely egy rejtett bűncselekményre derít fényt.
Az Ön édesapja, Juan Marsé világszerte ismert író, könyveit a magyar olvasóközönség is szeretettel fogadta. Egy sikeres író lányaként nehezebb vagy könnyebb megtalálnia a maga útját az irodalomban? Ön megmutatja neki az írásait? Ő megmutatja Önnek a regényeket? Beszélgetnek egymással irodalomról?
Nehezebb is, könnyebb is, az attól függ, honnan nézzük, de végül is mindegy; nem tudom, érthető-e így a válaszom, de azt gondolom, hogy mindegy. Persze, hogyne, megmutatom neki a magam írásait, s én is olvasom az ő írásait, beszélgetünk is irodalomról - de moziról azért többet.
A
Sakk-matt kötet elbeszéléseinek szereplői már majdnem megtalálják a nekik boldogságnak tetsző állapotot, mikor valami miatt az mégis a távolba tűnik előlük. Miért ilyen éppen sikertelenné váló karaktereket választott elbeszélései főszereplőiül?
Hát azért megnézném én azt a boldogságot... Ezzel csak azt akarom mondani, hogy elég fájdalmas erőfeszítés az írás. A főhőseimet nem bizonyos szempontok alapján válogatom, hanem olyanok, amilyennek lenniük kell az adott történetben; mindenesetre magukat egymáshoz közelinek érző emberek - legalábbis ezt remélem.
A kötetet Spanyolországban az Anagrama Kiadó adta ki. Ez a kiadóválallat a kortárs spanyol irodalomra specializálódott?
Az Anagrama független, óriási presztízzsel rendelkező kiadó, mely hazai és világirodalmat, kortárs és más korokban írt irodalmat egyaránt publikál.
Mit gondol a spanyol irodalmi szcénáról, melynek kötete megjelenésével Ön is részévé vált? Kiket ajánlana szívesen a kortárs spanyol írók közül az olvasóknak? S más nyelvek irodalmából kik hatottak Önre, kiket olvas szívesen?
Túl hosszúra nyúlna a lista, legyen elég csak annyit mondanom, hogy a kortárs spanyol irodalom szerintem egészséges és nagykorú. Nem szeretnék senkit sem kihagyni spanyol kedvenceim közül, úgyhogy rögtön a világirodalom alkotóival kezdem, amúgy is mind halott már: Truman Capote, Carver,
Dorothy Parker, Salinger, McCullers…általában az amerikai elbeszélőket kedvelem. Horacio Quiroga és Juan Rulfo is. És mindenekelőtt Csehov. S hogy van-e kedvenc kortárs szerzőm? Igen, van. Coetzee.
Hozzászólás