hirdetés

Mészöly Miklós és Szigeti László könyvével indul az Előhívás

2017. október 9.

2017. október 11-én, szerdán este 7-től indul az Előhívás új évada a Nyitott Műhelyben. Elsőként Mészöly Miklós: Párbeszédkísérlet (a kérdező Szigeti László) című könyvéről beszélget Németh Gábor, Jánossy Lajos, Reményi József Tamás és új társuk, Tóth-Czifra Júlia.

hirdetés

Az Előhívás 2015-2017-es „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szóltak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; a visszaolvasások ebben az irányban keresnek utat. Amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.

A résztvevők nem változtattak az elmúlt két év perspektíváján; a memoárirodalom, a vallomásos próza területén maradnak, mert meggyőződésük, hogy innen merítve egyszerre elevenedhetnek meg alkotók, tárulhatnak fel korszakok, és Magyarország története több oldalról válik olvashatóvá.

Az Előhívás új szériájában Sipos Balázs helyét Tóth-Czifra Júlia veszi át.

Beszélgetőtársak: TÓTH-CZIFRA JÚLIA, JÁNOSSY LAJOS, NÉMETH GÁBOR és REMÉNYI JÓZSEF TAMÁS.


MÉSZÖLY MIKLÓS: PÁRBESZÉDKÍSÉRLET (A KÉRDEZŐ SZIGETI LÁSZLÓ)
Szigeti László könyve a huszadik század egyik legkiemelkedőbb alkotójával készült mélyinterjúját tartalmazza, amely 1994 tavaszától 1996 teléig készült. Mészöly Miklós művei a magyar próza realista hagyományait a posztmodern felé tágítva sajátos írói szemléletet és világképet vetítenek elénk. S bár a beszélgetés gerincét a mindennapi élet, a művészet és a társadalom gondolati-filozófiai igényű megközelítése képezi, az író legkiemelkedőbb művei genézisét kutatva a kérdező kitartó faggatózásai eredményeképpen, ha mozaikszerűen is, de feltárulnak Mészöly magánéletének eseményei, a műveiben csak nagyon nehezen tetten érhető mozzanatai. E rendkívül izgalmas párbeszéd a második világháború utáni magyar próza egyik iskolateremtő alkotója műveinek értelmezéséhez nyújt kitűnő fogódzókat. Szerkesztő: Thomka Beáta. Kiadta: Kalligram.

Néhány idézet a könyvből:
„Krúdy Gyulának egy modernebb, objektívebb értelmezése napjainkban kezd már beérni. Szerintem azonban a kedves, bájolgó tárcaíró, a szerelemről és finom testiségről hőzöngő lírai prózaíró mögött a sátánibb, kemény arculatú létbölcselőt még mindig nem látjuk kellőképpen.”
„Sok szempontból számomra még mindig úgy tűnik, hogy Jókai igazi, modern felfedezése mindmáig nem történt meg a magyar irodalomban.”
„Jókaiban tulajdonképpen nem a stílust, hanem azon mérhetetlen életismeret gazdagságát becsültem, amely eztán mint igény és norma nekem is jól jött volna kötelező írói penzumként.”
„Márquez egyik hosszabb elbeszélése iszonyatosan megfogott, de nem témájával, nem is szerkezetével, hanem valami rejtélyes módon.”

Thomka Beáta és Jász Attila írását ajánljuk a könyv mellé.

TOVÁBBI ELŐHÍVÁSOK:
2017. november 8., 2017. december 13., 2018. január 31. (februárban folytatódik)

VÁLASZTOTT MŰVEK: Nagy László: Naplók; Illyés Gyula: Napló, 1956; Beszélgetések Petri Györggyel; Pilinszky János: Naplók, Levelek; Nádas Péter: Világló részletek; Bereményi Géza: Önéletírás (előkészületben); Beszélgetések Hajnóczy Péterről; Vajda Mihály: Szög a zsákban; Nemes Nagy Ágnes-interjúk.

Az eseményhez itt lehet csatlakozni a Facebookon.

 

Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!

Helyszín: Nyitott Műhely - Budapest XII., Ráth György u. 4. - Kezdés: 19 óra.

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.