hirdetés

Mile Stojić: Hatidža

2018. augusztus 7.

Láttam / Hatidža Mehmedovićot / a szarajevói / Népszínházban. / Első alkalommal járt ott, / a legelső sorban ült. / Félénken nézegette a plafon / aranyozott cikornyáit. – Magasiskola rovatunkban Mile Stojić a júliusban elhunyt Hatidža Mehmedović emlékére írt versét közöljük Fenyvesi Ottó fordításában.

hirdetés

Láttam
Hatidža Mehmedovićot
a szarajevói
Népszínházban.
Első alkalommal járt ott,
a legelső sorban ült.
Félénken nézegette a plafon
aranyozott cikornyáit.

Díszülést rendeztek
a srebrenicai anyák tiszteletére.
Az egyik költő Dante Pokláról
hadovált.

A többi előadó pedig
a népirtásról, az igazságról
a három nemzet egymás mellett
éléséről okoskodott.
Én három meggyilkolt
emberre gondoltam,
Hatidža két fiára, Azmirra és Almirra,
valamint férjére, Abdullahra.

Hatidža annyit mondott:
„Álmodom róluk. Beszélek
hozzájuk. Keresem őket.
Ott vannak az álmaimban
és mondom nekik:
Csókollak benneteket,
ezt most álmodom
vagy tényleg visszajöttetek?

Azt felelik: 'Visszajöttünk, anya,
Nem álmodsz.' Aztán felébredek
egyedül, ők meg sehol".

Így álmodik Hatidža
az üres srebrenicai házban,
a kietlen Boszniában,
kopár szívünkben,
miközben kertjében a holdfény
az iszonyat ezüst szirmaival
beragyogja három fenyőfáját.

Fenyvesi Ottó fordítása

Hatidža Mehmedović (1952, Bektići – 2018, Szarajevó) a Srebrenicai anyák szervezetének elnöke volt. Mile Stojić (1955, Dragićina) boszniai horvát költő, Szarajevóban él.

Mile Stojić

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.