hirdetés

Móricz Zsigmond világai

Emlékülés Móricz Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából

2005. február 17.
Az emlékülést megnyitó Angyalosi Gergely, az intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának vezetője bevezető szavaiban ismertette a szervezők szándékát, amely szerint a tanácskozás célja nem elsősorban az emlékezés, sokkal inkább a Móricz-életmű újraolvasásából következő újraértelmezés - mert az író szerteágazó munkásságának korszerű megközelítésére a jubileum ugyan jó ürügyül szolgálhat, a Móricz-rekanonizáció igénye és aktualitása azonban az évfordulótól függetlenül is fennáll.
hirdetés

2004. július 2-án született 125 éve Móricz Zsigmond, és ebből az alkalomból szeptember óta már szobor  is áll a róla elnevezett körtéren, amelynek közelében az író a 30-as években lakott - az évforduló ünneplése azonban nem ért véget a naptári év befejeztével. A Petőfi Irodalmi Múzeumban  még 2005. augusztus 31-ig látható az Életem Regénye című életműkiállítás, az MTA Irodalomtudományi Intézete, az ELTE Irodalomtörténeti Intézete és az Újbuda Baráti Kör Egyesület pedig február elején rendezett közös tanácskozást Móricz Zsigmond világai címmel.
Az emlékülést megnyitó Angyalosi Gergely, az intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának vezetője bevezető szavaiban ismertette a szervezők szándékát, amely szerint a tanácskozás célja nem elsősorban az emlékezés, sokkal inkább a Móricz-életmű újraolvasásából következő újraértelmezés - mert az író szerteágazó munkásságának korszerű megközelítésére a jubileum ugyan jó ürügyül szolgálhat, a Móricz-rekanonizáció igénye és aktualitása azonban az évfordulótól függetlenül is fennáll.
A kétnapos, időben négy részre tagolódó tanácskozás egyes szakaszait - a programot összeállító Angyalosi Gergely és Tverdota György szervezői igényességének köszönhetően - akár "szekcióüléseknek" is lehetne nevezni. Az első nap délelőttjén elhangzott előadások elsősorban a narráció problematikájával, illetve Móricz novelláival foglalkoztak. A délutáni program előadói főként textológiai szempontok alapján tárgyalták az életmű egyes részleteit. A második nap első felének előadásai a Móricz által művelt különböző műfajok filológiai és hatástörténeti szempontú megközelítésére törekedtek, a konferencia záró szakaszának előadói pedig Móricz kortársaihoz fűződő kapcsolatainak rendszerébe adtak betekintést egy-egy húsz-harminc perces előadás keretei között.
A kedd délelőtti ülésszakon elnöklő Jankovics József a Móricz-életmű befogadástörténetének problémáira utalva megjegyezte, hogy még ma is érezhetők a marxista Móricz-értelmezés hatásai - nemcsak a középiskolai oktatásban, hanem egyfajta "negatív irodalompolitikai kultusz" megőrződésében is, ennek átformálásához pedig mindenképpen szükség van az életmű újraolvasására, újraértelmezésére, amely folyamatosan zajlik. E munka állomásairól, részeredményeiről tájékozódhatott a szakmai közönség Az újraolvasott Móricz  címmel 2004. októberében a Nyíregyházi Főiskolán rendezett konferencián is.
Az Irodalomtudományi Intézetben tartott emlékülés első szakaszában Bodnár György A fáklya című regény (vagy novellaciklus) poétikai megközelíthetőségéről beszélt. Angyalosi Gergely Móricz novelláinak egy lehetséges, a művek zárlatából kiinduló tipológiáját vázolta. Valastyán Tamás Móricz Önvédelemből és Tar Sándor Nóra jön c. novelláját hasonlította össze, különös tekintettel a narráció különbségeire. Tverdota György a Rokonok kapcsán a nevetés, mint érzelemkifejezés referenciális indokoltságot túllépő, rendhagyó megjelenésének szerepét vizsgálta, Schein Gábor pedig Csalog Zsolt Parasztregényét hasonlította össze Móricz A boldog ember című művével a "semleges beszéd", mint a fikcióteremtés lehetséges eszközének szempontjából. A délutáni ülésszak négy előadása Pomogáts Béla elnöklete mellett hangzott el. Bircsák Anikó Kerényi Károly regényelmélete és az Árvácska mitológiai vonatkozásainak egybecsengéseit tárgyalta, Szilágyi Zsófia "furcsán alakul át írásban az élet" címmel Móricz önéletrajzi regénytrilógiájának létrejöttéről, illetve a szövegkiadások felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, Cséve Anna Móricz Tükör címmel folyamatosan írt-vezetett jegyzeteinek általa eddig feldolgozott anyagát ismertette, amelyekből már a Forrás  és a Holmi is közölt részleteket. N. Horváth Béla az Életem regényében megjelenő múltidézési technikákat és alakzatokat rendszerezve értekezett hitelesség és a fikcionalizálódás kérdéseiről.
Az emlékülés második napjának délelőtti programja Bodnár György elnökletével folyt. Kappanyos András Kedvencek a kánon peremén című előadásában Móricz közismert, sőt gyakran népköltésnek hitt gyerekverseinek, verses állatmeséinek (A török és a tehenek, Iciri-piciri) befogadástörténetéről beszélt, amelyek a szerző személyéről "leválva" a kollektív emlékezetben rögzülő szövegekként élnek tovább (mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy még a konferencia résztvevői között is volt olyan, aki nem tulajdonította volna Móricznak eme szövegeket). Erdődy Edit Móricz drámaírói működését és a színpadhoz való viszonyát tárgyalta, Rákai Orsolya az irodalmi hagyományokhoz, elődökhöz viszonyuló, azokat értelmező Móricz alakjához közelített Genealógia és reflexió című előadásában, Ferenczi László pedig a portrék, nekrológok és kritikák alapján a kortársakhoz viszonyuló Móricz bemutatásához adott új szempontokat. Sas Péter Móricz munkakapcsolatáról számolt be az Erdély-trilógia, különösen A nagy fejedelem megírása idején "kultúraközvetítő" szerepet betöltő Kelemen Lajos levéltárossal, aki - Móricz szerint -  "a legfrissebb pletykákat tudja a XVII. századból". Az Angyalosi Gergely elnökletével zajló délutáni ülésszakon végül Bárdos László Babits és Móricz viszonyáról beszélt Móricz Babitsra emlékező esszéje, a Babits Mihállyal a Garda tón kapcsán, N. Pál József Németh László Móricz Zsigmondról alkotott véleményének változásait, Vasy Géza pedig Illyés Gyula Móricz-képének alakulását ismertette a tanácskozás előadásait és vitáit mindvégig kitartó érdeklődéssel követő közönséggel. Nem esett szó viszont Móricz és József Attila viszonyáról  - talán éppen azért, mert az arról való beszéd már nem a Móricz-, hanem a József Attila-emlékév feladata lenne?
Az elhangzott előadások közül néhány hamarosan megjelenik az Alföldben, az emlékülés teljes anyaga pedig - a szervezők szándéka és reményei szerint - tanulmánykötet formájában is hozzáférhetővé válik majd.

Sarankó Márta

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.