MCs: A dokumentumfilm kereteit igencsak szétfeszítetted ezzel a különös alkotással. Mégis, hová sorolnád be az egyre szűkülő műfaji rendszerben?
      A dokumentumfilm kereteit igencsak szétfeszítetted ezzel a különös alkotással. Mégis, hová sorolnád be az egyre szűkülő műfaji rendszerben?
     Medgyesi Gabriella: Szerintem a dokumentum- és az ismeretterjesztő film között van félúton. Azért, mert végeredményben arra vállalkozik, hogy kicsit kultúrtörténeti szempontból nézi végig az épületnek a sorsát. Azt próbáltuk megfejteni, hogy mi a hely szelleme, mi az Uránia.
     MCs: A film felvezetése kézen fogja a nézőt, és bevezeti egy csodákkal teli palota rejtélyes tér-idő labirintusába. Milyen ismeretlen ajtókon kellett belépnetek?
     A film felvezetése kézen fogja a nézőt, és bevezeti egy csodákkal teli palota rejtélyes tér-idő labirintusába. Milyen ismeretlen ajtókon kellett belépnetek?
     Medgyesi Gabriella: Amikor nekiálltunk a munkának, azzal szembesültünk, hogy az Uránia története nem őrződik egy helyen. Rengeteg helyről kellett összeszedni az archív anyagokat. Egyrészt kiderült, az Uránia építészettörténetileg nagyon különleges épület. Velencei gót és mór stílusban épült.
     Németh Beatrix: Az épületben nagyon sok titkos ajtó van, amit észre sem veszel. Beleolvadnak a tapétába. Minden épület mesél. Ez 100 éve volt, ez 100-szor 365 napnyi mese. Minket elbűvölt ez a hihetetlen múlt, maga az építész története együtt, aki egyszerű kőművesként kezdte, és a mai napig Budapest legszebb épületeit készítette. Például a Párizsi udvart is
     Medgyesi Gabriella: A hamburgi születésű Schmahl Henriket szinte nem is ismerik. Maga is egy mesébe illő figura. Elég korán meghalt. A másik vonulat a magyar tudományos ismeretterjesztés története, ami az Urániához köthető. Harmadrészt van egy filmtörténeti kapcsolódása, ami a magyar filmet, egyáltalán a filmművészetet végigkísérte.
     Kiderült, hogy nem lehet csak filmes szempontból megközelíteni az épületet, pusztán afelől, hogy a harmincas évektől kezdve mozi volt. Egyre több szál indult el.
     Németh Beatrix: És ezek mindenféle titkokhoz vezettek. A Táncz című filmhez például - aminek nincs fellelhető kópiája -, a századelő fotográfiai műhelyeihez, az operett színházhoz a balerináival, Isadora Duncan és Beregi Oszkár romantikus szerelmi történetéhez.
     Medgyesi Gabriella: Egy nagyon szép vonulat is kirajzolódott, ami elvezetett a tudományos ismeretterjesztés állóképeitől - a diától - a mozgóképig.
     MCs: Ezek szerint a film forgatását jelentős kutatómunka előzte meg. Hogyan történt mindez?
      Ezek szerint a film forgatását jelentős kutatómunka előzte meg. Hogyan történt mindez?
     Medgyesi Gabriella: Kolléganőm, Németh Beatrix megszállottja lett ennek az egésznek. Gyakorlatilag az ő munkája nélkül lehetetlen lett volna a filmet elkészíteni.
     Ráadásul kiderült, hogy akiket megszólaltattunk, kivétel nélkül mindegyik maga is megszállott: Geréb Anna a Filmintézettől, maguk a megszólaló építészek, akik lépésről lépésre rekonstruálták az épületet. A megszállott emberek gyűjtőhelye az Uránia.
     MCs: Ez a mágikus szellemiség első pillanattól fogva rabul ejti a nézőt. "Lejön a vászonról." Hogyan sikerülhetett ezt átadni a film eszközeivel?
      Ez a mágikus szellemiség első pillanattól fogva rabul ejti a nézőt. "Lejön a vászonról." Hogyan sikerülhetett ezt átadni a film eszközeivel?
     Medgyesi Gabriella: Az Uránia fogalom. Annyira fogalommá vált, hogy nem is törődött vele már az ember. Egy patinás épület, ami mellett naponta mentünk el anélkül, hogy észrevettük volna a különlegességét. A felújítás hírére kaptuk a megrendelést a Duna Televíziótól, hogy készítsünk róla filmet.
     Akkor elkezdtünk gondolkodni azon, hogyan lehetne ezt az épületet úgy megközelíteni, hogy fölfedjük a titkait. Engem az Uránia tanított meg arra, hogy ha van egy téma, akkor amögött mindig létezik rengeteg réteg. Önmagában soha semmi nincsen. Ezek a motívumok összemosódnak. A századfordulón, amikor az Uránia megszületett, valahogy sokkal jobban működött az átjárás a művészeti ágak között. A kultúra szerintem egységesebb volt. Ezt az örökséget kellene valahogyan visszavinni az épületbe, ami egyelőre még nem alakult ki, sajnos.
     MCs: Volt-e olyan pillanat, amikor azt érezted, hogy az óriási anyag egyszer csak kifolyik a kezedből?
      Volt-e olyan pillanat, amikor azt érezted, hogy az óriási anyag egyszer csak kifolyik a kezedből?
     Medgyesi Gabriella: Nem. De voltak misztériumok, amik igen megérintettek. Például amikor a pedagógiai múzeumban beüzemeltük az ódon diavetítőgépet. Csattogott, villámlott, mint egy alkímiai műhely gépezete. Két szénrudacska - amit már nem gyártanak - izzó végein keletkezik a szikra, amely a fényt adja a diák átvilágításához. Ezt meg is próbáltunk képileg visszaadni. Mellesleg szintén egy megszállott, az ottani gépészeti dolgok iránt érdeklődő kisegítő az egyedüli, aki tudja kezelni ezt a gépet. ő újította fel, és ő maga készíti a szénrudakat.
     MCs: Tehát ezek az izzó szénrudak szikráznak fel a film elején, kigyújtva a megismerés, a teremtés szikráját?
      Tehát ezek az izzó szénrudak szikráznak fel a film elején, kigyújtva a megismerés, a teremtés szikráját?
     Medgyesi Gabriella: Igen, pontosan így van.
     MCs: Mire is elég ez a 40 perc valójában?
      Mire is elég ez a 40 perc valójában?
     Medgyesi Gabriella: Azt éreztük, hogy a 40 perc valóban nagyon kevés. Hihetetlen dolgok maradtak még ki. Például, hogy az irodalmárok - Karinthy, Molnár Ferenc - mennyit próbálkoztak, mire megszületett a "mozi" kifejezés. Ilyenkor sajnálja az ember, hogy egy ilyen témára nincsen hosszabb műsoridőre lehetőség. Az Egyszer volt az Uránia ugyanis egy, a Duna Televízióban futó sorozatműsor egyik darabjának készült.
     Németh Beatrix: Még Gabi szólt rám, hogy 40 percre van 85 percnyi szövegünk!
     Medgyesi Gabriella: Ennyit olvasott fel Szacsvay László narrációban. A Táncz operatőre, Zsitkovszky is egy külön történet. Maga készítette a felvevőgépét, ő dolgozta ki a remegés megszüntetését a felvételek során. Végül egy elmegyógyintézetben halt meg.
     MCs: Huszti Péternek is kevés idő maradt a megszólalásra.
      Huszti Péternek is kevés idő maradt a megszólalásra.
     Németh Beatrix: Maga a színház és az egyetem is teljesen kimaradt.
     Medgyesi Gabriella: Nagy fájdalom volt - és ezt mind Huszti Péter, mind az építészek elmondták -, hogy ez EGY épület. De a pénzük csak a mozi felújítására volt elég. Sajnos nem tudtak egy komplex rekonstrukciót végrehajtani.
     MCs: Mennyi időt ölelt át a munka a kezdetektől a befejezésig?
      Mennyi időt ölelt át a munka a kezdetektől a befejezésig?
     Medgyesi Gabriella: Három hónapot kutattunk, és négy nap alatt kellett leforgatni. Napi 12 órákat forgattunk. Elég sok képanyag van benne, úgyhogy hihetetlen sziszifuszi munka volt, mire a képeket fölvettük Sibalin Györggyel, aki csodálatos operatőri munkát végzett.
     MCs: Miért alkalmaztál fehérvágásokat?
      Miért alkalmaztál fehérvágásokat?
     Medgyesi Gabriella: Ezek a fehér felvillanások is a fényre utalnak. Én nagyon szeretem a blendével - fekete vagy fehér blendével - való vágást. Nem nagyon használom a direkt vágásokat. Tehát a fény miatt, mert szimbólumértéke is volt a dolognak.
     MCs: A film végén van egy gyönyörű képsor, ami egy sötét alagútba vezet, és mikor már teljesen beborítana minket a sötétség, kigyúl egy pici fény a túlfelén. Közeledik, egyre közeledik, és a végére kiderül, hogy az Uránia egyik mennyezeti csillárja az, ami ott sziporkázik a szemünk előtt...
      A film végén van egy gyönyörű képsor, ami egy sötét alagútba vezet, és mikor már teljesen beborítana minket a sötétség, kigyúl egy pici fény a túlfelén. Közeledik, egyre közeledik, és a végére kiderül, hogy az Uránia egyik mennyezeti csillárja az, ami ott sziporkázik a szemünk előtt...
     Medgyesi Gabriella: Ez egyébként Szenes Istvánnak, a belsőépítésznek az ötlete volt. ő a kistermet úgy alakította ki, mintha a mennyezete a csillagképekre hasonlítana. Az építészekkel - Mányi Iván épülettervező építész és Szenes István belsőépítész - készült riportokból is sok minden kimaradt. Fantasztikus emberek ők is.
     MCs: Hogy kerültek a filmbe a Lukáts Andor-féle filmrészletek?
      Hogy kerültek a filmbe a Lukáts Andor-féle filmrészletek?
     Medgyesi Gabriella: Elvárás volt, hogy az aktuális helyzet - az újranyitás - is szerepet kapjon a filmben. Mi végig úgy szerettük volna, hogy a ma szinte csak a képeken keresztül szüremkedjen át. De már egyáltalán nem sajnálom, hogy benne van ez a rész. A megnyitó napján beszéltek a filmművészek az Urániához fűződő kapcsolatukról, ezeket a kis interjúkat választottuk el a Lukáts Andor filmjéből vett részletekkel.
     Németh Beatrix: Egyébként Lukáts Andor 47 etűdöt készített 1995-ben, a Lumiére-évfordulón az Uránia színpadán, Kötéltánc címmel.
     MCs: A sorra feltűnő filmrendezőinket megpillantva, jól hallható pozitív reagálások voltak a nézőtéren. Az érzelmi kötődés meglepő őszinte megnyilatkozásai ezek, a magyar filmművészet alakjairól.
      A sorra feltűnő filmrendezőinket megpillantva, jól hallható pozitív reagálások voltak a nézőtéren. Az érzelmi kötődés meglepő őszinte megnyilatkozásai ezek, a magyar filmművészet alakjairól.
     Medgyesi Gabriella: Hát ez nagyon jó. Azért mint filmkészítő érzem a különbséget, hogy mi az, egy év alatt kidolgozni egy ismeretterjesztő munkát, vagy 4 nap alatt leforgatni a képanyagot, majd beköltözni a vágószobába és folyamatosan 28 órán keresztül vágni. Közel ezer vágás van a filmben. A téma megérte volna, hogy legalább egy 60 perces, komoly kultúrtörténeti filmet készíthessünk.
     MCs: Jól emlékszem, hogy a komoly kutatásaitok ellenére Schmahl Henriknek egyetlen egy arcmása sem tűnik föl a filmben?
      Jól emlékszem, hogy a komoly kutatásaitok ellenére Schmahl Henriknek egyetlen egy arcmása sem tűnik föl a filmben?
     Medgyesi Gabriella: Valóban nincs semmi képanyag róla. Valóban úgy hunyt el csendben, észrevétlenül, senki által nem siratva, ahogy a filmben elhangzik. Schmahl Henrik nem tananyag az építész karon. Mányi Iván szerint iszonyatos adósság, hogy valaki végre feldolgozza az életművét. Csak az a nekrológ maradt fenn, amit Szacsvay László olvasott fel.
     MCs: Honnan jött az ötlet, hogy Szacsvay legyen a film narrátora?
      Honnan jött az ötlet, hogy Szacsvay legyen a film narrátora?
     Medgyesi Gabriella: Egyrészt nagyon szeretjük. Másrészt Németh Bea egyszer forgatott Chaplinről egy filmet. Ott arra kérte fel Szacsvayt, hogy játssza el Chaplint. Nagyon szép kis jelenet született ebből. Szóval személyes kötődés volt.
     MCs: Lukáts Andor felemelő gondolatával zárul a film.
      Lukáts Andor felemelő gondolatával zárul a film.
     Medgyesi Gabriella: "A jó egyetemes, a rossz szűklátókörű".