privát mészöly

Nem azért aprólékoskodunk itt tárgyakkal, fiókokkal, mintha a halott Öregemberről ne tudhatnánk, amit akarunk, s ami esetleg meg is felel annak, ami „történt”. Nem. Éppen most tehetünk úgy, mintha élne, és a nyomozásunkkal ölhetjük meg annyira, hogy ne fogjon rajta a halál.
(Idézet Mészöly Miklós Film című regényéből)

Krasznahorkai László
A régi Mozgó Világ halotti torán mutattak be Mészöly Miklósnak. Emlékszem, hogy
nagyon belemerültünk a zsivajban a beszélgetésbe. Nagyon kíváncsi volt rám, vagy ez
manifesztálódott. Én az elfogódottság miatt nemigen mertem kérdezgetni őt.

Nádas Péter
Többször rászántam magam, többször eljutottam a telefonig, de nem mertem fölhívni.

Márton László
Felhívtam. Nagyon szűkszavú volt. Emlékszem, hogy amikor azt mondtam, Mészöly Miklóst
keresem, nem azt válaszolta, hogy én vagyok, hanem azt, hogy az beszél. És akkor hajlandó
volt egy audienciát adni a Városmajor utcai lakásán.

Nádas Péter
Órákat beszélgettünk. Talán még elvitt valami kocsmába is; én nem szerettem soha kocsmába
járni, de az is baromi érdekes volt, mert ő a kocsmajárókkal nagyon jó viszonyban volt, és
gyakran megfordult itt.

Márton László
Akkor egy másfél órás beszélgetésre került sor, ezt pedig további húsz év beszélgetései
követték.

Szigeti László
Kimentem Hraballal Kisorosziba; az egy nagyon szép élmény, ahogy ők egymással
beszélgettek. Tulajdonképpen ott kezdődött az intenzívebb kapcsolat kettőnk között.

Móser Zoltán
Az első találkozás Miklóssal most eszembe jut, mert a Frankel Leó utcából jövök, ott lakott
Jékely, és valamiért a Zsoli bácsinál voltam (akkor Miklósnak már volt egy kis Reunault-ja,
és már bérelt Kisorosziban). Jékely az Áprily-völgyben lakott, ő vitte föl. Egyszer csak azt
mondja Zsoli bácsi: „Na, vedd elő a masinádat, vagy apuskádat, mert jön egy nagyvad, ezt
lődd le!” Illyésről és Miklósról mindig jó képet tudtam csinálni. Ennek az volt az egyszerű
titka, hogy elfogadtak, és abszolút nem érdekelte őket, hogy én fotós vagyok, és ott a
fényképezőgép. Erre azt szoktam mondani, hogy adták az arcukat.

Szegedy-Maszák Mihály
Elég sokat voltam Kisorosziban, mert ott volt neki egy kis kulipintyója. Ott elég rendszeresen, hol több emberrel, hol kevesebbel, majd a Városmajor utcában, a lakásán is többször találkoztunk. Aztán később volt olyan is, amikor itt ült.

Márton László
Én magam nem kerültem vele olyan szoros baráti kapcsolatba, mint például Nádas, vagy Esterházy, vagy akár Krasznahorkai, vagy akár Kukorelly.

Kukorelly Endre
Ami igazán összehozott minket az az, hogy én a szomszédja lettem Kisorosziban körülbelül tizenhat évig.

Nádas Péter
(képet mutat) Ez az a kisoroszi faház, amihez aztán építettünk egy téglarészt, és az e melletti telket vette meg aztán a Miklós.

Esterházy Péter
Kisorosziban hol véletlenszerűen, hol híva lett társaság. Mintha fiatalok volnánk, és volna irodalom, és előttünk az élet, és nyár van, sárga szoknyák…

A film előzetese

„Mintha fiatalok volnánk, és volna irodalom, és előttünk az élet, és nyár van,
sárga szoknyák…”

… mondja Esterházy Péter régi időkre emlékezve a privát mészöly című, Dér Asia és Gerőcs
Péter által készített filmben, melynek szövegkönyve a Forrás februári számában olvasható.

S persze van mégis irodalom, ezt bizonyítja a Forrás gazdag kínálata, hiszen Tandori Dezső,
Villányi László, Szlukovényi Katalin versei és Géczi János prózája mellett egy 2000 őszén
készült interjút olvashatunk Szabó Magdával Kabdebó Lóránt tollából, melyet szerkesztőink
felkérésére dolgozott fel ennyi év után.

Ezzel nincs vége az interjúk sorának, Staar Gyula Vekerdi László tudomány- és
kultúrtörténeti esszésorozatáról, A véges végtelenről beszélget Herczeg Jánossal.

A számban mindezek mellett Kelemen Lajos Villányi László Ámulat című kötetéről, Kelemen
Lajos és Murányi Sándor Olivér Blénesi Éva Faludy-monográfiájáról, Monostori Imre pedig
Szitár Katalin A regény költészete – Németh László című könyvéről ír.