hirdetés

Rácz Péter: Ez is egy szerelemmel kezdődött

2018. szeptember 28.

„Ha valaki valamit megszállottan csinál, előbb-utóbb mindenhová megtalálja az utat” – mondja Rácz Péter, a balatonfüredi Magyar Fordítóház Alapítvány elnöke, akit a fordítás nemzetközi napjának kapcsán kérdezett pályájának alakulásáról, a Fordítóházról és a műfordítóképzésről Owen Good.

hirdetés

Szeptember 30-án ünnepeljük a fordítás nemzetközi napját a fordítók védőszentjeként tisztelt Biblia-fordító Szent Jeromos ünnepekor. A Fordítók Nemzetközi Szövetsége 1991-ben vetette fel egy hivatalosan elismert ünnepnap gondolatát, hogy így fejezze ki szolidaritását a világ fordítói közösségével, támogatva a fordítás mint szakma elismertségét a különböző országokban. Az ünnep kapcsán beszélgettünk Rácz Péterrel, a hazai műfordítás és műfordítóképzés megkerülhetetlen alakjával, a balatonfüredi Fordítóház alapítójával.

Hogyan lettél műfordító és végül hogy kanyarodott arra a szakmai utad, hogy létrehoztad a balatonfüredi Magyar Fordítóház Alapítványt?

Mint sokszor az életben, ez is egy szerelemmel kezdődött. Azt sóhajtotta egy régi szerelmem, hogy olyan szép Kierkegaard Félelem és reszketés című műve, jó lenne lefordítani. Amint a kapcsolat (nem először és nem utoljára) megszakadt, nekiültem és lefordítottam, németből. Kiadó nem kérte és hat év telt el, mire az Európa Kiadó elfogadta: ennyi idő kellett, hogy leküzdje ideológiai aggályait. Ez a nyolcvanas években volt. A fordítás hozadékaként németül is, magyarul is megtanultam (jobban). S persze azt is, hogy fordító lehetőleg nem fordít megbízás nélkül. A szöveg csodálatos, és szinte minden mondata nekem szólt, hittem Ábrahám mindenek fölötti hitében. De sok-sok éven át visszahallottam, másoknak is tetszett a szöveg, meg tanították is egyetemen. Később két Kierkegaardot fordítottam még, többet viszont nem akartam közvetítő nyelvből. Az viszont már a magyar irodalom fordításához tartozik, hogy a 80-as évek óta megszakítás nélkül járok a József Attila Kör fordító táborába előadóként, szemináriumvezetőjeként. Aztán megismertem a német fordítóházat Straelenben, amikor Martin Buber Haszid történeteit kezdtem fordítani. De csak a 90-es évek közepén merült fel, hogy Magyarországon is kellene egy fordítóház, írtam erről egy cikket. És amikor befejeztem a Haszid történetek fordítását, belevágtam a fordítóház gründolásába. A kezdeti nehézségek után sikerrel jártunk, 20 éve működik a ház. Közben a Balassi Intézetben felkértek műfordítás oktatására, ahol két év múlva egyéves önálló kurzusként elkezdődött a műfordítóképzés: vagyis minden fokozatosan alakult így.

Mesélnél kicsit részletesebben a Fordítóház történetének kezdeteiről?

Miután megírtam a németországi fordítóházi tapasztalataimat az egyik irodalmi lapba, néhányan próbálkoztak egy magyarországi fordítóház létrehozásával, de nem jártak sikerrel. És akkor belevágtam, két évig tartott, amíg megfelelő épületet és az átalakításhoz szükséges nagyon sok pénzt sikerült összegyűjtenem egy holland, egy svájci alapítványtól és a magyar államtól. Közben sok kudarc ért, de ez csak növelte az elszántságomat. Először persze létre kellett hozni a Magyar Fordítóház Alapítványt mint jogi személyt. Az alapítványt tevő a József Attila Kör volt. Öttagú kuratórium dönt a műfordítók pályázatáról, akik a balatonfüredi alkotóházba szeretnének jönni dolgozni néhány hétre. Az alapítvány működése hamar kialakult mai formájában: igyekszünk pontosan, hatékonyan, ugyanakkor kevés bürokráciával dolgozni. Legfontosabb a műfordítók munkafeltételeinek biztosítása. Az utánpótlás biztosítására műfordítói szemináriumokat tartunk pályakezdőknek egy-egy nyelvből, évente tíz, tizenkettőt. Egy-egy gyakorlott, jó pedagógiai érzékkel rendelkező műfordító tartja a foglalkozásokat, meghívhatnak előadókat, kiadói szerkesztőket külföldről. A Balassi Intézet által felkészített műfordítók jó része is (itt már a 14. évfolyam végzi tanulmányait) előbb-utóbb a fordítóházban köt ki, amint megszerezte első fordítási megbízását egy kiadótól. A Fordítóházban ugyanis feltétel, hogy az ott elkészített fordítás megjelenjen. Mindennek hatására a ház vendégeinek elég alacsony az átlagéletkora, kb. 45 év. A fordítóház működéséről, a feltételekről a honlapunkon lehet tájékozódni. Természetesen csak a magyar irodalmat fordító külföldieket tudjuk ösztöndíjjal ellátni ott tartózkodásuk idejére.

És milyen nemzetiségűek ezek a fordítók?

Évente mintegy 120-140 műfordító fordul meg a házban, ennek fele önálló fordítói megbízással jön, ők már professzionális műfordítók, a többiek egy-egy fordítói szeminárium tagjai. Európából talán csak görög műfordító nem járt még nálunk, mindenki más igen. Távol-Keletről mongol, kínai, japán, indonéz, indiai, a tengeren túlról pedig az USA-ból. Látható, hogy ahol jó a magyar nyelv oktatása, ott több a fordító is, például Lengyelországban. 2017-es adat, hogy kb. 40 szerzőt fordítottak 18 nyelvre, és 28, a házban fordított mű jelent meg a különböző országokban.

A Balassi Intézetnél hogyan indult az általad tartott műfordítói képzés?

Ha valaki valamit megszállottan csinál, előbb-utóbb mindenhová megtalálja az utat. Látva érdeklődésemet, meghívtak oktatónak előbb egy szabadon választható műfordítóképzésbe, majd két év múlva már egy kimondottan műfordítók képzésére specializálódott egyéves kurzus vezetésébe. Ennek különlegessége, hogy egy anyanyelvi lektor egy éven át irányítja, javaslatokkal látja el a fiatalok fordításait: ez óriási segítség, hiszen én csak a magyar szöveg rejtelmeit tudom nekik kibontani. Mire az év végén leteszik az asztalra a mestermunkájukat, képesek egy mű önálló fordítására. Nagyon szeretem ezt a munkát, hiszen minden évben változatos, ambiciózus társaság gyűlik össze Európából, az USA-ból, Távol-Keletről, csak el kell őket bűvölni. A tanárkollégák gondoskodnak róla, hogy ez egy intenzív, érdekes év legyen számukra. Nem utolsó sorban az is fontos, hogy megismerjék a Fordítóházat, ahová reményeink szerint önálló munkával térnek majd vissza.

Milyen órákra jár egy hallgató ezen a képzésen?

A nyelvi, stilisztikai képzés - bár többnyire jól beszélnek és olvasnak magyarul a hallgatók - még szükséges. Ezenkívül heti egy-egy alkalommal szemináriumi formában tanulnak 19-20. századi prózát, kortárs prózát, költészetet, mai magyar drámát (emiatt gyakran járnak színházba), versfordítást. Fél éven át fordításelméleti képzést is kapnak. Minden tárgynak magasan képzett külön oktatója van. Heti két alkalommal pedig műfordítási gyakorlaton kapnak feladatokat az elmúlt száz év magyar irodalmából. Az adott művet több órán át elemezzük, értelmezzük, ahol a hallgatók műfordító kollégákként fejtik ki nézeteiket. Ezen túlmenően meghívunk félévente két-két írót vagy fordítót beszélgetésre. A képzés része még a budapesti irodalmi életben való részvétel. Idén először a képzés része, hogy a József Attila Kör több évtizedes múltra visszatekintő fordítótáborában is széles körű ismereteket szerezhetnek egy hét alatt.

Milyen magyar szövegeket szeretsz műhelymunkára adni a hallgatóknak? Van egyfajta stílus, amit preferálsz?

A műfordítás - némi írói készséget feltételezve - egy tanulható szakma, a magyar irodalom meg fantasztikusan gazdag, és szinte minden nyelven van annyi kíváncsi és őrült ember, akit ennek a zárványnépnek a világa érdekel és a nyelvi nehézségektől sem riad vissza. A szövegek kiválasztásánál a változatosságra törekszem, hiszen jó, ha már itt többféle nyelvi, stiláris kihívással találkoznak. Mindamellett nem árt, ha ők is, én is szeretem az adott fordítandó szöveget. Kritikai megjegyzések is kísérhetik az adott szövegrészletet, hallok olyat, hogy minden magyar szövegben vagy szex, vagy gyilkosság van, vagy mindkettő, netán Krúdy hősei húst zabáló macsók? Bizonyos mértékig tekintettel vagyok az érdeklődésükre, de azért hangsúlyozom, hogy egy műfordítónak sokféle szerepben kell helytállnia nyelvileg. Csak néhány szerző a műfordítói menüből: Kaffka Margit, Mészöly Miklós, Szép Ernő, Mándy Iván, Nádas Péter, Petri György, Rakovszky Zsuzsa, Tolnai Ottó, Kertész Imre, Hajnóczy Péter, Hamvai Kornél, Benedek Elek.

 

Az interjú angol nyelvű változata testvéroldalunkon, a Hungarian Literature Online-on olvasható.

 

Owen Good

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.