hirdetés
2010. március 07.
Budapestet mintha nem vennék komolyan
Az egyik legnagyobb orosz kiadó, a Zebra Je orosz nyelvű kínálatából már Budapesten is válogathat a közönség. - Hercsel Adél interjúja Orbán Györggyel, a Ráday Könyvesház igazgatójával.
A kortárs irodalom egyik legjelentősebb alakja, Viktor Jerofejev, 2009 novemberének végén, az általa igazgatott Zebra Je kiadó elnökeként azért érkezett Budapestre, hogy a Ráday Könyvesházban a kiadó könyveiből egy komoly orosz könyves részleget hozzon létre. A Zebra Je az egyik legnagyobb orosz kiadó: az utóbbi 10 évben 1000 különböző szerzőtől 11 millió könyvet adtak ki, amit nem csupán Oroszországban, hanem világszerte terjesztenek. 2009 novembere óta, most már a magyar közönség is válogathat a Zebra Je orosz nyelvű kínálatából Budapesten, a Ráday utca 27-ben. Az elmúlt hónapok tapasztalatairól, és a magyar-orosz kulturális kapcsolatokról beszélgettünk Orbán Györggyel, a Ráday Könyvesház igazgatójával.
Litera: Hány darab könyv található most az orosz könyvesboltban?
Orbán György: Inkább úgy mondanám, hogy kb. 120 cím, ami azt jelenti, hogy van, amiből 3 példány is lehet akár. Az a fontos, hogy hányféle könyvet lehet kapni.
Ami itt van a könyvesboltban, az az első szállítmány vagy ősz óta érkeznek új könyvek?
Az első szállítmány után kaptunk némi kiegészítést, de szeretnénk, ha az utánpótlásunk folyamatosabb és erőteljesebb lenne, jelenleg ezen dolgozunk.
És mit tesznek ennek érdekében?
A könyvesbolt úgy indult, hogy Gecse Géza kapcsolatban áll a Zebra Je Kiadó vezetőjével, Viktor Jerofejevvel. Én a populizmusról tartott őszi konferenciára meghívtam Viktor Jerofejevet, aki föl is lépett nálunk november 20-án. Ezt összekötettésben nyílt meg ez a kis orosz "könyves pont" a Ráday Könyvesházban a Zebra Je könyveiből. Akkor abban maradtunk, hogy a Zebra Je kiadó vállalja, hogy a könyveit eljuttatja hozzánk, mert ez számunkra a legnehezebb része. Nekik sokfelé van érdekeltségük, gondoltuk, hogy a budapesti könyvlerakat mi legyünk. Az elején szép sikereink votak, de most egy kicsit elbizonytalanodtam, mert az könyvutánpótlás akadozik olykor. A Zebra Je kiadó könyvei jelen vannak New Yorkban, Pozsonyban, Belgrádban is. A Zebra Je emberei kalandra vállalkozó, mozgékony piaci cápáknak tűntek nekem, ezért van bennem egy kis csalódottság: Budapestet mintha nem vennék elég komolyan. Ez részben rajtunk is múlik, hogy a Moszkvát és Budapestet elválasztó szellemi és érzelmi távolságot csökkentsük.
Litera: Hány darab könyv található most az orosz könyvesboltban?
Orbán György: Inkább úgy mondanám, hogy kb. 120 cím, ami azt jelenti, hogy van, amiből 3 példány is lehet akár. Az a fontos, hogy hányféle könyvet lehet kapni.
Ami itt van a könyvesboltban, az az első szállítmány vagy ősz óta érkeznek új könyvek?
Az első szállítmány után kaptunk némi kiegészítést, de szeretnénk, ha az utánpótlásunk folyamatosabb és erőteljesebb lenne, jelenleg ezen dolgozunk.
És mit tesznek ennek érdekében?
A könyvesbolt úgy indult, hogy Gecse Géza kapcsolatban áll a Zebra Je Kiadó vezetőjével, Viktor Jerofejevvel. Én a populizmusról tartott őszi konferenciára meghívtam Viktor Jerofejevet, aki föl is lépett nálunk november 20-án. Ezt összekötettésben nyílt meg ez a kis orosz "könyves pont" a Ráday Könyvesházban a Zebra Je könyveiből. Akkor abban maradtunk, hogy a Zebra Je kiadó vállalja, hogy a könyveit eljuttatja hozzánk, mert ez számunkra a legnehezebb része. Nekik sokfelé van érdekeltségük, gondoltuk, hogy a budapesti könyvlerakat mi legyünk. Az elején szép sikereink votak, de most egy kicsit elbizonytalanodtam, mert az könyvutánpótlás akadozik olykor. A Zebra Je kiadó könyvei jelen vannak New Yorkban, Pozsonyban, Belgrádban is. A Zebra Je emberei kalandra vállalkozó, mozgékony piaci cápáknak tűntek nekem, ezért van bennem egy kis csalódottság: Budapestet mintha nem vennék elég komolyan. Ez részben rajtunk is múlik, hogy a Moszkvát és Budapestet elválasztó szellemi és érzelmi távolságot csökkentsük.
Viktor Jerofejev fotó: kultura.hu
Ilyen jól fogynak az orosz könyvek? Mennyire érdeklődnek irántuk az olvasók?
Az biztosan tudható, hogy van komoly érdeklődés Magyarországon a cirill betűs orosz irodalom iránt. A közönség egyik felét olyan magyarok alkotják, akik hivatásszerűen foglalkoznak orosz nyelvvel, irodalommal, sok köztük a diák. Van egy másik csoport, azok a középkorú, vagy idősebb emberek, akik ugyan most nem az orosszal foglalkoznak, de van valamiféle elkötelezettségük, például a Szovjetunióban tanultak. Ezen kívül számolunk azokkal az oroszokkal, akik itt élnek Magyarországon. Róluk viszonylag keveset tudunk.
Az biztosan tudható, hogy van komoly érdeklődés Magyarországon a cirill betűs orosz irodalom iránt. A közönség egyik felét olyan magyarok alkotják, akik hivatásszerűen foglalkoznak orosz nyelvvel, irodalommal, sok köztük a diák. Van egy másik csoport, azok a középkorú, vagy idősebb emberek, akik ugyan most nem az orosszal foglalkoznak, de van valamiféle elkötelezettségük, például a Szovjetunióban tanultak. Ezen kívül számolunk azokkal az oroszokkal, akik itt élnek Magyarországon. Róluk viszonylag keveset tudunk.
Melyek a legnépszerűbb könyvek? Ki az az orosz író, aki iránt a legtöbben érdeklődnek?
Ez egy speciális válogatás, ami most itt van a Ráday Könyvesházban, nem átfogó keresztmetszete az orosz könyveknek, orosz kiadásoknak. A mi személyes sikerlistánkat egyértelműen a Viktor Jerofejev-regények vezetik, de sokan keresik nálunk Ulickaja, Pelevin, és a többi ismert orosz író műveit, és van bennünk kis aggodalom amiatt, hogy hogyan tudjuk ezt az igényt kielégíteni.
A Zebra Je kiadó határozza meg, hogy milyen könyveket hoz ide, vagy a Ráday Könyvesháznak is van ebbe beleszólása?
Korai volna még következtetéseket levonni, egyelőre az ő tapasztalatuknak kell érvényesülnie, először azt kell megmutatnunk Magyarországon, amit ott válogat egy igényes könyves szakember. Ugyanakkor nekünk az a dolgunk, hogy az igényeket összegyűjsük, és konkrét rendeléseket adjunk le. Például tudatjuk velük, hogy most nálunk Ulickaja nagyon népszerű. Egyébként szabályszerű, hogy a magyar fordítás felkelti az érdeklődést az eredeti iránt is.
Mennyibe kerülnek ezek a könyvek? Drágábbak, mint egy magyar könyv?
Az orosz könyvek ára vagy azonos a magyarokéval, vagy esetenként még alacsonyabb is, Oroszországban olcsóbb a könyv, mint nálunk. Nem szeretnénk magas kereskedelmi haszonkulcsot használni, ez ellenkezne vállalkozásunk szellemiségével.
Lesznek orosz nyelvű CD-k és DVD-k is?
Mennyibe kerülnek ezek a könyvek? Drágábbak, mint egy magyar könyv?
Az orosz könyvek ára vagy azonos a magyarokéval, vagy esetenként még alacsonyabb is, Oroszországban olcsóbb a könyv, mint nálunk. Nem szeretnénk magas kereskedelmi haszonkulcsot használni, ez ellenkezne vállalkozásunk szellemiségével.
Lesznek orosz nyelvű CD-k és DVD-k is?
Már küldtünk megrendelést, szóltunk, hogy mind CD-re, mind DVD-re van igény. Teljesen nyitottak vagyunk ennek a fejlesztésére, kizárólag technikai okai vannak annak, hogy egyelőre nem bővülünk.
Mi a helyzet más idegen nyelvű irodalmakkal? Tervenek például spanyol, olasz vagy bármilyen más idegen nyelvű könyvespolcot is?
A terveknél egy kicsit előrébb tartunk. Elsősorban az angol nyelvű irodalomra van igény, amiből van is nálunk, de csupán ezt önmagában nem szeretnénk fejleszteni, vannak boltok, ahol speciálisan ezzel foglalkoznak. Az angol és német nyelvű irodalmon kívül viszonylag kevés nyelvből van kínálatunk, a spanyollal valamikor próbálkoztunk, de nem volt rá nagy igény. Ennek az is az oka, hogy mind a Spanyol, mind az Olasz Kulturális Intézet a saját keretein belül képzeli el ezeknek a könyveknek a magyarországi szerepeltetetését.
Terveinkben továbbra is szerepel különböző kulturális események szervezése, de ezen túl olyan munkakapcsolatokat szeretnénk létrehozni és ápolni, amelyek viszonylag állandóak. És gondolunk olyan fesztiválokra is a közeljövőben, amelyek az ily módon létrejött munkakapcsolatok folyamatait, eredményeit, szakaszait mutatnák be.
Hercsel Adél
hirdetés
Kapcsolódó cikkek
hirdetés
hirdetés
Címkefelhő
Írogatsz még?
2009
2010
Aczél Géza
A litera bemutatja
amerikai
angol
Balázs Attila
Beszélő
Csehov
Csordás Gábor
díj
dráma
Dragomán György
drMáriás
Dunajcsik Mátyás
Egressy Zoltán
Esterházy Péter
Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja
Európa Kiadó
Farkas Zsolt
fesztivál
film
fordítás
francia
Günter Grass
Garaczi László
Gondolat
Grecsó Krisztián
Helikon
Holmi
horvát
interjú
Jánossy Lajos
József Attila
József Attila-díj
JAK
Jelenkor
Kárpáti Péter
képregény
költészet
könyvfesztivál
Könyvfesztivál 2009
könyvhét
könyvkiadás
könyvszakma
könyvtár
körkérdés
Kalligram
karácsonyi könyvvásár
Karafiáth Orsolya
Kemény István
Kertész Imre
Kiss Ottó
Kovács András Ferenc
Kukorelly Endre
Lanczkor Gábor
lengyel
Lengyel Péter
Márton László
Móricz Zsigmond
műfordítás
műfordító
Műhely
magazin
Magvető Kiadó
Marcel Proust
mese
Nádori Lídia
Németh Gábor
nagyvizit
Nobel
novella
Nyugat
olvassunk együtt
orosz
Pávai Patak Márta
Palatinus Kiadó
Petőcz András
próza
Rácz Péter
Radnóti Zsuzsa
regény
reneszánsz
Schein Gábor
Selyem Zsuzsa
spanyol
svéd
színház
Szegő János
szlovák
Térey János
Tóth Krisztina
Tandori Dezső
Turczi István
Vörös István
vers
Vita
zelki jános
zene
hirdetés
hirdetés
hirdetés

