hirdetés

Rakovszky Zsuzsa: Valódi emberek

2018. május 13.

Régi rögeszmém, hogy a festmények voltaképpen „arra valók", hogy felhívják eltompult figyelmünket a megszokott dolgok eredendő titokzatosságára... – A hónap szerzője, Rakovszky Zsuzsa Gáspárdy Tibor festményeit, Kenneth Lonergan filmjét, A régi várost, Stephen Knight Locke-ját és a Sopron Gospel zenéjét ajánlja.

hirdetés

Azzal kezdeném, hogy nálam a konyhában megállt az idő: még mindig 2006 van. Ott függ ugyanis a falon a kiváló soproni festő, Gáspárdy Tibor 2006-os képes naptára. A képek soproni helyszíneket ábrázolnak, utcákat, szőlődombokat, erdei utakat, és én nem tudok betelni velük. Hogy miért is nem? Elsősorban talán a színeik miatt: a színek ugyanolyan közvetlenül hatnak az érzésekre, mint a zene. Ezeken a képeken a barnásszürkék, kékesszürkék és vörösesbarnák dominálnak – őszi színek, még a nyári hónapok képein is, vagy talán hajnali és alkonyi színek –, és valamilyen nem e világról való, ragyogó sárga. Ebben a nem e világról való ragyogásban lebegnek az ismerős soproni utcák, de mintha nem a mai mivoltukban látnánk őket, hanem a gyerekkori emlékeinkkel találkoznánk ezeken a képeken, vagy mintha a mai mivoltukat tudnánk megint a gyerekkori szemünkkel látni. Régi rögeszmém, hogy a festmények voltaképpen „arra valók", hogy felhívják eltompult figyelmünket a megszokott dolgok eredendő titokzatosságára, arra, amit gyerekkorunkban még érzékeltünk. Ezért is választottam egy téli képet: a titokzatos szürke-kék téli utcán egyetlen sárga fényfolt világít, egy lámpányi meghittség és otthonosság.

Ami az ajánlandó filmeket illeti, a bőség zavarával küzdök, annyi jó filmet láttam az utóbbi években – legtöbbjét persze nem a moziban, hanem a neten. Azért egy mégis akadt köztük, amit moziban is lehetett látni, nem tudom, megy-e még valahol: A régi város című, rendezője Kenneth Lonergan, főszereplő: Casey Affleck. A rendezőről egy kritikában azt olvastam, hogy „végre egy rendező, akiről el lehet hinni, hogy látott már embert", a főszereplőről pedig azt, hogy „amikor kijöttem a moziból, körülnéztem, nem látok-e valahol egy Oscart, hogy a kezébe nyomjam". És csakugyan: valódi emberek, tragédia, gyász és humor, harag és megbocsátás – minden van ebben a filmben. És történet. És nagyszerű képek.


Nemrégiben valakivel arról beszélgettünk, mintha az emberi élet és erkölcs nagy kérdései, amelyekkel régebben az irodalom foglalkozott, mostanában átkerültek volna ebbe a populárisabb műfajba, a filmbe. Ennek illusztrálására megemlítenék még egy filmet (azt hiszem, ezt tényleg csak a neten lehet látni, nem játszották nálunk.) A film címe Locke, írta és rendezte Steven Knight, főszereplője és egyúttal egyetlen látható szereplője Tom Hardy, a többiek csak a hangjukkal vannak jelen. A film java része egy autó belsejében történik: a főszereplő éjszaka autón egy távoli városba igyekszik, hogy jelen legyen, amikor az a nő, akivel egyetlen alkalommal félrelépett, éppen gyereket szül: az út egész ideje alatt kihangosított telefonon beszél az építkezésen dolgozó kollégáival, ahol egy felelősségteljes és veszélyes műveletet kellene éppen levezényelnie, a fiaival, akik hazavárják, hogy együtt nézzék a meccset, a feleségével, akinek mindent bevall, és bátorítja az alkalmi szeretőt, aki retteg a szüléstől – és mindezzel egyszerre teszi kockára az állását, a házasságát, a fiai szeretetét. Mégis azt teszi, amit helyesnek tart – Tom Hardy játékának el lehet hinni, hogy van ilyen ember.

És még egy „lokálpatrióta" ajánlat, ezúttal zene. Tíz egynéhány éve a karácsonyi időszakhoz hozzátartozik, hogy elmegyünk meghallgatni a Sopron Gospel együttest. Többnyire a szabad ég alatt adventi és karácsonyi vásárokon szoktak énekelni, bár néha év közben és zárt térben is adnak koncerteket. Nem tudom, egy videófelvétel tudja-e érzékeltetni azt a rendkívüli energiát, vidámságot és életörömet, ami árad belőlük. Ha esetleg Budapesten vagy bárhol máshol koncerteznének, érdemes őket meghallgatni!

Rakovszky Zsuzsa

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.