hirdetés

Sárközy Bence: Úgy érzem, jó évnek nézünk elébe

2018. január 26.

Az új címek száma talán így is túl sok ahhoz, hogy mindről érdemben és részletesen beszéljek. A puszta felemlítésük pedig talán nem méltó a beléjük fektetett munka minőségéhez. Mindenesetre teszek egy kísérletet arra, hogy kivonatoljam a tavaszi szezont. – Sárközy Bence, a Jelenkor igazgatója a kiadó 2018-as terveiről.

hirdetés

A Jelenkor 2018-ban folytatja a 2015-ös tulajdonosváltás után megkezdett utat: versenytársa akar lenni a kortárs magyar- és világirodalom piaci forgalom szempontjából is jelentős műhelyeinek, és méltóvá válni újra azokhoz a progresszív gyökerekhez, amelyek a Csordás Gábor alapította kiadót a '90-es években jellemezték. Ebben az évben is szeretnénk sikereket elérni a magyar próza és költészet területein éppúgy, mint a fordítás-irodalom megjelentetésével, és a már meglévő szerzőink életműveinek bővítése mellett komoly figyelmet fordítunk az új hangok bevezetésére, olyan hangokéra is, amelyek nemzetközi színtéren már értő befogadókra találtak, de a hazai közönségnek újszerűek. Bár a kiadói csoportunkban a Jelenkor az egyik legkisebb műhely, az új címek száma talán így is túl sok ahhoz, hogy mindről érdemben és részletesen beszéljek. A puszta felemlítésük pedig talán nem méltó a beléjük fektetett munka minőségéhez. Mindenesetre teszek egy kísérletet arra, hogy kivonatoljam a tavaszi szezont.

2018-at Papp Sándor Zsigmond Gyűlölet című regényével indítjuk. A könyvet a szerző Semmi kis életek című, itthon sok ezer példányban eladott és számos nyelvre lefordított korábbi regényéhez hasonlítanám; már a 2011-es mű is megmutatta, hogy a szerző képes következetes szépírói hangon nagyepikai formát alkotni, és bár jól állnak neki – ahogy számos kortársának – a szórakoztatóan egymásba spirálozó mikrotörténetek, nem csábul el és nem áldozza fel a regényívet holmi locsogó, anekdotikus sziporkázásért. A Gyűlölet pedig, ha lehet, még higgadtabb próza, még pontosabb mondatokkal, a diktatúrák örökségének feldolgozásához méltó önmérséklettel és a feldolgozhatatlanságokat körültapogató jellem- és helyzetábrázolásokkal. Engem lenyűgözött.

Ehhez a megjelenéshez társul időben két jelentős világirodalmi regény, a ma élő talán legjelentősebb katalán író, Jaume Cabré egyik korábbi művének, A Pamano zugásának új kiadása, illetve a 2014-ben Man Booker-díjjal jutalmazott Richard Flanagan egy régebbi, magyarul először megjelenő műve, az Egy tenyér, ha tapsol. Flanagan a világ egyik legutolsó igazán vad vidékére, Tasmaniába kalauzol a modern telepesek világába, míg Cabré három generáció történetén keresztül meséli el Katalónia történelmének legviszontagságosabb évszázadát.

Szintén a világirodalom markáns kortárs hangjai közé tartozik Wu Ming-ji, aki A rovarszemű ember című regényével mutatkozik be a magyar közönségnek. Szeretném, ha a Jelenkorban otthonra lelne a méltatlanul kevéssé fordított, ugyanakkor káprázatosan gazdag kortárs ázsiai irodalom. Ez a regény az író szülőföldjén, a nagyhatalmi játszmáknak Koreához hasonlatosan kiszolgáltatott, az eredeti mandarin nyelvet máig őrző Tajvanon játszódik, és hőseinek mesébe illő sorsán keresztül szűrődik át a „szépséges sziget" labilis jelenvalósága.

Folytatjuk a Goncourt-díjas Mathias Énard kiadását a nemzetközileg legnépszerűbb és szerintem legkompaktabb kisregényével, melynek csodálatos címe: Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról. Akiknek a Zóna egyetlen regényhosszú mondata túl nagy vállalásnak bizonyult, most megízlelhetik, miért is gondolják a szerzőt a kortárs francia irodalom egyik legjobbjának. A szerzőt vendégül is látjuk a Francia Intézettel és a Magvető Kiadóval közösen a könyvfesztiválon.

És ha már az ízlelésről esett szó: Varró Dániel Nők Lapjába írt sorozata, ami az elmúlt évek egyik legjobban sikerült apanyelv-kísérlete (vagy ha jobban tetszik, a gyermeknyelv, és ezáltal a gyermeki létezés megfejtésére tett szórakoztató kísérlet-sorozat) könyvformában is olvashatóvá válik idén.

A Költészet Napját hagyományainkhoz híven három verseskönyvvel ünnepeljük: Aczél Géza (szino)líra 2, Mohácsi Balázs hungária út, hazafelé, valamint André Ferenc Szótagadó című köteteivel.

Forgách András Élő kötet nem marad című anyaregényének fontosságát megjelenésekor számos hazai recenzió méltatta, nem sokkal később pedig a nemzetközi jogeladások sora is ezt igazolta. A mű külföldi fordítási idéntől kezdenek megjelenni, közel 20 országban, és a nemzetközi filmprodukció előkészítése is folyamatban van. A szöveg ábrázolt világát árnyaló, a külföldi megértést segítő később írt fejezettekkel kiegészülve jelenik meg a bővített magyar kiadás, miközben elindul a bemutatók sora Rómától Londonig, Torontótól Kairóig szerte a világban.

A tavasz egyik legnagyobb világirodalmi vállalása részünkről Nathan Hill Nix című gyönyörű monstruma, melyet csak a majd ősszel megjelenő David Foster Wallace-regényhez tudok hasonlítani. Ahogy az elmúlt század háború utáni évtizedeit a latin-amerikai irodalom előretörése jellemezte, úgy minden bizonnyal máig tart az évezredet záró és az új évezredet kezdő amerikai próza dominanciája. Hill pedig egy Thomas Pynchon-i kvalitásokkal rendelkező új és fiatal titán, aki magába szívta a megelőző generáció minden zsenialitását, miközben képes volt új hangot találni. Nem mellesleg a regényből tv-sorozat is készül, Meryl Streep főszereplésével.

És ha már az újvilági nagyságokat szóba hoztam, Don DeLillo Fehér zajának, a hidegháborús szorongás eme csodálatos, nagyregény méretű remekének új kiadása (Bart István korábbi, lenyűgöző fordításában), valamint legújabb műve, a Nulla K is a Jelenkornál jelenik meg, ahogy a „déli" irodalom mestere, Cormac McCarthy életműve is a műhelyünkben folytatódik. McCarthytól minden évben hozunk egy régebbi (idén Az út) és egy új könyvet: ez utóbbi a Suttree című regény.

Boldizsár Ildikóval újragondoltuk egykori alapművét a Meseterápiát olyan szemmel, hogy a külföldi piacokra is alkalmassá tegyük a hazai töretlen siker után, ez lett a Hamupipőke Facebook-profilja. Rögtön otthonra is talált a könyv Németország egyik piacvezető kiadói csoportjánál, ahol hamarosan megjelenik, de közben annyira friss és annyira más lett a könyv, hogy egyúttal előrukkolunk az új változattal itthon is.

És el is jutottunk a Könyvhéthez, de mivel a Litera hagyományaihoz híven megfelelő bőséggel foglalkozik majd a magyar könyv ünnepének kínálatával, ezért itt most csak neveket említenék: Tolnai Ottó és Térey János regényei, Mészöly Miklós ifjúsági műve és Polcz Alaine kiadatlan önéletírása, Babiczky Tibor versei és Bartók Imre regénye... csupa erős és kortárs és magyar irodalom, melyekkel mi is méltó módon hozzájárulhatunk a nagy hagyományú ünnephez. Mindeközben megújul a könyvszakmai érdekképviseleti szervezet, a kiadói közös ügyek végre a megfelelő asztalokra kerülhetnek és élénkül a piac is a tavalyi trauma után. Úgy érzem, jó évnek nézünk elébe.

A Jelenkor könyvei itt megtekinthetők és megrendelhetők.

Sárközy Bence a Litera kérdéseire összefüggő írásban adott választ.
Fotó: Jelenkor Kiadó/Máté Péter

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.