hirdetés

Spiró György kapja elsőként az AEGON Művészeti Díjat

Fogságért díj

2006. május 4.
Sajtótájékoztató keretében ma hozták nyilvánosságra az AEGON Magyarország Zrt. által alapított Művészeti Díj (lásd Kapcsolódó anyagainkat) idei, első díjazottjának nevét. Az AEGON Kálvin téri Székházában rendezett eseményt Eszéki Erzsébet, a Művészeti Díj és program szakmai tanácsadója konferálta fel, majd Dr. Kepecs Gábor vezérigazgató hirdette ki a nyertest: Spiró György a Fogság című regényéért részesül az elismerésben.
hirdetés

Margócsy István (képünkön) a zsűri  nevében ismertette döntésük indokait és a regény erényeit. (A zsűri további tagjai: Babarczy Eszter kultúrtörténész, Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, Lévai Balázs, a Magyar Televízió szerkesztő-rendező-műsorvezetője és Radnóti Sándor esztéta.) Margócsy István méltatta a magánalapítványi díjak fontosságát, utalt a 19. századtól kezdődő ilyetén kezdeményezések magyar kulturális hagyományára (lásd például Marczibányi-díj, Akadémiai-díj, vagy a Baumgarten-díj a két világháború között), valamint a független díjak tekintélyére az aktuális állami kultúrpolitika díjaival szemben.
 
Spiró regényéről szólva megemlítette, hogy egyszerre kritikai és nagyközönségi sikert hozott írója számára: már most – kiadása óta eltelt egy év alatt – jelentős kritikai recepciót mondhat magáénak. A Fogság több szempontból is jelentős mű: olvasható történelmi regényként is, ahogy Spiró munkásságát végigkíséri a történelem mechanizmusának működésének megírása. Mikrofilológiai, történeti és régészeti kutatások alapozzák meg történeti műként való olvashatóságát. A regény rendkívül olvasmányos, a fejlődésregény, a kalandregény és a történelmi regények  hatásait mutatja. További erénye a könyvnek, hogy egyéni életpálya történelmi szituációkba helyezésével mutatja be az élet és történelem összefüggéseit.
  
A zsűri jelenlévő tagjait arról kérdeztük, hogy milyen szempontok alapján döntöttek Spiró György Fogság című regénye mellett, mi volt inkább döntő: az egyedi mű, vagy az életmű eddigi egésze, mennyire ment könnyen a konszenzus kialakítása a zsűri tagjai között?
 
Széchenyi Ágnes (irodalomtörténész, kritikus – a zsűri tagja):
„Egyértelműnek gondolom a választ, a mű volt a döntő. Spiró György idén is kapott díjat, díjakat, tavaly is kapott elismerést. Ez a mű olyan, amely önmagában megérdemli a díjat. Azt szeretnénk, ha mindig egy mű alapján kapná valaki a díjat, de az olvasóközönség és mi is ki vagyunk szolgáltatva az adott év irodalmi termésének. Felmerült, hogy az idei évnek van egy nagy zenei teljesítménye, Jenei Zoltán hatalmas műve, amely ugyan másik művészet ágból van, de ugyanúgy megérdemelné a jutalmat, de most kifejezetten irodalmi művet kellett díjazni. Érdekes módon minden zsűritag regény-javaslatokkal jött, ebben az évben egyértelműen két nagy mű született, hasonlóan Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba és Nádas Péter Emlékiratok könyve egyidejű megjelenéséhez, azt gondolom, hogy Nádas Péter Párhuzamos történetek című műve is igen jelentős regénye ennek az évnek.”
 
Margócsy István (irodalomtörténész, kritikus – a zsűri tagja):
„A könyvnek az összbenyomása volt a döntő, a többi jelölt könyvvel szembesítve ez találtatott a legegységesebbnek, a feltételezett írói vállalását ez a mű teljesíti be a legharmonikusabban. Az én esetemben az elmúlt év terméséből ez a könyv hatott a legerősebben mind esztétikai, mind történeti szempontból. Az ilyen típusú döntésekben a döntők ízlésítélete is szerepet játszik, de – ismételném – elsősorban a „könyv mint egész” volt a megítélés alapvető szempontja. A továbbiakban is nyilvánvalóan egy mű fogja kapni a díjat, de az életművek minősítése, értékelése nem egy vagy két díjhoz kötődik, vannak ilyen díjak is természetesen, mi egy könyvet fogunk díjazni, függetlenül attól, hogy áll-e mögötte jelentős életmű vagy sem.”
 
Radnóti Sándor (esztéta, kritikus – a zsűri tagja):
„Irodalomkritikai szempontok alapján született a döntés. Felmerült itt a sajtóértekezleten kérdésként, hogy a közönségsiker hozzájárult-e a döntés meghozatalához, de ez egy véletlen egybeesés, hogy egy olyan művet választottunk, amelynek nagy közönség sikere is van. Ezt én fordítva is el tudnám képzelni, ha egy díj, mikor már tekintélyessé válik, hozza magával a közönségsikert. A sokadik újranyomású műnek adott díj után, el tudom képzelni, hogy egyszer olyan könyvet díjazunk, amely éppen a díj odaítélése után válik többkiadásúvá. És azt sem mondhatom, hogy a legjelentősebb mű, mint kategória volt a szempont, hiszen vannak olyan évek - és a tavalyi év ilyen szerencsés volt -, amikor több "legjelentősebb" mű születik. Ezekből választottunk, majd ennél a szűkebb körnél olyan szempontokat is figyelembe vettünk, mint az egész életmű, annak kanonizációja, a recepció hullámzása - ez Spiró esetében tetten érhető. Bizonyos jóvátétel, igazságtétel is szerepet játszik abban, hogy ő kapta a díjat, mert a legjelentősebb magyar írók között lehetne számon tartani, de hol számon tartják, hol nem. A konszenzus több órás megbeszélés után alakult ki,  mindenki elmondta a maga javaslatát, amit mérlegeltünk, majd eldöntöttük a díjazott kilétét; heves vita nem jellemezte a folyamatot.
 
Van azonban e díjnak egy érdekessége, amelyet ma nem hangsúlyoztak: a díjazott maga is adhat díjat; jelentős összegű díjat. Ez a Herder-díjhoz hasonlatos, ahol a díjazott a saját művészeti ágán, kutatási területén belül ajánlhat díjat valakinek. Itt nem így van, a zsűri a magyar irodalom előző évének jelentős művei között válogat, majd a díjazott eldöntheti, hogy ő mit/kit tart a magyar kultúra területéről érdemesnek a díjazásra. Ez egy érdekes láncot hoz létre, nagyon kíváncsi vagyok, hogy Spiró György kit fog választani."
 
 
A sajtótájékoztatón jelen volt a Spiró-mű kiadójának, a Magvetőnek az igazgatója, Morcsányi Géza, megkérdeztük őt is:
 
 
Hány eladott példánynál tart jelenleg Spiró György Fogság című regénye?
 
Nemsokára fog megjelenni a nyolcadik kiadás, amivel túl vagyunk a 30.000 példányszámon, és az eladott példányszámok is közelítik a 30.000-t.
 
Hogy ítéli meg az AEGON által kezdeményezett Művészeti Díjat?
 
Minden ilyen díjnak, minden ilyen civil kezdeményezésnek csak örülni lehet. Minden ilyen díj annak a civil szférának a kiépülését jelenti, ami hozzátartozik az irodalmi élethez, a különféle író-tömörülésektől kezdve a különféle állami díjakon át (ami egy másik kategória). Fontos dolog, hogy az öt kiváló ember által fémjelzett zsűri egy műre külön felhívja a figyelmet és e mögé áll egy gazdasági társaság, amely a tehetséget kívánja jutalmazni. Ez nagyon jó, mert fájó hiányok vannak ebben a civil rendszerben, ami az ösztöndíjakat, ami az írói kultúra és a könyvkultúra támogatását illeti.
 
Milyen módon tud a kiadó a Fogság és szerzője további népszerűsítése érdekében erre a díjra építeni?
 
A jelek szerint elég nagy publicitást kap ez a díj. Úgy látom, nagy az érdeklődés már az első sajtótájékoztatón is. Ez nyilván segíteni fog abban, hogy akik korábban nem hallottak róla, nem vették meg, nem olvasták el a regényt, most a díj odaítélésének hallatán megteszik ezt. Remélem, hogy ennek a díjnak a kapcsán még több szó esik a regényről; úgy vélem, ez a mű ezt meg is érdemli.
 
Kiadták a Fogsághoz a Széljegyzetek a című könyvecskét. Milyen fogadtatása volt?
 
Nagyon jó. Várakozáson fölül fogadták az olvasók, a vásárlók. Ebből is megpróbálunk hagyományt teremteni. Bizonyos könyvekhez már korábban megjelentettünk volna egy-egy kapcsolódó kiadványt, ha lehetőségünk lett volna rá. Most majd ilyen hiányokat is igyekszünk pótolni, ott, ahol értelmét látjuk. A jövőben a német kiadók modelljét szeretnénk követni ebben a műfajban. Úgy tűnik, ahogy a természetes folyamatoknak megfelelően alakul a könyvkultúra, a könyvpiac, az irodalom beágyazódása a hétköznapokba, annak megfelelően elegánsan tudunk a recepció mélyítéshez hozzájárulni. Úgy gondolom, lesz is értelme, mert van rá érdeklődés.
 
 
Az ünnepélyes díjátadásra holnap (május 5-én) délután kerül sor az AEGON Székházában. A társdíjazottat szeptemberben nevezi meg  Spiró György.
 
Az AEGON Művészeti Díj és program internetes együttműködő partnereként a litera.hu folyamatosan beszámol a díjjal kapcsolatos fejleményekről.

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.