Szabó Dezső és József Attila Babits ellen - az Előhívásban

A Litera és a Nyitott Műhely közös beszélgetéssorozata

2010. november 9.
2010. november 10-én, szerdán 19 órától Szabó Dezső és József Attila Babits-"mészárlataival" és hozzá József Attila gyilkos gúnyversével foglalkoznak az Előhívás résztvevői, Németh Gábor, Reményi József Tamás, Vári György és Jánossy Lajos. Helyszínünk: a Nyitott Műhely.

Az Előhívás új, esszéről szóló szériájának októberi estje után, amelyen Lukács György: Levél a kísérletről című írása volt a téma, november 10-én ismét összedugja fejét az Előhívás csapata.

A Litera és a Nyitott Műhely közös kritikai sorozatában, melyben az eddigiekkel ellentétben, amikor évtizedekkel ezelőtt megjelent, de máig nagy hatású, jelentős regényeket és novellásköteteket boncoltak és értelmeztek újra vendégeink, az esszé műfajának fontos teljesítményei kerülnek górcső alá. Meghatározó, gondolatformáló esszéket veséz tehát ki a négyesfogat, a közönség remélhetőleg aktív közreműködésével.

2010. november 10-én Vári György javaslatára Szabó Dezső és József Attila Babits-"mészárlataival" és hozzá József Attila gyilkos gúnyversével foglalkoznak az Előhívás résztvevői.

Hogy miért illette Szabó Dezső a ’Filozopter az irodalomban” gúnyos megjegyzéssel Babitsot, és József Attila Az Istenek halnak, az ember él  kritikájában miért nevezi Babitsot egyenesen tehetségtelennek, majd később miért írja meg Magad emésztő című versét, megtudhatjuk szerdán a Nyitott Műhelyben.

Babits és József Attila ellentmondásos kapcsolatához adalékul csak annyit, amennyit Kenyeres Zoltán ír a 2007. novemberi Tiszatájban: "Babits Mihálynak írott, 1935. augusztus 18-i levelében József Attila önmaga mély, benső átalakulását konstatálta: „Az a különös dolog történt, azaz történik velem, hogy a saját szemem láttára átalakulok s ennek az átalakulásnak a valódiságát még alig tudom megfogni. Igy nem is igen írtam, inkább csak »fogásom« ellenőrzése végett próbálkoztam, mint gyermek, aki hallgat ugyan a szóra, hogy éget a tüzes kályha, de azért kísérletet tesz, hogy megérintse, megismerje. Ezek a versek is, amelyeket itt küldök, ilyen próbálkozások. Szeretném, ha Önnek tetszenének, én nem vagyok egészen biztos bennük.” (JAVL 313.) Nem kétséges, figyelemre méltó vallomás ez, s érdekességét csak fokozza, hogy - mintegy implicite ráerősítve a változás tényére - címzettje éppen az a Babits Mihály, akit korábban József Attila meglehetősen éles hangú pamfletben (JAÖM 3:48-60.) megtámadott. Az átalakulás azonban aligha állott ennyiből, ti. a Babitshoz való közeledésből. Babitsot József Attila önmagában már korábban megkövette, megírva a kapcsolatukat revideáló Magad emésztő kezdetű versét. Sőt, a kérdés éppen az: ha ez az átalakulás elsődlegesen nem a Babitshoz való viszony megváltozását takarja, akkor mi áll mögötte? S ami még fontosabb: tulajdonképpen miben érhető tetten ez az átalakulás?"

Szabó Dezső idevonatkozó írásai a Magyar Élet kiadó Az egész látóhatár c. gyűjteményes kötetében láttak napvilágot, de ma is hozzáférhetőek,  a Püski Kiadó gondozásában 1999-ben megjelent két kötetben.
József Attila írásai e tárgyban az Osiris Tanulmányok és cikkek c. kétkötetes József Attila-kiadásában hozzáférhetőek (1995), de olvashatóak az ELTE JA összes cikkét és tanulmányát közreadó oldalán is.

A beszélgetőtársak szerzőink (írók, kritikusok): Németh Gábor, Reményi József Tamás, Vári György és Jánossy Lajos.

A folytatásban:

2010. december 1-jén egy olyan, kevéssé ismert szerző kerül a beszélgetés fókuszába, mint Hevesi András. Hevesitől A boulevard című írást Németh Gábor választotta. Elolvasható az Osiris kiadásában 2007-ben megjelent A magyar esszé antológiája című válogatásban, de a Nyugat interneten közzétett oldalán is.

2010. január 12-ére Reményi József Tamás két művet is választott: Mészöly Miklós: Céline ürügyén című, 1978-as írását, amely az Érintések kötetben és a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán is olvasható, valamint Illyés Gyula: Szellem és erőszak című művét, amely a Magyar Elektronikus Könyvtárban hozzáférhető, de a Magvető Gyorsuló Idő sorozatának 1978-as kiadványaként még fellelhető antikváriumokban is.

2010. február 9-én az Előhívás témája egy levélváltás, amely Balassa Péter és Csengey Dénes között esett, és amely Csengey Dénes A kétségbeesés méltósága című, 1988-as kötetében jelent meg. Jánossy Lajos választotta a beszélgetés témájául.

További részleteket olvashatnak a sorozatról Előhívás című, csatolt dossziénkban.

A Nyitott Műhely mint helyszín az egyik legbarátságosabb a városban („A Műhely, ahol a kultúra történik”), antikváriummal, könyvespolcokról levehető, helyben olvasható folyóiratokkal és kortárs irodalmi művekkel, hangarchívummal, finom borokkal, szendvicsekkel, alkalmanként ízletes vacsorával. A Déli pályaudvarnál, az Alkotás útra merőlegesen nyíló Ráth György utcában találják (4-es szám), rögtön az utca elején balra. Későig nyitva tart.

Helyszín: Nyitott Műhely - Budapest XII., Ráth György u. 4. - Kezdés: 19 óra.