hirdetés

Szálinger Balázs: Bibó

2011. július 23.
Közeledik Bibó István születésének centenáriuma. A Korunk júliusi lapszáma áttekinti az életmű néhány tematikus csomópontját, kiemelten figyelve arra, hogy a bibói problémakezelésnek, illetve az általa megtestesített értelmiségi szerepmodellnek milyen esélyei vannak a kortárs tudományos és társadalmi-politikai kontextusban. - A tanulmányok mellett közölt szépirodalmi művek közül most Szálinger Balázs versét ajánljuk.
hirdetés

SZÁLINGER BALÁZS

Bibó
(részlet)

A félelem hínárjával fejünkön   
Pózolunk egy messze benyúló stégen,
Nem halászunk, nem hajózunk, nem úszunk.

Kisállami nyomorúság: ha úsznunk
Kellett, lovat adtak alánk, s ha lóra
Kaptunk, elbotlott egy pocsolya szélén;

Most egy tengerszerű pocsolya stégjén
Ünnepeljük, hogy bár nem megy az úszás:
Mindig van ötletünk, hogy ki miatt nem.


2.

Ezt az országot kellett megszeretnem.


3.

Ezt az országot kellett megszeretnem:
Prédikátori attitűd; fellépés
Közellenségek Hetén számlatömbbel;

Zsonglőrködés érdekkel és közönnyel,
Mindig úgy, hogy új legyen a mutatvány;
Lábjegyzetelt vélemények világa

Program szerint eresztve-visszarántva;
Válasz helyett a kérdés tompítása;
Kihagyhatatlanok Klubja előtti

Kuncsorgás az ingyenjegyért, belőni
Valami társaságot, amihez csapódom,
Bárkit, aki bevisz, s színpadra lökhet,

Ha nincs saját teljesítmény vagy ötlet.



4.

Azt hiszem, hogy ez itt messzemenőkig,
Minden sejtjével, minden oldalával,
Ellenzői és barátai összes
Ismerősével, telekszomszédjával
Megérett arra, hogy egy átlövésből
Rúgjanak neki egy egyszerű kérdést,
Amitől mi, hínárral pózolók
Kapaszkodni kényszerülünk a stégen.

S tessék-lássék máris tisztázni kezdjük,
Mit is értünk egyszerűségen!




Korunk, 2011. július

Tartalom

SZÁLINGER BALÁZS: Bibó (vers)
DÉNES IVÁN ZOLTÁN: Bibó István életművének tudományos recepciója
DEMETER M. ATTILA: A szuverén nép romantikája. Bibó István a nacionalizmusról és a francia forradalomról
BAKK MIKLÓS: Nemzet és történelem. Bibó István és a perennialista nemzetfelfogás
ILYÉS SZILÁRD-ZOLTÁN: Forradalom és katarzis
GÖMÖRI GYÖRGY: Sorok az emlékezésről, Két nyelv között, Arany János elgondolkodik (versek)
MOLNÁR GUSZTÁV: Egy „új” Bibó-tanulmány elé
BIBÓ ISTVÁN: Az arab–izraeli viszály (részletek, Molnár Gusztáv jegyzeteivel)
KÁNTOR LAJOS: Nemeslevél
VASS ÁKOS: Másnapos szerelem, (…), romlott az utolsó sziromig (versek)
TÁRNOK ATTILA: Londoni napló
SZALMA RÉKA: Len, Szalmavirág, Havas földön. Karjaidban (versek)
MOLNÁR ILDIKÓ: Az irodalom társadalmi funkciójának esete a transzszilvanistákkal. Jancsó Elemér erdélyi irodalom-képéről

TOLL
BALÁZS IMRE JÓZSEF: Láncszemek. Gyimesi Éva emlékét idézve
HEIM ANDRÁS: Szubjektív időutazás

HISTÓRIA
IOAN DRĂGAN: Az erdélyi román nemesség a 16–18. században (I.) (Rigán Lóránd fordítása)

MŰ ÉS VILÁGA
JAKAB VILLŐ-HANGA: „A test a Testnek otthona”. Borbély Szilárd verseinek testképzeteiről

KÖZELKÉP
VARGA ATTILA: Az emberi méltóság jogi értelmezésének kérdései
KALI KINGA: Reciklált hagyomány. A Romani Design márkáról

TÉKA
ZSIGMOND ANDREA: A színház és a szavak 4. (Mozgó könyv)
FODOR JÁNOS: A szocialista időszak „másodlagos” szereplői. (Tóth Eszter Zsófia: Kádár leányai – Nők a szocialista időszakban)
SÁNDOR KATALIN: Amit nem lát(t)unk (Daniel Arasse: Festménytalányok)
A Korunk könyvajánlata (Horváth Andor ajánlja)

TALLÓ
B. I. J.: A konfliktusoldó (Forrás, 2011. június)
KESZEG ANNA: Mi az (oktatott) irodalom? (Les Temps Modernes 2010. 661.)

ABSTRACTS

KÉP
IOAN POP, TASSO MARCHINI, SZOLNAY SÁNDOR, ŞTEFAN GOMBOŞIU, ION VLASIU, ANASTASE DEMIAN.


hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.