hirdetés

Tamás Zsuzsa: My love – Életem sorozata

2017. szeptember 6.

A csaj annyira izgul, azt találja mondani, ez életem sorozata, és miközben falják az almát és mazsolát, falják az epizódokat is. – Ördög a részletekben sorozatunkban Tamás Zsuzsa a Stranger Thingsről, a Westworldről és a True Detective-ről írt, meg egy párról, akik sorozatokat néznek.

hirdetés

A sorozat, amiben most benne vagyok nyakig, egy lányról szól, tudod, lány és fiú, összejönnek, édesek, összevesznek-kibékülnek, zajlik az élet. Egy idő után kevesebb a veszekedés, van egy ilyen parájuk, hogy valahányszor ölik egymást, a házból egy öreg kórházba kerül, persze lehet, hogy hülyeség, ezt sosem tudjuk meg, meg már el is költöztek. Most már igazából inkább nő és férfi, egy ideje házasok, van két gyerek is, cukik, édes az egész család.

Az egészben az a csavar, hogy esténként, mikor a gyerekek már alszanak, leülnek sorozatot nézni, és miközben mennek az epizódok, flesselgetnek. Például jön a csaj, most kelt fel a gyerekek mellől, mert elaludt altatás közben, a pasija már néz valamit, a csaj átveszi a hálóingét, és rittyent egy guszta kis gyümölcstálat, bekuckózik a srác mellé, indítják a sorozatot. A csaj annyira izgul, azt találja mondani, ez életem sorozata, és miközben falják az almát és mazsolát, falják az epizódokat is.

A sorozat a nyolcvanas években játszódik és gyerekek a főhősei, ez nyilván bejön nekik, ők is akkor voltak gyerekek. És már látjuk is, hogy miközben a csaj a bringázó gyerekeket nézi, eszébe jut, hogyan bandáztak a tesójával meg egy másik testvérpárral, és hogyan képzeltek ellenséget, a „felső utcaiakat", akikről mindenféle szörnyűséget találtak ki, hogy milyen a beavatási szertartásuk, meg hogy üzennek majd hadat. Na, mondjuk a sorozatban igazi szörnyűségek vannak: a nem kitalált, bár láthatatlan ellenség eltünteti az egyik haverjukat, a látható ellenség meg talán még rémesebb dolgokat művel, gyerekeket tart fogva és kínoz, hogy felszínre hozza különleges képességeiket.


Az egyik szegény kis kísérleti alany megszökik, és persze hogy a srácoknál köt ki, és persze, hogy lesz a dologból szerelem is, mert lassan kiderül, hogy lány, bár ezt elsőre meg nem mondanád, kopasz szegény, és nincsenek rendes göncei. Ez az ártatlan gyerekszerelem is olyan, hogy hopp, a csaj már messze jár, és látjuk is, hogy kisiskolás korában mennyire odavolt egy osztálytársáért, aki egy fejjel alacsonyabb volt nála, de olyan vicces, olyan okos és olyan szép volt őszerinte, hogy esténként azért imádkozott, hogy nőjön meg és házasodjanak össze.

Aztán hamar új sorozatot kezdenek, tudod, azt, ami elsőre westernnek tűnik, de aztán kiderül, hogy semmi sem az, aminek látszik. Nem is mondtam még, hogy a pasi olyan filozófusféle, a csaj meg írni szokott, néha ilyen animációs betétek jelzik, hogy már megint egy mesén töri a fejét, na, csak azért mondom, mert ezt a western-sci-fi kombinációt imádják, agyalnak ezerrel a teremtésről, szabad akaratról, istenről és emberi természetről, persze közben fogy a nass meg a gyümölcs, és meg-megnézik, be vannak-e takarózva a gyerekek, szóval édesek, de ezt már mondtam.

Ki nem találnád, a csajnak melyik szál jön be, ja, persze, nyilván szíven üti, hogy a madám elvesztette a kislányát, minden anyával azonosul, ez alap, de ott van az elvágyódó szőke... Na, és nem, képzeld, nem az ő helyébe képzeli magát, hanem arra jön rá, hogy a naiv fiú, aki túl komolyan veszi a játékot, aki belehabarodik ebbe az elvágyódásra programozott androidba, na, ez ő. Egy idő után szinte irtózva figyeli a játékban elveszett jófiút, szeretné, ha nem ismerne magára, de már flesselget is, sorjáznak régi mondatok, amiket túl komolyan vett, amiket kár volt elhinnie.


Ezt persze nem mondja el a férjének, helyette arról beszél, hogy az öreg színész milyen fantasztikus, hogy egyetlen arcizmának rezdülésével mennyi mindent elmond, hogy mindentudó, bölcs nézésében egy egész élet benne van, hogy nincs szívszorítóbb egy régi típusú androiddal folytatott párbeszédénél, a valódi válaszról való lemondásánál, nézze csak meg.


Ilyenkor a tehetségről kezd el beszélni, és ezen mindig összekülönböznek, nem veszik észre, hogy magukról beszélnek, a nő szenvedélyesen érvel a tehetség mellett, a férfi viszont szkeptikus, és a körülmények, a lehetőségek fontosságát hangsúlyozza, nem veszi észre, hogy a felesége megerősítésre vár, igen, tehetséges vagy, igaz, a csaj is süket a férje panaszára, hogy nem adatott meg az a gyerekkor, ami megkönnyíthette volna... mindegy, édesek.

Egyébként a nő a szülései után nem hajlandó gyilkosos filmeket nézni, valahogy nincs kedve a romlott emberi természettel szembesülni, de mikor végre rászánja magát, hogy megnézzen egy igazán sötét nyomozós sztorit, akkor aztán beszippantja a sorozat, és már a főcímtől odavan, és végre egyetértenek, hogy a két főhős, a két nyomozót alakító színész, na, azok aztán tényleg ott vannak, és annyira beszippantja őket az egész, hogy még a tehetség mibenlétén sem vesznek össze.


A sorozat egy mocsárvidék pokolbugyrai közt játszódik, és nem sok jót állít az emberi természetről, de miközben halad előre a bűnügy, vissza-visszatekint a két nyomozó viszonyára is, és talán ettől olyan rendkívül szórakoztató, hogy a nőt nem zavarják a megkínzott prostik, és simán ingázik a gyerekszoba és a rituális gyilkosságok között, ha felsír a kisebb gyerek. A két nyomozó nem a szokásos jó zsaru-rossz zsaru felállásban nyomja, vagyis a rossz zsaru figurájának olyan mélysége van, hogy a csaj hiába küzd ellene, egészen belehabarodik.

A sorozat végére kicsúszik a lába alól a talaj, mint egy kamaszlány, rákeres a zsarut alakító színészre, de sehol sem látja azt a szép, meggyötört arcát, van, ahol sármőrként pózol, van, ahol egy szerep kedvéért túlsúlyos és kopasz, sehol sem ég a szemében az a krisztusi szenvedés, amit keres, végül talál egy videót, valami parfümreklámot, egy híres színésznővel furikáznak kicsit, de legalább fekete-fehérben, avítt szomorúságban, az is valami, megnézi százszor, azt képzeli, hogy ő a híres színésznő, édes a csaj, néha azt hiszem, én vagyok ő.

Tamás Zsuzsa

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.